2012. július 2-án benyújtott kereset - Syria International Islamic Bank kontra Tanács

(T-293/12. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Syria International Islamic Bank Public Joint-Stock Company (Damaszkusz, Szíria) (képviselők: G. Laguesse és J.-P. Buyle ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet 32. cikke (1) bekezdésének végrehajtásáról szóló 544/2012/EU végrehajtási rendeletet a felperesre vonatkozó részében;

semmisítse meg a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2011/782/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2012/335/KKBP végrehajtási határozatot a felperesre vonatkozó részében;

kötelezze a Tanácsot, hogy fizessen a felperesnek 10 000 000 euró ideiglenes összeget kártérítés címén, fenntartva ezen összeg későbbi emelését vagy csökkentését;

a Tanácsot kötelezze az eljárás összes költségének viselésére, ideértve a felperes részéről felmerült költségeket is.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap a védelemhez való jog és a tisztességes eljáráshoz való jog megsértésén alapul, mivel a felperest nem hallgatták meg azelőtt, hogy meghozták a szankciókat, és mivel a Tanács megtagadta a felperestől, hogy érvényesítse jogalapjait azon konkrét bizonyítékokkal kapcsolatban, amelyekkel a Tanács esetleg rendelkezett, holott a felperes azt kérte.

A második jogalap a tények értékelésére vonatkozó nyilvánvaló hibán alapul, mivel a felperes tudomása, valamint belső ellenőrzések és vizsgálatok szerint nem követte el a megtámadott jogi aktusokban neki felrótt tényeket.

A harmadik jogalap az arányosság elvének megsértésén alapul, amennyiben a Tanács által meghozott intézkedések következménye a felperesnek az eurós ügyletei 90%-át jelentő pénzügyi rendszere lezárása volt. Ez számos folyamatban lévő szerződést semmissé tesz, megalapozza a felperes felelősségét, és szíriai polgárok ezreit fosztja meg attól, hogy különböző banki és pénzügyi ügyleteket végezzenek.

A negyedik jogalap a tulajdonhoz való jog és a szakmai tevékenység gyakorlásához való jog aránytalan megsértésén alapul.

Az ötödik jogalap a megtámadott jogi aktusok jogellenességén alapul, amennyiben a 2011/782/KKBP határozat² 23. cikkének, valamint a 36/2012 rendelet 14. és 26. cikkének feltételei nem teljesültek, mivel a felperes nem vett részt tudatosan és szándékosan a szankciók megkerülésére irányuló ügyletekben.

A hatodik jogalap hatáskörrel való visszaélésen alapul, mivel a jelen ügy tényállása alapján a felperes azt hiheti, hogy az intézkedéseket más okokból fogadták el, mint amelyek a megtámadott jogi aktusokban szerepelnek.

A hetedik jogalap az indokolási kötelezettség megsértésén alapul, mivel a megtámadott jogi aktusok indokolása hiányos, és nem hivatkozik konkrét körülményekre vagy időpontokra, amelyek lehetővé tennék a felperes számára, hogy meghatározza a neki felrótt pénzügyi ügyleteket.

____________

¹ - A Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2011/273/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. december 1-jei 2011/782/KKBP tanácsi határozat (HL L 319., 56. o.).

² - A szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról és a 442/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. január 18-i 36/2012/EU tanácsi rendelet (HL L 16., 1. o.).