A Sąd Okręgowy w Krakowie (Lengyelország) által 2021. április 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – BC, DC kontra X

(C-269/21. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Okręgowy w Krakowie

Az alapeljárás felei

Felperesek: BC, DC

Alperes: X

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 2. cikkét és 19. cikkének (1) bekezdését, valamint az Alapjogi Charta (a továbbiakban: Charta) 47. cikkével összefüggésben értelmezett EUSZ 6. cikk (1)–(3) bekezdését, hogy

a)    nem minősül az uniós jog értelmében törvény által létrehozott bíróságnak az a bíróság, amelynek keretében az e bíróságon belül bírói tisztségre a többségében a végrehajtó és jogalkotó hatalomtól függetlenül felállított bírói önigazgatási testületek részvételét mellőző eljárásban kinevezett személy jár el olyan helyzetben, amelyben a tagállam alkotmányos vívmányainak fényében szükséges az e követelménynek megfelelő bírói önigazgatási testület bírói kinevezési eljárásban való részvétele az intézményi és strukturális összefüggésekre és különösen arra tekintettel, hogy

–    a bírói tisztségre vonatkozó pályázatok véleményezésének kötelezettsége a bíróság kollégiumára hárult, amely szervet oly módon alakították ki, hogy tagjainak többségét a végrehajtó hatalom képviselője, az igazságügyi miniszter–legfőbb ügyész nevezte ki;

–    a lengyel alkotmányos és jogszabályi rendelkezésekkel ellentétes módon megválasztott jelenlegi Krajowa Rada Sądownictwa (nemzeti igazságszolgáltatási tanács, Lengyelország) nem független szerv, és annak nem tagjai a szakmának e szervbe a végrehajtó és jogalkotó hatalomtól függetlenül kinevezett képviselői, következésképpen ténylegesen nem nyújtottak be a bírói tisztségre történő kinevezésre irányuló, nemzeti jogszabályokban megfelelő kérelmet;

–    a pályázati eljárás résztvevőinek nem állt rendelkezésre az EUSZ 2. cikk, az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése, valamint a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett EUSZ 6. cikk (1)–(3) bekezdése szerinti bíróság előtti jogorvoslat.

b)    nem felel meg a törvény által létrehozott független bíróság követelményeinek az a bíróság, amelyben e bíróságon belül bírósági tisztségre a végrehajtó hatalom önkényes beavatkozásától függő és a többségében a végrehajtó és jogalkotó hatalomtól függetlenül létrehozott bírói önigazgatási testületek vagy a jelölt objektív értékelését biztosító egyéb szerv részvételét mellőző eljárásban kinevezett személy jár el, tekintettel arra, hogy a bírói önigazgatási testületek és a végrehajtó és jogalkotó hatalomtól független és a jelölt objektív értékelését biztosító egyéb szerv részvétele a bírói kinevezési eljárásban az EUSZ és a Charta fentiekben említett rendelkezéseiben gyökerező, és az Európai Unióhoz hasonló jogi unió alapját jelentő európai jogi hagyomány összefüggésében szükséges ahhoz, hogy a nemzeti bíróság az uniós jog hatálya alá tartozó ügyekben biztosítsa a hatékony bírói jogvédelem előírt szintjét, és következésképpen biztosított legyen a hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve, valamint a jogállamiság elve;

Úgy kell-e értelmezni a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett EUSZ 2. cikket és EUSZ 19. cikk (1) bekezdését, hogy amennyiben a bíróság valamely tanácsának az 1. pontban ismertetett feltételek mellett kinevezett személy a tagja,

a)    azokkal ellentétes az olyan nemzeti jogi rendelkezések alkalmazása, amelyek az ilyen személy bírói tisztségre való kinevezése jogszerűségének vizsgálatát a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) a bírói tisztségre kizárólag az 1. pontban ismertetett feltételek mellett kinevezett személyekből álló tanácsának kizárólagos hatáskörébe utalják, és amelyek egyúttal előírják a bírói kinevezésekkel kapcsolatos kifogások elbírálásának mellőzését – figyelembe véve az intézményi és rendszerszintű kontextust is;

b)    az európai jog tényleges érvényesülésének biztosítása érdekében a nemzeti jog olyan értelmezését követelik meg, amely lehetővé teszi a bíróság számára, hogy a határozathozatalra alkalmatlan bíró kizárására vonatkozó szabályok analógia útján történő alkalmazása útján hivatalból kizárja az ilyen személyt az ügy elbírálásából (iudex inhabilis)?

____________