Language of document : ECLI:EU:T:2010:353

T‑532/08. sz. ügy

Norilsk Nickel Harjavalta Oy és Umicore SA/NV

kontra

Európai Bizottság

„Megsemmisítés iránti kereset – Környezetvédelem és az emberi egészség védelme – Egyes nikkel-karbonátból származó vegyületek veszélyes anyagként történő osztályozása, csomagolása és címkézése – 2008/58/EK irányelv – 67/548/EGK irányelv – 790/2009/EK rendelet – 1272/2008/EK rendelet – A kereseti kérelmek módosítása – Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének időbeli hatálya – A személyében való érintettség hiánya – Elfogadhatatlanság”

A végzés összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Annak lehetősége, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt benyújtott keresetet az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésére alapítsák – Hiány

(EK 230. cikk, negyedik és ötödik bekezdés, valamint EK 263. cikk, negyedik bekezdés)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Előkészítő aktusok – Kizártság

(EK 230. cikk)

3.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Az általános jellegű jogi aktus általi személyes érintettség lehetősége – Feltételek – A veszélyes anyagok kockázatainak értékelésére és osztályozására vonatkozó eljárásokat érintő jogi aktusok

(EK 230. cikk, negyedik bekezdés)

1.      Az EUM‑Szerződés nem tartalmaz külön átmeneti rendelkezést azon kérdés szabályozására vonatkozóan, hogy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése alkalmazható‑e a 2009. december 1‑jén folyamatban lévő bírósági eljárásokban. Ami konkrétan a valamely magánszemély által az Unió bírósága előtt benyújtott, megsemmisítés iránti kereset elfogadhatósági feltételeit megállapító szabályok időbeli hatályát illeti, egyrészről a tempus regit actum elvének megfelelően a kereset elfogadhatóságának kérdését a benyújtása időpontjában hatályos szabályok alapján kell megítélni, másrészről a kereset elfogadhatóságának feltételeit a kereset előterjesztésének időpontjában, azaz a keresetlevél benyújtásának időpontjában kell értékelni, amelynek kijavítására kizárólag a keresetindítási határidő letelte előtt kerülhet sor. Következésképpen, ha a megsemmisítés iránti kereset benyújtásakor, azaz a keresetlevél, valamint a kereseti kérelmek és megsemmisítési jogalapok módosítására irányuló kérelem benyújtásakor, a kereset elfogadhatóságának feltételeit az EK 230. cikk szabályozta, az ilyen kereset elfogadhatóságának kérdését e cikk alapján kell eldönteni.

(vö. 69–70., 72. pont)

2.      Valamely közbenső vagy előkészítő jogi aktus nem alkalmas arra, hogy az EK 230. cikk értelmében megsemmisítés iránti kereset tárgyát képezze, mivel az ilyen aktus nem vált ki a felperesek jogi helyzetének jelentős megváltoztatásával járó, a felperesek érdekeit érintő kötelező joghatásokat. Ugyanis az ilyen előkészítő jogi aktus esetleges jogellenességére a végleges jogi aktus – amely előkészítő szakaszának részét képezi ez az előkészítő aktus – ellen benyújtott kereset alátámasztásaként lehet hivatkozni. Ennélfogva e határozat jogszerűsége csak közvetetten vitatható, az eljárás végén hozott jogi aktusok ellen benyújtott kereset alátámasztása érdekében.

(vö. 93–94. pont)

3.      A jogi aktus címzettjétől eltérő jogalany csak akkor hivatkozhat arra, hogy az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében az aktus személyében érinti, ha ezen aktus bizonyos sajátos jellemzői vagy olyan ténybeli helyzet miatt érinti őt, amely minden más személyhez képest jellemző rá, és ezáltal az aktus címzettjéhez hasonló módon, egyéníti őt. Ugyanakkor az a körülmény, hogy a jogalanyok, akikkel szemben valamely intézkedés érvényesül, szám szerint vagy akár egyedileg többé‑kevésbé pontosan meghatározhatóak, semmi esetre sem jelenti, hogy e jogalanyokat ezen intézkedés által személyükben érintettnek kell tekinteni, amennyiben csupán az állapítható meg, hogy az intézkedés a benne meghatározott objektív jogi vagy ténybeli helyzet folytán alkalmazandó. Következésképpen, bár az a tény, hogy valamely személy az uniós jogi aktus elfogadásához vezető eljárásban fellépett, egyénítheti őt az adott jogi aktus tekintetében, abban az esetben, ha e személy részére az uniós szabályozás biztosít eljárási garanciákat, nem ez a helyzet a létező anyagok kockázatainak értékeléséről és ellenőrzéséről szóló 793/93 rendelet 6–10. cikkében előírt, bizonyos anyagok kockázatainak értékelésére vonatkozó eljárásban való aktív részvételükre hivatkozó felperesek esetében, amely cikkeket nem lehet alkalmazni az előzőtől eltérő, valamely anyagnak a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548 irányelv, valamint az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548 és az 1999/45 irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006 rendelet módosításáról szóló 1272/2008 rendelet alapján veszélyes anyagként történő osztályozására vonatkozó eljárásra.

(vö. 97–99., 103., 108–109. pont)