A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (második tanács)
2007. október 25.
F‑71/05. sz. ügy
Arcangelo Milella és Delfina Campanella
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Közszolgálat – Tisztviselők – Választások – Személyzeti bizottság – A Bizottság luxemburgi helyi személyzeti bizottságát a Bizottság központi személyzeti bizottságában képviselők kijelölése – A választási eredményekkel arányos teljes elosztás elve – Megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatóság”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben A. Milella és D. Campanella először is a Bizottság Személyzeti és Igazgatási Főigazgatósága főigazgatója 2005. április 18‑i határozatának megsemmisítését kérik, amely hivatalosan felhívta a Bizottság luxembourgi helyi személyzeti bizottságát a Bizottság központi személyzeti bizottságában képviselők kijelölése során „[a] jelen határozatban szereplő iránymutatások” betartására, másodszor ugyanezen főigazgató 2005. május 1‑jei határozatának megsemmisítését kérik, amely megerősíti a luxembourgi helyi személyzeti bizottságot a központi személyzeti bizottságban képviselők 2005. április 26‑i és május 11‑i kijelölése szabályszerűségét, harmadszor a luxembourgi helyi személyzeti bizottság 2005. április 26‑i és 2005. május 10‑i határozata jogellenességének megállapítását kérik.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti a Bizottság Személyzeti és Igazgatási Főigazgatósága főigazgatójának 2005. április 18‑i határozatát annyiban, amennyiben az hivatalosan felhívta a luxemburgi helyi személyzeti bizottságot „[a] jelen határozatban foglalt iránymutatások” betartására. A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti a Bizottság Személyzeti és Igazgatási Főigazgatósága főigazgatójának 2005. május 11‑i határozatát. A Közszolgálati Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék az Európai Közösségek Bizottságát kötelezi a költségek viselésére.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Kereset – A személyzeti bizottság megválasztásával kapcsolatos peres eljárások – A közösségi bíróság hatásköre – Eljárási keret
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
2. Tisztviselők – Kereset – A személyzeti bizottság megválasztásával kapcsolatos peres eljárások – Az eljáráshoz fűződő érdek – Választói minőség
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
3. Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – A kinevezésre jogosult hatóságnak a Bizottság helyi személyzeti bizottságát az ezen intézmény központi személyzeti bizottságában képviselők kijelölése szabályszerűségének biztosítására irányuló határozata
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
4. Tisztviselők – Képviselet – Személyzeti bizottság – Választások – A Bizottság helyi személyzeti bizottságát az ezen intézmény központi személyzeti bizottságában képviselők kijelölése
(Személyzeti szabályzat, II. melléklet, 1. cikk)
1. A személyzeti szabályzatnak a tisztviselők keresetére vonatkozó rendelkezései alapján a személyzeti bizottság tagjainak kijelölését illetően a közösségi bíróságok hatáskörrel rendelkeznek ugyan a választási peres eljárásokra, ez a bírósági felülvizsgálat csak az érintett intézménnyel szembeni, a kinevezésre jogosult hatóság aktusai vagy mulasztása vonatkozásában előterjesztett keresetek keretében gyakorolható, amelyek a közösségi bíróságok által e tárgyban biztosított felülvizsgálat gyakorlását megalapozzák.
(lásd a 42. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 54/75. sz., De Dapper és társai kontra Parlament ügyben 1976. szeptember 29‑én hozott ítéletének (EBHT 1976., 1381. o.) 24. pontja, valamint 146/85. és 431/85. sz., Diezler és társai kontra EGSZB egyesített ügyekben 1987. október 27‑én hozott ítéletének (EBHT 1987., 4283. o.) 5. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑182/94. sz., Marx Esser és Del Amo Martinez kontra Parlament ügyben 1996. szeptember 24‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1996., I‑A‑411. o. és II‑1197.o.) 29. és 30. pontja.
2. A tisztviselők képviseleti szerveit illetően minden választónak érdeke fűződik ahhoz, hogy a szervezetének képviselőit olyan feltételek mellett és olyan választási rendszer alapján válasszák meg, amely összhangban áll a személyzeti szabályzat választási eljárásról szóló rendelkezéseivel. Az e szervekre vonatkozó peres eljárásokban a választójoggal rendelkező tisztviselő e minőségéből olyan elégséges érdekeltség származik, amely igazolja a keresete elfogadhatóságát. A felperes választói minősége önmagában elegendő annak megalapozására, hogy nem csak a jogszerűség vagy az intézmény érdekében jár el.
(lásd a 47. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság fent hivatkozott Diezler és társai kontra EGSZB ügyben hozott ítéletének 9. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑368/94. sz., Blanchard kontra Bizottság ügyben 1996. január 9‑én hozott ítéletének (EBHT 1996., II‑41. o.) 35. és 37. pontja; T‑192/96. sz., Lebedef kontra Bizottság ügyben 1998. július 14‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1998., I‑A‑363. o. és II‑1047. o.) 27. pontja, valamint T‑396/03. sz., Vanhellemont kontra Bizottság ügyben 2005. november 22‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑355. o. és II‑1587. o.) 29. pontja.
3. A Bizottság egyik helyi személyzeti bizottságát az ezen intézmény központi személyzeti bizottságában képviselők kjelölése szabályszerűségének biztosítása érdekében a Bizottság Személyzeti és Igazgatási Főigazgatóságának főigazgatója által hozott határozatok a személyzeti képviseleti szervek megválasztása szabályszerűségének biztosítására vonatkozó, valamennyi intézményt terhelő kötelezettségek közé tartoznak, és ennélfogva olyan különleges határozatoknak minősülnek, amelyek közvetlenül panasz tárgyát képezhetik.
(lásd az 54. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság fent hivatkozott De Dapper és társai kontra Parlament ügyben hozott ítéletének 23. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑28/89. sz., Maindiaux és társai kontra EGSZB ügyben 1990. március 8‑án hozott ítéletének (EBHT 1990., II‑59. o.) 32. pontja; T‑534/93. sz., Grynberg és Hall kontra Bizottság ügyben 1994. július 14‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1994., I‑A‑183. o. és II‑595. o.) 21. pontja, valamint fent hivatkozott Marx Esser és Del Amo Martinez kontra Parlament ügyben hozott ítéletének 34. pontja.
4. Meg kell semmisíteni a kinevezésre jogosult hatóság azon határozatát, amely annak érdekében gyakorol nyomást a Bizottság helyi személyzeti bizottságára, hogy az a képviselőket a központi személyzeti bizottságba a d’Hondt módszer alkalmazásával jelölje ki, jóllehet a Bizottság személyzeti bizottságának összetételére és működésére vonatkozó szabályzat a személyi állomány minden egyes helyi bizottsága számára teljes szabadságot biztosít a képviselők kijelölésének módját illetően, amennyiben ez a módszer összhangban áll a választási eredményekkel arányos teljes elosztásnak az ezen szabályzat 14. cikkének utolsó bekezdésében foglalt elvével.
Ezáltal ugyanis az említett hatóság megsértette az arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a tisztviselők számára biztosítsa a képviselőik teljesen szabad kijelölését, és ezáltal túllépett azon feladatának határain, hogy kizárólag a nyilvánvaló – a jelen esetben az arányos teljes felosztás szabályára tekintettel elkövetett – szabálytalanságok megelőzéséről vagy megszüntetéséről gondoskodjon.
Egyebekben az említett hatóság ezzel az eljárással megsértette a személyzeti szabályzat II. melléklete 1. cikke harmadik bekezdésének rendelkezéseit is, amelyek szerint az intézménynek csak az adott alkalmazási helyen dolgozó tisztviselői általános ülése állapíthatja meg a helyi személyzeti bizottságot a központi személyzeti bizottságban képviselők kinevezésének [helyesen: kijelölésének] feltételeit.
(lásd a 70., 71., 75., 77. és 78. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság fent hivatkozott De Dapper és társai kontra Parlament ügyben hozott ítéletének 22. pontja;
az Elsőfokú Bíróság fent hivatkozott Maindiaux és társai kontra EGSZB ügyben hozott ítéletének 32. pontja.