T‑15/14. sz. ügy
Simet SpA
kontra
Európai Bizottság
„Állami támogatások – Az olasz hatóságok által közszolgáltatásért nyújtott visszamenőleges kompenzáció – Az 1987 és 2003 között nyújtott régióközi autóbuszos szállítási szolgáltatások – A támogatást a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat – Valamely közszolgáltatási kötelezettség fenntartása – Kompenzáció nyújtása – 1191/69/EGK rendelet”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2016. március 3.
1. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Létrejött és fennálló érdek szükségessége – Állami támogatások tárgyában hozott bizottsági határozat elleni kereset – A nemzeti bíróság olyan ítéletének végrehajtása iránti keresetétől elálló vállalkozás, amely a javára elrendeli a valamely közszolgáltatás teljesítése nyomán felmerült költségek kompenzációjának megfizetését – Új, azonos tárgyú kereset nemzeti bíróság előtti benyújtásának lehetősége – Elfogadhatóság
(EUMSZ 108. cikk, (2) bekezdés és EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
2. Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Az érdekeltek észrevételeinek hiánya – A Bizottság határozatának érvényességére gyakorolt hatás hiánya – A kifejezetten nem említett adatok hivatalból történő vizsgálatának kötelezettsége – Hiány
(EUMSZ 108. cikk, (2) bekezdés)
3. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Az indokolás hiánya vagy elégtelensége – Megkülönböztetés azon kifogásoktól, amelyek valamely határozat megalapozottságának vitatására irányulnak
(EUMSZ 263. cikk és EUMSZ 296. cikk)
4. Közlekedés – Közszolgáltatási kötelezettségek – Díjszabási kötelezettség – Fogalom
(1191/69 tanácsi rendelet, 2. cikk, (5) bekezdés)
5. Közlekedés – Közlekedési támogatások – A „közszolgáltatás fogalmában benne rejlő kötelezettségek” és a „közszolgáltatási szerződések” fogalmainak megkülönböztetése – Ajánlattételi felhívás után önkéntesen kötött szállítási szerződés
(1191/69 tanácsi rendelet, 14. cikk, (1) és (2) bekezdés)
6. Közlekedés – Közlekedési támogatások – A közszolgáltatás fogalmában benne rejlő kötelezettségek, amelyek a vasúti, közúti és belvízi közlekedésre vonatkoznak – Közúti közlekedés – A „gazdasági hátrány” fogalmának és a túlkompenzáció kockázatának megkülönböztetése
(1191/69 tanácsi rendelet, 5., 10. és 11. cikk)
7. Bírósági eljárás – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – Első alkalommal a válasz szakaszában felhozott, és nem valamely korábban felhozott jogalap kiegészítését képező jogalap – Elfogadhatatlanság
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 48. cikk, (2) bekezdés)
1. Az eljáráshoz fűződő érdek a valamely természetes vagy jogi személy által megsemmisítés iránt indított kereset elfogadhatóságának az egyik feltétele. Ez az érdek feltételezi, hogy a megtámadott aktus megsemmisítése önmagában jogi következményekkel járhat, és hogy a kereset az eredményénél fogva alkalmas arra, hogy az azt kezdeményező fél számára előnnyel járjon. Az eljáráshoz fűződő érdeknek ekképpen a bírósági határozat kihirdetéséig fenn kell maradnia, ellenkező esetben a kereset okafogyottá válik.
Abban az esetben, ha a felperes elállt valamely tagállam bírósága olyan ítéletének végrehajtása iránti keresetétől, amely arra kötelezi ezen állam hatóságait, hogy a fizessenek meg valamely, általuk megtagadott kompenzációt, az ezen kompenzációt állami támogatásnak minősítő bizottsági határozat Törvényszék általi megsemmisítése azzal járna, hogy az említett nemzeti hatóságok mindenesetre továbbra is kötelesek lennének végrehajtani az érintett tagállam bíróságának ítéletét, mégpedig függetlenül a felperesnek az említett ítélet végrehajtása iránti keresetétől való elállásától. Ilyen körülmények között továbbra is fennáll az állami támogatással kapcsolatos határozat megsemmisítése iránti keresetet benyújtó felperes eljáráshoz fűződő érdeke, és keresete elfogadható.
(vö. 64–66., 69., 72., 74. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 117. pont)
3. A Törvényszék az indokolási kötelezettség tiszteletben tartásának felülvizsgálata címén nem vizsgálhatja a Bizottság által saját határozatának igazolása érdekében felhozott indokok érdemi jogszerűségét. Ebből következik, hogy az indokolás hiányára vagy nem megfelelő voltára alapított jogalap keretében a megtámadott határozat megalapozottságát vitató kifogások és érvek hatástalanok és irrelevánsak
(vö. 130., 147. pont)
4. A közúti közlekedés területe többek között a vasúti, közúti és belvízi közlekedési szolgáltatás fogalmában rejlő kötelezettségek terén a tagállamok tevékenységéről szóló 1191/69 rendelet 2. cikkének (5) bekezdése értelmében vett díjszabási kötelezettséget nemcsak a szállítási díjak hatóság általi rögzítése vagy jóváhagyása jellemzi, hanem két további, kumulatív feltétel is, vagyis hogy az utasok vagy áruk meghatározott kategóriái vagy egyes útvonalak tekintetében „különleges”, ezenfelül a vállalkozás üzleti érdekeivel ellentétes díjszabási intézkedésekről legyen szó. Ezen értelmezést megerősíti a 2. cikk (5) bekezdésének második albekezdése, amely pontosítja, hogy nem minősülnek díjszabási intézkedéseknek az általános árpolitikai intézkedések, valamint az olyan intézkedések, amelyeket a szállítási díjakra és feltételekre vonatkozó általános érvénnyel hoznak a közlekedési piacnak vagy egy részének a szervezésére tekintettel. Ebből következik, hogy egy általános érvényű jogi kötelezettség, amely a szállítási díjak esetében hatóság általi jóváhagyást ír elő, önmagában nem tekinthető az 1191/69 rendelet 2. cikkének (5) bekezdése értelmében vett díjszabási kötelezettségnek.
(vö. 159. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 173. pont)
6. Az állami támogatások és különösen az azokban részesülő vállalkozások által teljesített szolgáltatások, valamint a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének ellenértékét képviselő kompenzáció értékelése terén a gazdasági hátrány és a túlkompenzáció kockázata két különböző elem. Így a közúti közlekedés területe többek között a vasúti, közúti és belvízi közlekedési szolgáltatás fogalmában rejlő kötelezettségek terén a tagállamok tevékenységéről szóló 1191/69 rendelet 5., 10. és 11. cikke alapján a gazdasági hátrány bizonyítása azon kompenzációs összeg meghatározása céljából szükséges, amely a fuvarozási vállalkozásnak a közszolgáltatási kötelezettségek egyoldalú előírása miatt fizetendő. Ezzel szemben a túlkompenzáció kockázata sok olyan tényezőből eredhet, amely annál nagyobb kompenzációt vonhat maga után, mint amely e vállalkozásnak a rendelet alapján lenne fizetendő.
(vö. 178. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 197. pont)