Language of document : ECLI:EU:F:2013:137

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(második tanács)

2013. szeptember 30.

F‑124/11. sz. ügy

Daniele Possanzini

kontra

az Európai Unió Tagállamainak Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex)

„Közszolgálat – A Frontex személyi állománya – Ideiglenes alkalmazott – Az ellenjegyzőnek az érintettel nem közölt negatív megállapításait tartalmazó előmeneteli jelentés – Határozott időre szóló ideiglenes alkalmazotti szerződés meghosszabbításának mellőzése – Az ellenjegyző véleményére alapított határozat – Védelemhez való jog – Sérelem – Pénzügyi természetű jogvita – Korlátlan felülvizsgálati jogkör”

Tárgy:      Az EUMSZ 270. cikk alapján előterjesztett kereset, amelyben D. Possanzini lényegében az Európai Unió Tagállamainak Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) ügyvezető igazgatójának 2011. március 28‑án hozott, az ideiglenes alkalmazotti szerződésének meghosszabbítását mellőző határozatának megsemmisítését kéri.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség ügyvezető igazgatójának a D. Possanzini ideiglenes alkalmazotti szerződése meghosszabbításának mellőzéséről szóló 2011. március 28‑i határozatát megsemmisíti. A Közszolgálati Törvényszék kötelezi az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséget, hogy kártérítés címén fizessen meg 5000 eurót D. Possanzini részére. Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség maga viseli saját költségeit, és köteles viselni a D. Possanzizni részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Felvétel – Valamely uniós ügynökségnek a határozott időre szóló szerződések meghosszabbítására vonatkozó belső iránymutatása – Joghatások – Megsértés – Közszolgálati kötelességszegés

(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 8. cikk)

2.      Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Az ideiglenes alkalmazott hivatali státuszát érintő határozat – Az érintett személyi aktájában nem szereplő, de vele előzetesen közölt tények – Jogszerűség – Feltételek

(Személyzeti szabályzat, 26. cikk)

3.      Tisztviselők keresete – Korlátlan felülvizsgálati jogkör – A személyzeti szabályzat 91. cikke (1) bekezdésének értelmében vett pénzügyi természetű jogviták – Fogalom – A szerződés meghosszabbítását mellőző határozat jogszerűségére vonatkozó kereset – Bennfoglaltság

(Személyzeti szabályzat, 91. cikk, (1) bekezdés)

4.      Tisztviselők – Díjazás – Korrekciós együtthatók – Tárgy – A vásárlóerő egyenértékűsége – Az alkalmazottak és tisztviselők által különböző alkalmazási helyeken kapott díjazások szintjének összehasonlítása céljából történő figyelembevétel – Kizártság

(Személyzeti szabályzat, 64. cikk; az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 20. cikk)

1.      Valamely uniós intézménynek vagy szervnek a teljes személyi állománnyal közölt határozata, amely arra irányul, hogy egyenlő bánásmódot garantáljanak az érintett tisztviselők és alkalmazottak számára azon a területen, amelyen az említett intézmény vagy az említett szerv a személyzeti szabályzatban biztosított széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, belső iránymutatásnak minősül, és így irányadó magatartási szabálynak tekintendő, amelyet az adminisztráció magára nézve kötelezőnek tart, és amelytől – az egyenlő bánásmód elve megszegésének terhe mellett – az őt az eltéréshez vezető indokok megjelölése nélkül nem térhet el.

Következésképpen a valamely uniós ügynökség által az ideiglenes alkalmazottak szerződéseinek meghosszabbítása tárgyában elfogadott belső iránymutatást illetően egy meghosszabbítást mellőző határozatnak az iránymutatásban megállapított határidőben történő közlésére vonatkozó kötelezettség megsértése közszolgálati kötelességszegésnek minősül, és kártérítést tehet indokolttá. Az ilyen eljárási szabálytalanságot mindazonáltal csak akkor lehet a szóban forgó határozat megsemmisítésével szankcionálni, ha megállapítják, hogy ez a szabálytalanság befolyásolhatta a határozat tartalmát.

(lásd a 43., 44., 46., 47. és 78. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑92/96. sz., Monaco kontra Parlament ügyben 1997. július 9‑én hozott ítéletének 46. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑87/11. sz., Wahlström kontra Frontex ügyben 2013. január 30‑án hozott ítéletének 56–58. pontja.

2.      Az intézmény megsérti a személyzeti szabályzat 26. cikkét, valamint az ideiglenes tisztviselő védelemhez való jogát, ha anélkül fogadja el a tisztviselő szerződésének meghosszabbítását mellőző határozatot, hogy előzetesen közölte volna a tisztviselővel a készségeire vonatkozó értékeléseket, amelyek e határozat elfogadását igazolják. Ezzel kapcsolatban önmagában az a körülmény, hogy az érintettnek igazoltan tudomása volt ezekről az értékelésekről, nem tekinthető elegendő bizonyítéknak arra, hogy az érintett alkalmazottnak a számára sérelmet okozó határozat elfogadását megelőzően lehetősége volt érdekei tényleges védelmére. Ahhoz, hogy az alkalmazott védelemhez való jogának tiszteletben tartása biztosítva legyen, az is szükséges, hogy az intézmény bármilyen módon bizonyítsa, hogy előzetesen lehetővé tette az említett alkalmazott számára annak megértését, hogy a szóban forgó értékelések – amelyeket nem közöltek vele a személyi aktájába való helyezésük előtt – igazolhatják a számára sérelmet okozó határozat elfogadását. Ennek hiányában nem tekinthető úgy, hogy sor került a személyzeti szabályzat 26. cikkében megkövetelt tájékoztatásra.

(lásd a 60. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑40/07. P. és T‑62/07. P. sz., de Brito Sequeira Carvalho kontra Bizottság és Bizottság kontra de Brito Sequeira Carvalho egyesített ügyekben 2009. október 5‑én hozott ítéletének 94. pontja.

3.      A személyzeti szabályzat 91. cikke (1) bekezdésének második mondata értelmében a Közszolgálati Törvényszék a pénzügyi természetű jogviták terén teljes körű mérlegelési jogkörrel rendelkezik, amelynek keretében jogosult az alperest hivatalból kötelezni az általa vétkesen okozott kár megtérítésére és ilyen esetben az ügy összes körülményét figyelembe véve méltányosan értékelni az elszenvedett kárt.

A személyzeti szabályzat 91. cikkének (1) bekezdése értelmében vett pénzügyi természetű jogvitát keletkeztethet a tisztviselő azon keresete is, amellyel a személyzeti szabályzat szerinti jogállását érintő határozat megsemmisítését kívánja elérni.

Így különösen, ha a volt ideiglenes alkalmazott az uniós bíróságtól a szerződése meghosszabbítását mellőző határozat jogszerűségére vonatkozó döntéshozatalt kér, akkor ezt még inkább úgy kell értelmezni, hogy a keresete alapján pénzügyi természetű jogvita is indul. A szerződés meghosszabbításának mellőzéséről szóló határozat ugyanis közvetlen hatással van az érintett adott intézménynél való alkalmazásának folyamatosságára, és ily módon a pénzügyi természetű jogosultságaira.

(lásd a 70., 71. és 73. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑583/08. P. sz., Gogos kontra Bizottság ügyben 2010. május 20‑án hozott ítéletének 44. és 46. pontja.

4.      A személyzeti szabályzat 64. cikkének és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 20. cikkének megfelelően a tisztviselők és az ideiglenes alkalmazottak díjazását az alkalmazási helyükön fennálló életkörülményektől függően meghatározott korrekciós együtthatóval kell súlyozni annak érdekében, hogy az alkalmazási helyüktől függetlenül egyenértékű vásárlóerővel rendelkezzenek. A korrekciós együttható tehát nem vehető figyelembe az ezen alkalmazottak és tisztviselők által kapott díjazás szintjének összehasonlítása céljából.

(lásd a 79. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑81/96. sz., Apostolidis és társai kontra Bizottság ügyben 1997. július 10‑én hozott ítéletének 3. pontja.