Language of document : ECLI:EU:T:2015:511

T‑423/10. sz. ügy

(kivonatos közzététel)

Redaelli Tecna SpA

kontra

Európai Bizottság

„Verseny – Kartellek – Az előfeszített acél európai piaca – Az árak rögzítése, a piac felosztása és érzékeny kereskedelmi információk cseréje – Az EUMSZ 101. cikk megsértését megállapító határozat – Együttműködés a közigazgatási eljárás során – Észszerű határidő”

Összefoglaló – A Törvényszék (hatodik tanács) 2015. július 15‑i ítélete

1.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg kiigazítása – Engedékenységi szabályok – A Bizottság által a bírságok alóli mentességről szóló első közlemény felváltása során követett célkitűzések – Az uniós bíróság általi figyelembevétel

(EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 96/C 207/04 és 2002/C 45/03 bizottsági közlemény)

2.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg kiigazítása – Engedékenységi szabályok – A bírság csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt – Feltételek – Az érintett vállalkozás által szolgáltatott bizonyítékok jelentős hozzáadott értéke – Értékelési szempontok – A tanúsított együttműködés időrendbeli elemének figyelembevétele

(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény, 20–23. pont)

3.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg kiigazítása – Engedékenységi szabályok – A bírság csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt – Feltételek – Az érintett vállalkozás által szolgáltatott bizonyítékok jelentős hozzáadott értéke – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem

(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény, 20–23. pont)

1.      Versenyügyekben a Bizottság a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló 2002. évi közleményében meghatározta azokat a feltételeket, amelyek mellett azok a vállalkozások, amelyek a Bizottsággal a kartellre irányuló vizsgálata során együttműködnek, az általuk egyébként megfizetendő bírság alóli mentességben részesülhetnek, vagy jogosultak lehetnek a bírság összegének csökkentésére. Az említett közlemény a kartellügyekben a bírság kiszabásának mellőzéséről vagy a bírság összegének csökkentéséről szóló első, 1996. évi bizottsági közlemény helyébe lépett annak érdekében, hogy az öt éven át tartó alkalmazás tapasztalatainak fényében lehetővé tegye a Bizottság számára az e területen alkalmazott politikájának a kiigazítását. A Bizottság többek között megállapította, hogy bár az 1996. évi közlemény alapjául szolgáló elvek érvényessége megerősítést nyert, a gyakorlat megmutatta, hogy e közlemény hatékonyságát javíthatja azon feltételek átláthatóságának és kiszámíthatóságának a növelése, amelyek alapján a bírságok összegének csökkentését biztosítják. Ugyanígy a Bizottság közölte, hogy a bírságok összege csökkentésének mértéke és azon hozzájárulás értéke közötti szorosabb kapcsolat, amelyet a vállalkozás a jogsértés megállapításához nyújtott, ugyancsak növelné e hatékonyságot.

A Törvényszéknek figyelembe kell vennie ezeket a 2002. évi közleménynek az 1996. évi közlemény helyébe léptetésekor a Bizottság által elérni kívánt célokat.

(vö. 77–79. pont)

2.      A versenyszabályok megsértése miatt kiszabott bírságok összegének meghatározásával összefüggésben a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemény (engedékenységi közlemény) megfogalmazása két szakasz megkülönböztetését feltételezi.

Először is ahhoz, hogy a bírság összegének csökkentésében részesülhessen, az érintett vállalkozásnak olyan bizonyítékokat kell szolgáltatnia, amelyek jelentős hozzáadott értéket képviselnek a Bizottságnak már rendelkezésére álló bizonyítékok értékéhez képest. Így annak előírásával, hogy a vállalkozás által szolgáltatott bizonyítékoknak jelentős hozzáadott értéket kell képviselniük a Bizottságnak már rendelkezésére álló bizonyítékok értékéhez képest, az engedékenységi közlemény összehasonlítást ír elő a Bizottság számára korábban rendelkezésre álló bizonyítékok, valamint az engedékenységet kérelmező által nyújtott együttműködés keretében szerzett bizonyítékok között.

Másodszor a bírságösszeg csökkentése mértékének az adott esetben történő megállapításához két kritériumot kell figyelembe venni: a bizonyítékok benyújtásának időpontját és az általuk képviselt hozzáadott érték mértékét. A Bizottság ezen értékelés keretében figyelembe veheti még, hogy a benyújtás időpontját követően a vállalkozás milyen mértékben és mennyire folyamatosan működött együtt vele.

Ily módon, amennyiben a Bizottság rendelkezésére bocsátott bizonyítékok jelentős hozzáadott értéket képviselnek, és a vállalkozás nem elsőként vagy másodikként közöl ilyen bizonyítékokat, a Bizottság által vele szemben egyébként kiszabott bírságösszeg csökkentésének maximális mértéke 20%. Minél hamarabb került sor az együttműködésre, és minél jelentősebb a hozzáadott érték nagysága, annál jobban növekszik a csökkentés mértéke, amely a Bizottság által egyébként kiszabott bírság összegének legfeljebb 20%‑a lehet. A kartell tagjai által nyújtott együttműködés időbeli sorrendje és gyorsasága tehát alapvető fontosságú elem az engedékenységi közlemény által kialakított rendszerben. Ugyanez igaz a valamely vállalkozás által e tekintetben szolgáltatott különböző bizonyítékokhoz kapcsolódó hozzáadott érték nagyságára is. Ezzel kapcsolatban, bár a Bizottság köteles megindokolni, hogy miért gondolja úgy, hogy a vállalkozások által az engedékenységi közlemény keretében szolgáltatott információk olyan hozzájárulást jelentenek, amely igazolja vagy nem igazolja a kiszabott bírság összegének csökkentését, mégis a Bizottság határozatát e tekintetben megtámadni kívánó vállalkozásoknak kell bizonyítaniuk, hogy az általuk önkéntesen szolgáltatott információk hiányában a Bizottság nem tudta volna a jogsértés lényeges elemeit bizonyítani, és így bírságkiszabó határozatot sem tudott volna elfogadni.

A csökkentés létjogosultságára tekintettel a Bizottság tehát nem vonatkoztathat el a szolgáltatott információ hasznosságától, amely szükségszerűen a már a birtokában lévő bizonyítékoktól függ. Amikor ugyanis valamely vállalkozás az engedékenységi kérelem keretében – kevésbé pontosan és világosan – csak megerősít bizonyos, más vállalkozások által már korábban, együttműködés címén nyújtott információkat, az e vállalkozás általi együttműködés mértékét – jóllehet hasznos lehet a Bizottság számára – nem lehet összehasonlítani az említett információkat elsőként nyújtó vállalkozáséval. Az olyan nyilatkozat, amely bizonyos fokig csupán annak a nyilatkozatnak a megerősítésére korlátozódik, amellyel a Bizottság már rendelkezett, nem könnyíti meg ugyanis jelentősen a Bizottság munkáját. Következésképpen nem elegendő ahhoz, hogy igazolja a bírság összegének az engedékenységi közlemény alapján való csökkentését.

Egyébiránt egyetlen, kartellben való részvétellel vádolt vállalkozás nyilatkozata, amelynek pontosságát több más megvádolt vállalkozás vitatja, nem tekinthető az utóbbiak által elkövetett jogsértés megfelelő bizonyítékának, ha más bizonyíték azt nem támasztja alá.

(vö. 86–94. pont)

3.      Versenyügyekben a Bizottság a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló közleménye értelmében hozzá benyújtott információk jelentős hozzáadott értékének vizsgálatakor mérlegelési mozgástérrel rendelkezik. Mindazonáltal az uniós bíróság nem hivatkozhat az említett mérlegelési mozgástérre annak érdekében, hogy lemondjon a Bizottság által e tekintetben elvégzett értékelés mind jogi, mind pedig ténybeli szempontból való alapos felülvizsgálatának elvégzéséről. Ez még inkább igaz abban az esetben, ha az uniós bíróságtól azt kérik, hogy maga értékelje, milyen értéket kell tulajdonítani a versenyjogi jogsértés megállapításához vezető eljárás során előterjesztett bizonyítékoknak.

(vö. 95., 96. pont)