T‑281/09. sz. ügy

Deutsche Steinzeug Cremer & Breuer AG

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – A CHROMA közösségi szóvédjegy bejelentése – Feltétlen kizáró ok – Leíró jelleg – A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja”

Az ítélet összefoglalása

1.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Kizárólag olyan jelekből vagy adatokból álló védjegyek, amelyek valamely áru jellemzőinek leírására szolgálhatnak – Fogalom

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont)

2.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Kizárólag olyan jelekből vagy adatokból álló védjegyek, amelyek valamely áru jellemzőinek leírására szolgálhatnak

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont)

1.      Valamely szómegjelölés lajstromozása akkor is megtagadható a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján, ha legalább egy lehetséges jelentése leírja az érintett áruk vagy szolgáltatások valamely jellemzőjét. A bejelentés Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) általi elutasításának nem feltétele az sem, hogy a szóban forgó megjelölést ténylegesen használják leírásra, elegendő az is, ha ez a megjelölés alkalmas az ilyen használatra.

Ezenkívül nincs jelentősége annak, hogy azok a jellemzők, amelyek a szóban forgó megjelölés által áruk vagy szolgáltatások leírására szolgálhatnak, kereskedelmi szempontból lényegesek, vagy csak másodlagosak, sőt lényegtelen, hogy létezik‑e szinonima a védjegybejelentésben megnevezett áruk vagy szolgáltatások jellemzőinek leírására.

(vö. 28–29. pont)

2.      A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a CHROMA szómegjelölés – amelynek lajstromozását a Nizzai Megállapodás szerinti 11., illetve 19. osztályba tartozó „Mosogatók, zuhanytálcák, zuhany‑ és fürdőkádak, mosdókagylók, bidék, piszoárok, vécék, öblítőtartályok, mind kerámiából”, illetve „Építőanyagok, nem fémből; csempék, burkolólapok, profillécek, csövek és bevonatok építési célra, egyik sem fémből; kerámia lapok, mozaikok és formázott elemek építési célra; kerámia nyersanyagok” tekintetében kérték – a közösségi védjegybejelentésben szereplő áruk tekintetében leíró jellegű a görög nyelvű fogyasztó szemszögéből nézve.

A görög szavak latin betűs átírását az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjában szabályozott feltétlen kizáró okok vizsgálatánál a görög betűkkel írt szavakkal kell összehasonlítani. E megfontolás annál is inkább alkalmazandó a CHROMA megjelölés esetében, mivel e megjelölés a görög „szín” jelentésű „χρώμα” szónak az érintett görög nyelvű fogyasztó által ismert latin ábécé betűivel való pontos átírása.

A „szín” szó használata az érintett fogyasztó által azonnal felismerhető üzenetet is közvetít, különböző színekből álló széles termékskála jelenlétére utalva a hagyományos fehértől eltérő színű kerámia egészségügyi készülékekre és fürdőszobai kerámia építőanyagokra vonatkozóan. A szóban forgó áruk egyébként színskála alapján kérhetők abból a célból, hogy jól illeszkedjenek egymáshoz a díszítő lakberendezés során. Következésképpen az érintett görög nyelvű fogyasztó szempontjából a CHROMA megjelölés annak jelzésére szolgál, hogy a 11. és 19. osztályba tartozó érintett áruk különböző színekben kaphatók, és így a szóban forgó áruk értékesítése tekintetében releváns jellemzőt jelöl.

(vö. 33–35., 39., 41. pont)