A HL-ben megjelent közlemények

 

Az Olasz Köztársaság által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2005. május 26-án benyújtott kereset

(T-211/05. sz. ügy)

(Az eljárás nyelve: olasz)

Az Olasz Köztársaság (képviseli: Paolo Gentili avvocato dello stato) 2005. május 26-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

semmisítse meg a megtámadott határozatot, és

kötelezze az Európai Közösségek Bizottságát a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A kereset tárgya a C(2005)591 végl. bizottsági határozat megsemmisítése, amely határozat megállapította, hogy mivel az EK 87. cikkébe ütköző állami támogatásnak minősül, összeegyeztethetetlen a közös piaccal az olyan vállalkozások javára hozott két olasz adóügyi intézkedés, amelyek ugyanezen intézkedések által meghatározott időszakon belül jegyeztetik be magukat szabályozott piacokon. Ezek az intézkedések a jövedelemadó kulcsának három évre szóló csökkentéséből és a vállalkozások jegyzése költségeinek a jövedelemadó-fizetési kötelezettség alóli mentesítéséből áll.

A Bizottság szerint a szóban forgó intézkedések szelektívek, mivel azok kedvezményezettjei kizárólag azok a vállalkozások, amelyek az olasz jogszabály által meghatározott időszakon belül jegyeztetik be magukat, és ezáltal kizárják azokat a vállalkozásokat, amelyeket már bejegyeztek, vagy amelyeket más időszakban jegyeznek be; az intézkedéseket azért sem lehet összeegyeztethetőnek tekinteni, mert az EK 87. cikk (2) és (3) bekezdésének egyik esete alá sem tartoznak.

Az olasz kormány keresete először is eljárási szempontból sérelmezi a határozatot, amiatt, hogy a Bizottság az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti eljárást anélkül kezdeményezte, hogy előzetesen egyeztetett volna az intézkedésekről az érintett tagállammal.

Másrészről a kereset szerint a Bizottság nem tett kifogást egy korábbi, lényegében azonos, Olaszország által 1997-ben végrehajtott intézkedés vonatkozásában.

Harmadrészről a kereset szerint az intézkedések nem szelektívek. Azoknak ugyanis meghatározatlan számú lehetséges címzettjei vannak. Másfelől az intézkedések koherensen illeszkednek a teljes adórendszerbe, mert figyelembe veszik azt, hogy egy újonnan bejegyzett vállalkozás számára a bejegyzés jelentős költségekkel jár, ami jövedelmezőségi szempontból hátrányosabb helyzetbe hozza ezt a vállalkozást a nem jegyzett vállalkozásokhoz képest, vagy azokhoz a már régebben bejegyzett vállalkozásokhoz képest, amelyek a kapcsolódó költségeket már leírhatták. Az intézkedések alkalmazási időtartama számviteli követelményekből és az intézkedés kísérleti jellegéből adódik. Ez az elem tehát nem tehet szelektívvé egy olyan intézkedést, amely természeténél fogva nem az.

Negyedrészről a kereset szerint a Bizottság nem bizonyította azt, hogy az intézkedés torzíthatja a versenyt, és érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

Végül ötödrészről a kereset szerint az intézkedés, amennyiben az állami támogatásnak minősül, összeegyeztethető a közös piaccal az EK 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján. Az ugyanis befektetési és nem működési támogatás, és koherens azzal a gazdaságpolitikai szándékkal, hogy támogatni kell a vállalkozások tőzsdei jegyzését, mivel az hozzájárul a rendszer hatékonyságához, átláthatóságához és versenyképességéhez.

____________