Language of document : ECLI:EU:T:2015:393

A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)

2015. június 19.

T‑88/13. P. sz. ügy

Z

kontra

az Európai Unió Bírósága

„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – A Közszolgálati Törvényszék pártatlansága – Bíró kizárása iránti kérelem – Újrabeosztás – Szolgálati érdek – A besorolási fokozat és a munkakör közötti megfelelés szabálya – A személyzeti szabályzat 7. cikkének (1) bekezdése – Fegyelmi eljárás – Védelemhez való jog”

Tárgy:      Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (harmadik tanács) 2012. december 5‑i Z kontra Bíróság ítélete (F‑88/09 és F‑48/10, EBHT‑KSZ, EU:F:2012:171) ellen ezen ítélet hatályon kívül helyezése iránt benyújtott fellebbezés.

Határozat:      A Törvényszék az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (harmadik tanács) Z kontra Bíróság ítéletét (F‑88/09 és F‑48/10, EBHT‑KSZ, EU:F:2012:171) hatályon kívül helyezi annyiban, amennyiben az hatástalanként elutasította az F‑48/10. sz. ügyben előterjesztett, a panaszok elbírálásával megbízott bizottság hatáskörének hiányára és az Európai Unió Bírósága 2004. május 4‑i, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata értelmében a kinevezésre jogosult hatóságra, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei értelmében a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságra ruházott jogkörök gyakorlásáról szóló határozata 4. cikkének jogellenességére alapított jogalapot. A Törvényszék a fellebbezést ezt meghaladó részében elutasítja. A Törvényszék az F‑48/10. sz. ügyben előterjesztett keresetet elutasítja annyiban, amennyiben az a panaszok elbírálásával megbízott bizottság hatáskörének hiányára és az Európai Unió Bírósága 2004. május 4‑i, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata értelmében a kinevezésre jogosult hatóságra, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei értelmében a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságra ruházott jogkörök gyakorlásáról szóló határozata 4. cikkének jogellenességére alapított jogalapon alapult. A jelen eljárásban felmerült költségeket illetően Z köteles viselni a Bíróság részéről felmerült költségek háromnegyedét és maga viseli saját költségeinek háromnegyedét, a Bíróság pedig maga viseli saját költségeinek egynegyedét és köteles viselni a Z részéről felmerült költségek egynegyedét.

Összefoglaló

1.      Tisztviselői kereset – Sérelmet okozó aktus – Panaszt elutasító határozat – Világos és egyértelmű elutasítás – Megerősítő aktus – Elfogadhatatlanság

(Személyzeti szabályzat, 91. cikk, (1) bekezdés)

2.      Tisztviselői kereset – Előzetes közigazgatási panasz – Kereset tárgyát képező aktus ellen bejelentett panasz – Az adminisztráció általi vizsgálatra vonatkozó kötelezettségre gyakorolt hatás hiánya

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

3.      Az Európai Unió Bírósága – Az uniós bíróságok bíráit terhelő függetlenségi kötelezettség – Terjedelem – Az intézmény belső igazgatásával kapcsolatos tisztségek ellátása – Megengedhetőség

(A Bíróság alapokmánya, 4. cikk)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd a 141. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: 1988. június 16‑i végzés, Progoulis kontra Bizottság, 371/87, EBHT, EU:C:1988:317, 17. pont.

Törvényszék: 2004. március 2‑i ítélet, Di Marzio kontra Bizottság, T‑14/03, EBHT‑KSZ, EU:T:2004:59, 54. pont; 2011. szeptember 21‑i ítélet, Adjemian és társai kontra Bizottság, T‑325/09 P, EBHT, EU:T:2011:506, 32. pont; 2014. május 21‑i ítélet, Mocová kontra Bizottság, T‑347/12 P, EBHT [Kivonatok], EU:T:2014:268, 34. pont.

2.      A személyzeti szabályzat 90. cikke szerinti panaszeljárásról szólva: a panaszos számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós bíróság a panaszát elutasító határozat jogszerűségét is felülvizsgálja, és ne csupán a panasz tárgyát képező eredeti aktust.

A panaszos ahhoz fűződő érdekét ugyanis, hogy a panasszal kapcsolatos eljárást szabályszerűen folytassák le, és ezért szabálytalanság esetén a panaszát elutasító határozatot semmisítsék meg, önállóan kell értékelni, nem pedig a panasz tárgyát képező eredeti aktussal szemben esetlegesen előterjesztett keresettel összefüggésben. Másként az érdekelt soha nem hivatkozhatna a panasszal kapcsolatos eljárás szabálytalanságára, és ez minden olyan esetben megfosztaná az adminisztráció által hozott határozat rendes pert megelőző felülvizsgálatának előnyétől, amikor a panasszal érintett eredeti aktus ellen peres eljárásban keresetet terjesztenek elő. Ez megfosztaná a panaszost egy olyan eljárás igénybevételétől, amelynek az a célja, hogy lehetővé tegye és elősegítse a tisztviselők és az adminisztráció közötti esetleges jogviták egyezség útján történő rendezését, és hogy arra kötelezze a tisztviselőt alkalmazó hatóságot, hogy a szabályok betartásával a tisztviselő esetleges kifogásai alapján felülvizsgálja a határozatát.

(lásd a 144–146. pontot)

Hivatkozás:

Törvényszék: Mocová kontra Bizottság, EU:T:2014:268, 38. pont.

3.      A Bíróság alapokmánya 4. cikke első bekezdésének, amelynek értelmében a bírák semmilyen politikai vagy közigazgatási hivatalt nem tölthetnek be, az a célja, hogy biztosítsa a bírák függetlenségét mind tisztségük gyakorlása alatt, mind azt követően, többek között a tagállamokkal és az Unió más intézményével szemben. A Bíróság alapokmánya 4. cikkének többi bekezdése szintén a bírák függetlenségének megőrzésére irányuló ezen törekvést tükrözi.

Nem tulajdonítható azonban a Bíróság alapokmánya 4. cikke első bekezdésének olyan tartalom, hogy az kizárja az intézmény belső igazgatásával kapcsolatos tisztségek gyakorlását. Márpedig az, hogy a bírák ellátnak az intézmény belső igazgatásával kapcsolatos tisztségeket, nem veszélyezteti a függetlenségüket, és az intézmény igazgatási önállóságának biztosítását teszi lehetővé.

(lásd a 167. pontot)