Az Administrativen sad Haskovo (Bulgária) által 2023. június 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – VU kontra Teritorialna direktsia Mitnitsa Burgas kam Agentsia „Mitnitsi“
(C-372/23. sz. ügy, Teritorialna direktsia Mitnitsa Burgas)
Az eljárás nyelve: bolgár
A kérdést előterjesztő bíróság
Administrativen sad Haskovo
Az alapeljárás felei
Felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: VU
Ellenérdekű fél a felülvizsgálati eljárásban: Teritorialna direktsia Mitnitsa Burgas kam Agentsia „Mitnitsi“
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Úgy kell-e értelmezni az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1 42. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 15. cikkét, hogy azzal ellentétes a Zakon za mitnitsite (vámtörvény, a továbbiakban: ZM) a Zakon za administrativnite narushenia i nakazania (a közigazgatási szabálysértésekről és szankciókról szóló törvény, a továbbiakban: ZANN) 7. cikkével összefüggésben értelmezett 233. cikkének (1) bekezdésében foglaltakhoz hasonló nemzeti szabályozás, amely a nem szándékosan elkövetett csempészet szankcionálását írja elő az államhatárt átlépő árukra vonatkozó vámáru-nyilatkozat előírt formájának be nem tartásával, a kellő gondosság elmulasztása miatt elkövetett vámjogsértés esetén? Elfogadható-e olyan nemzeti szabályozás, amely ilyen esetekben lehetővé teszi, hogy a szabálysértést gondatlanságból elkövetett csempészetnek minősítsék, vagy a szándékosság a csempészet kötelező tényállási eleme?
Úgy kell-e értelmezni a 952/2013/EU rendelet 42. cikkének (1) bekezdését, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint a ZM-nek a ZANN 7. cikkével összefüggésben értelmezett 233. cikkének (1) bekezdése, amely szerint a „csempészet” fogalma alá tartozó első, akár szándékosan, akár gondatlanságból elkövetett jogsértés ugyanolyan típusú és összegű szankcióval, nevezetesen a jogsértés tárgya vámértékének 100%-a és 200%-a közötti „bírsággal” büntetendő?
Úgy kell-e értelmezni a 952/2013/EU rendelet 42. cikkének (2) bekezdését, hogy azzal ellentétes a ZM 233. cikkének (6) bekezdéséhez hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely kiegészítő jellegű közigazgatási szankcióként a jogsértés tárgyát képező olyan áruk vagy tárgyak elkobzásáról (tulajdontól való megfosztás az állam javára) rendelkezik, amelyek birtoklása nem tiltott? Elfogadható-e a jogsértés tárgyának elkobzása azokban az esetekben, amelyekben az elkobzott dolog a jogsértőtől eltérő személy tulajdonában áll?
Úgy kell-e értelmezni a 952/2013/EU rendelet 42. cikkének az Európai Unió Alapjogi Chartája 49. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett (1) bekezdését, hogy a ZM 233. cikkének (6) bekezdésében foglalthoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely a „bírság” szankció mellett kiegészítő jellegű szankcióként a jogsértés tárgyát képező olyan áruk vagy dolgok elkobzását (tulajdontól való megfosztás az állam javára) írja elő, amelyek birtoklása nem tiltott, a tulajdonhoz való jogba történő aránytalan, szankcionáló és a követett jogszerű céllal arányban nem álló beavatkozásként elfogadhatatlan a következő esetekben: általánosságban azokban az esetekben, amelyekben a jogsértés tárgyát képező elkobzott vagyontárgy a jogsértő tulajdonában áll, és azokban az esetekben, amelyekben az említett vagyontárgy a jogsértőtől eltérő harmadik személy tulajdonában áll, és különösen azokban az esetekben, amelyekben a jogsértő nem szándékosan, hanem gondatlanságból követte el a jogsértést?
Úgy kell-e értelmezni a 952/2013/EU rendeletnek az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkével összefüggésben értelmezett 5. cikke 3. pontját, hogy a vámellenőrzéseket végző hatóságoknak be kell tartaniuk a helyes hivatali magatartás európai kódexének rendelkezéseit, különösen annak 6–10. cikkét, és hogy elfogadhatatlan a ZM-nek a ZANN 7. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 233. cikkének (1) bekezdésében foglaltakhoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely szerint a ZM 233. cikke (6) bekezdése alapján a vámjogszabályokat formálisan és gondatlanságból megsértő személyekkel szemben a szándékos magatartást büntető szankciókat lehet kiszabni, és a jogsértés harmadik személy tulajdonát képező tárgyának az állam javára történő elkobzását lehet elrendelni anélkül, hogy a gondatlanul cselekvő személyt előzetesen tájékoztatták volna arról, hogyan kell a jogszabályoknak megfelelő magatartást tanúsítania, és hogyan kell az Európai Unió külső határán történő áruszállításhoz szükséges okmányait a jogszabályban előírt módon megfelelően kitöltenie?
____________
1 HL 2013. L 269., 1. o.; helyesbítések: HL 2013. L 287., 90. o., HL 2016. L 267., 2. o., HL 2018. L 173., 35. o.