A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (második tanács)
2008. június 26.
F‑1/08. sz. ügy
Bart Nijs
kontra
az Európai Közösségek Számvevőszéke
„Közszolgálat – Tisztviselők – Az eljárási szabályzat 35. cikke 1. §‑ának e) pontja – Jogalapok és érvek ismertetése – Panasztételi határidő – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben B. Nijs a 2005/2006‑os értékelő jelentése, továbbá az ezekkel kapcsolatos és/vagy ezeket követő határozatok – többek között a felperest 2007‑ben nem előléptető határozat és a Számvevőszék főtitkárának megbízatását 2007. július 1‑jétől meghosszabbító 2007. március 8‑i számvevőszéki határozat – megsemmisítését, valamint a Számvevőszéknek a felperest ért vagyoni és nem vagyoni kár megfizetésére való kötelezését kéri.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet – részben mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant, illetve részben mint nyilvánvalóan megalapozatlant – elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék a felperest kötelezi a költségek viselésére.
Összefoglaló
1. Eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények
(A Bíróság alapokmánya, 19. cikk, harmadik bekezdés és I. melléklet, 7. cikk, (1) és (3) bekezdés; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 35. cikk, 1. §, d) és e) pont)
2. Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Másik tisztviselő kinevezése a felperes hivatalba lépése előtt – Kizártság
(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés és 91. cikk, (1) bekezdés)
1. A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 35. cikke 1. §‑ának e) pontja értelmében a keresetlevélnek tartalmaznia kell különösen a jogvita tárgyát és a felhozott jogalapok, valamint ténybeli és jogi érvek rövid ismertetését. Ezen elemeknek kellően világosnak és pontosnak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék az alperes számára védekezésének előkészítését, a Közszolgálati Törvényszék számára pedig a jogvita eldöntését, adott esetben bármilyen más információ nélkül. A jogbiztonság és a gondos igazságszolgáltatás biztosítása érdekében ahhoz, hogy valamely kereset elfogadható legyen, szükséges, hogy azok a lényeges ténybeli és jogi körülmények, amelyeken a kereset alapul, legalább röviden, de összefüggően és érthetően kitűnjenek magából a keresetlevélből.
Ez annál inkább így van, mivel a Bíróság alapokmánya I. melléklete 7. cikkének (3) bekezdése értelmében a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárás írásbeli szakaszában főszabály szerint az előkészítő iratoknak csak egyszeri kicserélésére kerül sor, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék nem határoz eltérően. Ezenfelül, az említett alapokmány 19. cikkének harmadik bekezdése alapján – amely ugyanezen alapokmány I. melléklete 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárásban is alkalmazandó – a tisztviselőt ügyvédnek kell képviselnie. Ez utóbbinak mint az igazságszolgáltatás segítőjének a fő szerepe pontosan az, hogy a kereseti kérelmeket megfelelően érthető és összefüggő jogi érveléssel támassza alá, éppen arra tekintettel, hogy a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárás írásbeli szakaszában az előkészítő iratoknak csak egyszeri kicserélésére kerül sor.
Nem tesz eleget az egyértelműség és pontosság követelményeinek az a kereset, amely a tényállást zavarosan és rendezetlenül fejti ki, ami az olvasó számára nem teszi lehetővé, hogy a tényállást megfelelően összefüggésbe hozza a kereseti kérelemmel, vagy az annak alátámasztására felhozott valamely jogalappal..
Ehhez hasonlóan nyilvánvalóan elfogadhatatlan a tisztviselő azon keresete, amely nem határozza meg pontosan a megtámadott aktusokat, és ezáltal nem tesz eleget a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 35. cikke 1. §‑ának d) pontjában előírt követelményeknek.
(lásd a 24–27. és 46. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑72/92. sz., Benzler kontra Bizottság ügyben 1993. március 24‑én hozott végzésének (EBHT 1993., II‑347. o.) 16., 18. és 19. pontja; T‑85/92. sz., De Hoe kontra Bizottság ügyben 1993. április 28‑án hozott végzésének (EBHT 1993., II‑523. o.) 20. pontja; T‑154/98. sz., Asia Motor France és társai kontra Bizottság ügyben 1999. május 21‑én hozott végzésének (EBHT 1999., II‑1703. o.) 42. pontja; T‑277/97. sz., Ismeri Europa kontra Számvevőszék ügyben 1999. június 15‑én hozott ítéletének (EBHT 1999., II‑1825. o.) 29. pontja.
2. A személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése és 91. cikkének (1) bekezdése értelmében csak azok az intézkedések minősülnek sérelmet okozó aktusoknak, amelyek olyan kötelező joghatásokat váltanak ki, amely joghatások a felperes érdekeit érinthetik, jelentősen módosítva annak jogi helyzetét, és amelyek az intézmény álláspontját véglegesen rögzítik.
Ez nem vonatkozik valamely másik tisztviselő ugyanazon intézményen belüli kinevezésére, ha az a felperes a hivatalba lépése előtt történt.
(lásd a 34. és 35. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑43/04. sz., Fardoom és Reinard kontra Bizottság ügyben 2005. október 25‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑329. o. és II‑1465. o.) 26. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑78/07. sz., Boudova és társai kontra Bizottság ügyben 2008. április 21‑én hozott végzésének (az EBHT‑ban még nem tették közzé) 31. pontja.