2011. december 27-én benyújtott kereset - Spirlea és Spirlea kontra Bizottság
(T-669/11. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperesek: Darius Nicolai Spirlea (Cappezzano Piamore, Olaszország) és Mihaela Spirlea (Cappezzano Piamore) (képviselők: V. Forester és T. Pahl Rechtsanwälte)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
fogadja be ezt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott keresetlevelet;
nyilvánítsa elfogadhatónak a keresetet;
nyilvánítsa megalapozottnak a keresetet, és mondja ki, hogy az Európai Bizottság lényeges eljárási szabályokat sértett, és más anyagi jogsértéseket követett el;
ennek következményeként semmisítse meg a Bizottság Főtitkársága 2011. november 9-i SG.B.5/MKu/rc-Ares(2011) határozatát;
kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek kilenc jogalapra hivatkoznak.
Az 1049/2001/EK rendeletben szereplő vizsgálati rend megsértésére alapított első jogalap
A felperesek e tekintetben azt állítják, hogy az alperes megsértette az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (4) bekezdése alapján őt terhelő vizsgálati kötelezettséget és az e rendeletben szereplő kötelező vizsgálati rendet.
A fegyveregyenlőség elvének megsértésére alapított második jogalap
A felperesek e tekintetben azzal érvelnek, hogy a tagállamot tájékoztatták a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmük alátámasztására felhozott indokokról, ugyanakkor a megtámadott határozat csak összefoglalóan ismerteti a német hatóságok válaszát.
A felperesek meghallgatáshoz való jogának megsértésére alapított harmadik jogalap
A felperesek e tekintetben azt állítják, hogy az alperes nem közölte velük a német hatóságok válaszát, és nem volt lehetőségük véleményt nyilvánítani a hozzáférés e tagállam általi, azon kivételek alapján való megtagadásának megalapozottságáról, amelyeket az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (1) és (2) bekezdése előír.
Az arra alapított negyedik jogalap, hogy a Bizottság nem utasította el a második kifogást
A felperesek úgy vélik, hogy az alperes megsértette az őt terhelő azon kötelezettséget, hogy utasítsa el a német hatóságok által felhozott második kifogást (az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának harmadik franciabekezdése).
Az azon dokumentum meghatározásának hiányára alapított ötödik jogalap, amelyhez a felperesek hozzáférést kérnek
A felperesek úgy vélik, hogy alperes megsértette azon kötelezettségét, hogy a terjedelme és a kibocsátója tekintetében pontosan meghatározza azt a dokumentumot, amelyre vonatkozóan megtagadták a hozzáférést.
Az egyeztetési eljárásokban való meghallgatáshoz való jog megsértésére alapított hatodik jogalap
A felperesek e tekintetben azzal érvelnek, hogy az 1049/2001 rendelet (2) preambulumbekezdése alapján az alperes nem tagadhatta volna meg tőlük a német hatóságokhoz intézett, egyeztetés iránti kérelemhez való hozzáférést.
Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (5) bekezdésének jogellenes alkalmazására alapított hetedik jogalap
A felperesek e tekintetben azt állítják, hogy a Bizottság kiterjesztette a 4. cikk (5) bekezdésének hatályát a "német hatóságokra", és nyilvánvaló értékelési hibát követett el az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (5) bekezdésében szereplő körülmény vizsgálata és indokolása során.
A kérelemnek az 1049/2001 rendelet 4. cikke (6) bekezdése alapján történő részletes vizsgálatának elmaradására alapított nyolcadik jogalap
A felperesek e tekintetben azzal érvelnek, hogy a Bizottság nem vette figyelembe az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében szereplő, a dokumentumokhoz való részleges hozzáféréshez való jogot, amennyiben a kérdéses dokumentumot csupán az említett rendelet 4. cikkének (2) bekezdésére tekintettel vizsgálta.
A közzétételhez fűződő nyomós közérdek fennállására (az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése) alapított kilencedik jogalap
____________1 - Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.).