C–397/16. és C–435/16. sz. egyesített ügyek

Acacia Srl

kontra

Pneusgarda Srl

és

Audi AG

és

Acacia Srl

és

Rolando D’Amato

kontra

Dr. Ing. h.c.F. Porsche AG

(a Corte d’appello di Milano és a Bundesgerichtshof által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek)

„Előzetes döntéshozatal – 6/2002/EK rendelet – Közösségi formatervezési minták – A 110. cikk (1) bekezdése – Az oltalom hiánya – Úgynevezett »javítási« záradék – Az »összetett termék alkotóelemének« fogalma – Az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítása – Intézkedések, melyeket a hasznosítónak annak érdekében kell elfogadnia, hogy az úgynevezett »javítási« záradékra hivatkozhasson – Utángyártott gépjármű–keréktárcsa, amely azonos az eredeti keréktárcsa formatervezési mintájával”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2017. december 20.

1.        Bírósági eljárás – Szóbeli szakasz – Újbóli megnyitás – A szóbeli szakasz annak érdekében történő újbóli megnyitására vonatkozó kötelezettség, hogy a főtanácsnok indítványában felvetett jogkérdésekre a felek észrevételeket tehessenek – Hiány

(EUMSZ 252. cikk, második bekezdés; a Bíróság eljárási szabályzata, 83. cikk)

2.        Közösségi formatervezési minták – Záró rendelkezések – Formatervezésiminta‑oltalom hiánya az összetett termék olyan alkotóeleme tekintetében, amelyet ezen összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítása céljából hasznosítanak – Az ún. »javítási« záradék alkalmazása – Feltételek

(6/2002 tanácsi rendelet, 3. cikk, a) pont, 19. cikk, (1) bekezdés, és 110. cikk, (1) bekezdés)

3.        Közösségi formatervezési minták – Záró rendelkezések – Formatervezésiminta‑oltalom hiánya az összetett termék olyan alkotóeleme tekintetében, amelyet ezen összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítása céljából hasznosítanak – Az ún. »javítási« záradék alkalmazása – Az összetett termék alkotóelemének gyártója vagy értékesítője által annak érdekében meghozandó intézkedések, hogy az említett záradékra hivatkozni lehessen – A hasznosítási feltételek további hasznosítók általi tiszteletben tartására vonatkozó gondossági kötelezettség

(6/2002 tanácsi rendelet, 110. cikk, (1) bekezdés)

4.        Közösségi formatervezési minták – Záró rendelkezések – Formatervezésiminta‑oltalom hiánya az összetett termék olyan alkotóeleme tekintetében, amelyet ezen összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítása céljából hasznosítanak – Az ún. »javítási« záradék alkalmazása – Feltételek – Az oltalomban részesülő formatervezési mintának az összetett termék megjelenésétől való függése – Hiány

(6/2002 tanácsi rendelet, 19. cikk, (1) bekezdés, és 110. cikk, (1) bekezdés)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 26., 27. pont)

2.      A 6/2002 rendelet 110. cikkének (1) bekezdése értelmében a közösségi formatervezésiminta‑oltalom nem terjed ki „az összetett termék alkotóelemét képező termék mintájának a 19. cikk (1) bekezdése értelmében történő hasznosítására, ha az az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítását célozza”.

E rendelkezés szövegéből tehát az következik, hogy az úgynevezett „javítási” záradék alkalmazása több feltételhez kötött, amelyek először is a közösségi formatervezési minta létezésére, továbbá egy összetett termék alkotóelemének a meglétére, és végül annak a szükségességére vonatkoznak, hogy „a 19. cikk (1) bekezdése értelmében történő hasznosítás [álljon fenn, amely] az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítását célozza”.

Először is meg kell állapítani, hogy a 6/2002 rendelet 110. cikkének (1) bekezdése abban az esetben, ha az e rendelkezésben előírt feltételek teljesülnek, a „közösségi formatervezési minta” tekintetében az oltalmat teljes mértékben kizárja. Ebből következően, amint azt a főtanácsnok az indítványának a 90. és 91. pontjában lényegében megállapította, az említett 110. cikk (1) bekezdése csak olyan alkotóelemekre alkalmazható, amelyek közösségi formatervezési mintára vonatkozó oltalom tárgyát képezik, és amelyek, amint az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdéséből következik, megfelelnek az említett rendeletben felsorolt oltalmi feltételeknek, különösen ideértve a rendelet 4. cikkében foglaltakat.

Másodszor a 6/2002 rendelet 110. cikkének (1) bekezdése kizárólag az „összetett termék alkotóelemeire” vonatkozik. E körülmények között meg kell állapítani, hogy a 6/2002 rendelet 110. cikkének (1) bekezdésében az „összetett termék alkotóeleme” több olyan összetevőre utal, amelyet arra terveztek, hogy azokat valamely összetett ipari vagy kézműipari árucikkbe beszereljék, amelyek eltávolításával ezen árucikk szétszedhető és utána újból összeállítható, és amelyek nélkül az összetett termék nem használható rendeltetésszerűen.

Harmadszor a 6/2002 rendelet 110. cikkének (1) bekezdése az úgynevezett „javítási” záradék alkalmazásához megköveteli, hogy az összetett termék alkotóelemét „a 19. cikk (1) bekezdése értelmében hasznosít[sák], [és] az az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítását célozza”. E tekintetben először is a 6/2002 rendelet 19. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy e rendelkezés értelmében az alkotórész „hasznosításának” minősül különösen annak a terméknek az előállítása, forgalomba hozatalra való felkínálása, forgalomba hozatala, behozatala, kivitele, használata és e célokból való raktáron tartása, amelyre a mintát alkalmazzák, illetve amelyben a minta megtestesül. Amint az e cikk szövegéből kitűnik, e fogalmat tágan kell értelmezni, és az kiterjed az alkotórésznek a javítás céljaira való mindenfajta hasznosítására. Másodszor, az alkotórész hasznosításának az összetett termék „javítását” kell céloznia. Így az úgynevezett „javítási” záradékra való hivatkozás lehetősége tekintetében követelmény, hogy az alkotóelem szükséges legyen a meghibásodott összetett termék megjavításához, különösen az eredeti alkotóelem hiánya vagy károsodása esetén. Kizárt tehát az úgynevezett „javítási” záradék hatályából az alkotóelem mindenfajta kedvtelési célú, vagy pusztán a kényelmet szolgáló hasznosítása, mint például az alkotóelemnek az esztétikai okokból vagy az összetett termék egyedi kialakítása céljából való lecserélése.

Negyedszer a 6/2002 rendelet 110. cikkének (1) bekezdése az úgynevezett „javítási” záradék alkalmazásához megköveteli, hogy az összetett termék javítása „az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuljon”. A 6/2002 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjára tekintettel meg kell állapítani, hogy a termék egészének vagy részének a megjelenését magának a terméknek, illetve a díszítésének külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve az anyagok jellegzetességei – eredményezik.

Szükséges továbbá, hogy a javítást az összetett termék „eredeti” megjelenésének helyreállítása érdekében végezzék. Következésképpen ahhoz, hogy az úgynevezett „javítási” záradékot alkalmazni lehessen, az alkotóelemet annak céljával kell hasznosítani, hogy az összetett terméknek helyreállítsák azt a megjelenését, amelye azt a forgalomba hozatalakor jellemezte. Meg kell állapítani, hogy az úgynevezett „javítási” záradék kizárólag az összetett termék azon alkotóelemeire vonatkozik, amelyek vizuálisan azonosak az eredeti alkotóelemmel. Kizárt tehát az alkotóelem minden olyan hasznosítása, amelynek nem az a célja, hogy az összetett terméknek helyreállítsák azt a megjelenését, amely azt a forgalomba hozatalakor jellemezte. Ilyen hasznosítás áll fenn többek közt abban az esetben, ha a cserealkatrész a színét vagy a méretét tekintve nem felel meg az eredeti alkotóelemnek, vagy ha az összetett termék megjelenése annak forgalomba hozatala óta megváltozott.

(lásd: 58–60., 63., 65., 67–72., 74., 75., 77. pont)

3.      A 6/2002 rendelet 110. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy ahhoz, hogy az e rendelkezésben foglalt úgynevezett „javítási” záradékra hivatkozni lehessen, az összetett termék alkotóelemének gyártóját vagy értékesítőjét gondossági kötelezettség terheli az említett rendelkezésben előírt feltételeknek a további hasznosítók általi tiszteletben tartását illetően. Konkrétan az ilyen gyártónak vagy értékesítőnek először is a további hasznosítókat világos és olvasható módon tájékoztatnia kell a terméken, a csomagoláson, a katalógusokban vagy az eladási dokumentumokban egyrészt arról, hogy az érintett alkotóelem olyan formatervezési mintát testesít meg, amelynek nem tulajdonosa, és másrészt arról, hogy ezen alkotóelem kizárólag az összetett termék azon célból történő javításához hasznosítható, hogy e termék eredeti megjelenését helyreállítsák. Az ilyen gyártónak vagy értékesítőnek továbbá a megfelelő eszközök – többek között szerződések – igénybevételével ügyelnie kell arra, hogy a további hasznosítók a szóban forgó alkotóelemet ne szánják olyan hasznosításra, amely nem egyeztethető össze a 6/2002 rendelet 110. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételekkel. Végezetül az említett gyártónak vagy értékesítőnek tartózkodnia kell az ilyen alkotóelem eladásától abban az esetben, ha tudomásuk van arról, vagy a releváns körülmények összességére tekintettel észszerű okuk van azt feltételezni, hogy ezen alkotóelem nem a 6/2002 rendelet 110. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelően kerül hasznosításra.

(lásd: 86–88. pont, a rendelkező rész 3. pontja)

4.      A közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12‑i 6/2002/EK tanácsi rendelet 110. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az abban foglalt úgynevezett „javítási” záradék a közösségi formatervezésiminta‑oltalomból való kizárást az olyan formatervezési minta vonatkozásában, amely egy összetett termék olyan alkotóelemét képezi, amelyet ezen összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítása céljából hasznosítanak, nem rendeli alá azon feltételnek, hogy az oltalomban részesülő formatervezési minta függjön az összetett termék megjelenésétől.

(lásd: a rendelkező rész 1. pontja)