Language of document :

2019. szeptember 9-én benyújtott kereset – Canon kontra Bizottság

(T-609/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Canon Inc. (Tokió, Japán) (képviselők: U. Soltész, W. Bosch, C. von Köckritz, K. Winkelmann, J. Schindler, D. Arts, W. Devroe ügyvédek és M. Reynolds Solicitor)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a 2019. június 27-i, a felperessel 2019. július 1-jén közölt C(2019) 4559 final bizottsági határozatot, amely bírságot szab ki azért, mert a 139/2004/EK tanácsi rendelet1 4. cikke (1) bekezdésének megsértésével elmulasztottak bejelenteni egy összefonódást, valamint azért, mert a 139/2004/EK tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdésének megsértésével végrehajtottak egy összefonódást (M.8179 ügy – Canon/Toshiba Medical Systems Corporation, a 14. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás);

vagylagosan, a vele szemben kiszabott bírságokat törölje vagy jelentősen csökkentse azok összegét;

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: a Bizottság nyilvánvalóan tévesen alkalmazta a jogot, amikor helytelenül alkalmazta a 139/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 7. cikkének (1) bekezdése szerinti értékeléshez szükséges jogi tesztet.

A felperes azzal érvel, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyja a fennálló ítélkezési gyakorlatot, amikor az „egyetlen összefonódás részleges végrehajtásánakˮ előzmények nélküli és alá nem támasztott fogalmából indul ki. Különösen, a Bizottság által lefolytatott értékelés nem támasztja alá, hogy a kérdéses közbenső ügylet oly módon hozzájárult volna a céltársaság feletti irányítás tartós megváltozásához, ahogyan azt az ítélkezési gyakorlat megköveteli.

Második jogalap: jóllehet a felperes részéről nem nyert bizonyítást szándékosság vagy gondatlanság, a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet 14. cikkének, a nulla poena sine lege és a jogos bizalom elvének, továbbá az arányosság elvének és a halmazati elvnek a megsértésével bírságot szabott ki a felperessel szemben. A felperes ezért azt kéri, hogy a Törvényszék gyakorolja a 139/2004/EK tanácsi rendelet 16. cikke és az EUMSZ 261. cikk szerinti korlátlan felülvizsgálati jogkörét annak érdekében, hogy a bírságok tekintetében teljes egészében semmisítse meg a határozatot, vagy jelentősen csökkentse a bírságokat.

Harmadik jogalap: a Bizottság lényeges eljárási szabályokat sértett. A felperes azzal érvel, hogy a Bizottság megsértette a 139/2004/EK tanácsi rendelet 18. cikkét és a felperes védelemhez való jogát, amikor a felperessel szemben megtagadta azt a lehetőséget, hogy az újabb érvekkel és tényekkel/bizonyítékokkal kapcsolatban egy kiegészítő kifogásközlésre vagy tényállást közlő levélre adott hivatalos válaszban és újabb meghallgatás során fejthesse ki észrevételeit.

____________

1 A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL 2004. L 24., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 3. kötet, 40. o.).