Language of document : ECLI:EU:T:2011:4

T‑411/09. sz. ügy

Ioannis Terezakis

kontra

Európai Bizottság

„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/ EK rendelet – A hozzáférés részleges megtagadása – A megtámadott határozat helyébe lépő új határozatnak az eljárás során történő elfogadása – A kereseti kérelmek módosításának megtagadása – Okafogyottság”

A végzés összefoglalása

Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – A megtámadott határozat helyébe az eljárás folyamán lépő határozat – A kereseti kérelmek ennek következtében történő megváltoztatásának a felperes általi megtagadása – Okafogyottá vált kereset – Okafogyottság

(EK 230. cikk)

Ha megsemmisítés iránti kereset esetében a jogvita tárgya az eljárás során megszűnik, a Törvényszék nem hozhat érdemi határozatot, mivel az ilyen határozat a felperes számára semmilyen előnnyel nem jár. A jogvita tárgyának megszűnését eredményezheti különösen a megtámadott aktusnak az eljárás során történő visszavonása vagy annak helyében az eljárás során új aktus elfogadása.

Ha a hatályon kívül helyezett aktus joghatása – ellenkező rendelkezés hiányában – a hatályon kívül helyezésekor megszűnik, az olyan aktus, amelyet visszavontak, és amelynek új aktust léptettek a helyébe, teljes mértékben eltűnik az Unió jogrendjéből. Az aktusok visszavonása tehát általában ex tunc hatályú.

Kivételesen előfordulhat, hogy a megsemmisítés iránti kereset azon aktus visszavonása ellenére, amelynek megsemmisítését kérelmezik, nem válik okafogyottá abban az esetben, ha a felperes részéről mégis elégséges érdek marad fenn az aktust formálisan megsemmisítő ítélet meghozatala iránt. Nem ez a helyzet, ha a felperes – annak ellenére, hogy a Bizottság az eljárás során a megtámadott határozat helyébe lépő új határozatot fogadott el – kifejezetten közli, hogy – noha arra az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében jogosult lenne – nem kívánja a kérelmeit módosítani, és nem terjeszt elő olyan bizonyítékot, amely igazolná e határozat alaki jogellenességét megállapító ítélet meghozatalához fűződő érdekét.

(vö. 14–18., 20. pont)