Language of document : ECLI:EU:F:2012:123

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK VÉGZÉSE

(harmadik tanács)

2012. szeptember 13.

F‑34/11. sz. ügy

Saskia Jane Markland

kontra

Európai Rendőrségi Hivatal (Europol)

„Közszolgálat – Az Europol személyi állománya – Ideiglenes alkalmazotti szerződés – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek alkalmazása – Besorolási fokozatba való besorolás – Nyilvánvalóan megalapozatlan kereset”

Tárgy: Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben S. J. Markland a 2010. december 19‑i határozat megsemmisítését kéri, amelyben az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) helybenhagyta a felperest az asszisztensek csoportjába, az AST 5 besorolási fokozatba besoroló határozatát.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasítja. A felperes maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az Europol részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Az Europol alkalmazottai – Felvétel – Besorolási fokozatba történő besorolás – Az ideiglenes alkalmazottak egyes feladattípusaihoz tartozó feladatokat és hatásköröket tartalmazó leírás elfogadásának kötelezettsége – Megsértés – Következmények az ideiglenes alkalmazott besorolásáról szóló határozatra tekintettel – Hiány

(Személyzeti szabályzat, 1a. cikk, (2) bekezdés és 5. cikk, (4) bekezdés; I. melléklet; Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 10. cikk; 2009/371 tanácsi határozat, 39. cikk, (2) bekezdés)

2.      Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő besorolás – Az intézmény belső iránymutatása – Fogalom – Többéves terv, amelyet tájékoztatási célból az Unió költségvetési szervéhez intéznek, és nem a személyi állománynak szánnak – Kizártság

3.      Tisztviselők – A szervezeti egységek szervezése – A betöltendő munkakör szintjének meghatározása – Az álláshirdetésben a pontos besorolási fokozat meghatározásának kötelezettsége – Hiány

(Személyzeti szabályzat)

1.      Az Europolt is terheli az Unió minden egyes intézményére vonatkozó – a személyzeti szabályzat 5. cikkének (4) bekezdésében foglalt – azon kötelezettség, hogy a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően meghatározza a személyzeti szabályzat I. mellékletében szereplő listán felsorolt egyes beosztástípusokhoz kapcsolódó feladatokat és hatásköröket. Ez szerv ugyanis az Europol létrehozásáról szóló, 2009. április 6‑i tanácsi határozat 39. cikke (2) bekezdése alapján a személyzeti szabályzat 1a. cikkének (2) bekezdése értelmében vett ügynökség, és a személyzeti szabályzat említett 1a. cikkének (2) bekezdése szerint az intézményekre történő bármely hivatkozást az ügynökségekre is alkalmazni kell.

Az ideiglenes alkalmazott besorolását rögzítő határozatot nem teszi jogellenessé az a tény, hogy az Europol nem határozza meg a személyzeti szabályzat 5. cikkének (4) bekezdésében foglalt feladatokat és hatásköröket, mivel ennek a leírásnak, mint kizárólag belső aktusnak, pusztán e besorolás megkönnyítése a célja.

(lásd a 35., 36., 39. és 40. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑415/06. P. sz., De Smedt kontra Bizottság ügyben 2007. július 9‑én hozott végzésének 42. és 43. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑55/10. sz., AS kontra Bizottság ügyben 2011. június 28‑án hozott ítéletének 59. pontja, az ítélettel szemben a T‑476/11. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban az Európai Unió Törvényszéke előtt.

2.      A kinevezésre jogosult hatóság elfogadhat olyan belső iránymutatást, amely útmutatásként szolgál számára a besorolási fokozatba történő besorolásra vonatkozó diszkrecionális jogkörének gyakorlásához. Mindazonáltal nem minősülhet belső iránymutatásnak a tájékoztatási célból az Unió költségvetési szervéhez intézett többéves terv, amelyet nem a személyi állománynak szántak.

(lásd a 46. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑92/96. sz., Monaco kontra Parlament ügyben 1997. július 9‑én hozott ítéletének 46. pontja

3.      Mivel a személyzeti szabályzat nem határoz meg rögzített megfelelést meghatározott feladatkör és meghatározott besorolási fokozat között, az adminisztráció jogszerűen alkalmazza a széles mérlegelési jogkörét, amikor az álláshirdetésben – vagy a pályázati felhívásban – több besorolási fokozatra történő hivatkozással határozza meg a beosztás szintjét.

(lásd az 50. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑572/08. P. sz., Bizottság kontra Traore ügyben 2009. június 18‑án hozott ítéletének 61–63. pontja.