A Közszolgálati Törvényszék F-97/07. sz., De Fays kontra Bizottság ügyben 2008. június 17-én hozott ítélete ellen Chantal De Fays által 2008. augusztus 26-án benyújtott fellebbezés

(T-355/08. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Chantal De Fays (Bereldange, Luxemburg) (képviselő: F. Moyse ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága

A fellebbező kérelmei

Az Elsőfokú Bíróság nyilvánítsa a fellebbezést elfogadhatónak;

az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

az Elsőfokú Bíróság adjon helyt a fellebbező által a Közszolgálati Törvényszék előtt előterjesztett megsemmisítés iránti kérelmeknek;

az Elsőfokú Bíróság kötelezze a Bizottságot mindkét eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen fellebbezéssel a fellebbező a Közszolgálati Törvényszék F-97/07. sz. ügyben 2008. június 17-én hozott ítéletének hatályon kívül helyezését kéri, amelyben a Közszolgálati Törvényszék elutasította a kinevezésre jogosult hatóság 2006. november 21-i, a személyzeti szabályzat 60. cikkét alkalmazó határozatának megsemmisítése iránti keresetet.

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a felperes két, jogkérdésre alapított jogalapra hivatkozik:

A fellebbező először is úgy véli, hogy a Közszolgálati Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a 2006. november 21-i határozat időbeli hatályának meghatározását illetően, amely határozattal az adminisztráció egyrészt a fellebbező 2006. október 19-ét követő távolmaradását jogosulatlannak minősítette, másrészt pedig az éves szabadságát meghaladó teljes időszak vonatkozásában megvonta tőle a díjazást. A fellebbező ugyanis azt állítja, hogy a Közszolgálati Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a vitatott határozat csak a 2006. október 19-től 2006. december 13-ig, vagyis addig az időpontig terjedő időszak vonatkozásában fejtett ki joghatásokat, amikor az adminisztráció kézhez vette a felperes távolmaradását igazoló orvosi jelentést, míg e joghatások valójában egészen mostanáig érvényesültek. E téves jogalkalmazás azon tények téves jogi értékelésének a következménye, amely értékelés a fellebbező szerint az ügy iratainak pontatlanságából következik.

A fellebbező másodszor azt állítja, hogy az a tény, hogy a Közszolgálati Törvényszék a fellebbezőt megillető díjazás folyósítása felfüggesztésének fenntartását egy hallgatólagos határozat létezésére alapozta, olyan téves jogalkalmazásnak minősül, amely a személyzeti szabályzat 25. cikke második bekezdésének, 59. cikke (1) bekezdésének és 60. cikkének, valamint a kinevezésre jogosult hatóságot megillető hatáskörök gyakorlására vonatkozó bizottsági belső szabályoknak és a védelemhez való jognak a megsértését jelenti.

____________