T‑144/04. sz. ügy

Télévision française 1 SA (TF1)

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Megsemmisítés iránti kereset – A Francia Köztársaság által a France 2 és a France 3 javára hozott intézkedések közös piaccal összeegyeztethető állami támogatásnak nyilvánításáról szóló bizottsági határozat – Keresetindítási határidő – Az eljárási szabályzat 44. cikke 1 §‑ának c) pontja – Elfogadhatatlanság”

A végzés összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Határidők – Kiindulópont – A kihirdetés napja – A jogi aktusról történt tudomásszerzés napja – Szubszidiárius jelleg

(EK 230. cikk, ötödik bekezdés; 659/1999 tanácsi rendelet, 26. cikk, (3) bekezdés)

2.      Eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények

(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §.)

1.      Az EK 230. cikk ötödik bekezdésének szövegéből következik, hogy a jogi aktusról történt tudomásszerzés napja a keresetindítási határidő kezdő napjaként kiegészítő jellegű a jogi aktus kihirdetésének vagy közlésének napjához képest.

Ami pedig azokat a jogi aktusokat illeti, amelyeket az érintett intézmény állandó gyakorlata szerint az Európai Unió Hivatalos Lapjában annak ellenére hirdetnek ki, hogy az a hatálybalépésüknek nem feltétele, esetükben a tudomásszerzés napjának figyelembevétele nem alkalmazható, és a keresetindítási határidőt a kihirdetés napjától kell számítani. Ilyen körülmények között az érintett harmadik személy ugyanis jogosan számíthat arra, hogy a szóban forgó határozatot ki fogják hirdetni.

Olyan jogi aktus esetében, amelyet az [EK 88. cikk] alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999 rendelet 26. cikkének (1) bekezdése alapján a Hivatalos Lapban ki kell hirdetni, a keresetindítási határidő az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 102. cikke 1. §‑a rendelkezéseinek megfelelően e kihirdetéstől számított tizennegyedik nap végétől kezdődik.

(vö. 18–22. pont)

2.      Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 44. cikke 1. §‑ának c) pontja értelmében minden keresetlevélnek tartalmaznia kell a jogvita tárgyát és a felhozott jogalapok rövid ismertetését.

Ennek az ismertetésnek kellően egyértelműnek és pontosnak kell lennie, hogy lehetővé tegye az alperes számára a védekezésre való felkészülést és az Elsőfokú Bíróság számára a keresetről való döntést, adott esetben további információk nélkül is.

A jogbiztonság és a gondos igazságszolgáltatás biztosítása érdekében a kereset elfogadhatóságához az szükséges, hogy azok a lényeges ténybeli vagy jogi körülmények, amelyeken a kereset alapul, összefüggően és érthetően kitűnjenek magából a keresetlevélből. A szövegnek egyes pontjait ugyan alátámaszthatják és kiegészíthetik a csatolt iratok meghatározott részeire történő hivatkozások, azonban a más, akár a keresetlevélhez mellékelt iratokra való általános hivatkozás nem pótolhatja a keresetlevél lényeges elemeinek hiányát. Nem az Elsőfokú Bíróságnak kell a mellékletekben megkeresnie és azonosítania azokat a jogalapokat, amelyek a kereset alapját képezhetik, mivel e mellékleteknek tisztán bizonyító és kisegítő szerepük van.

Így a kereset eljárási szabályzat 44. cikke 1. §‑ának követelményeivel való összhangjának vizsgálata folyamán a válasz tartalma elvileg nem bír jelentőséggel. Az ítélkezési gyakorlat szerint a válaszban a keresetlevélbeli jogalapok kiegészítése céljából előadott jogalapok és érvek elfogadhatóságára különösen nem lehet hivatkozni a keresetlevél benyújtása során megvalósított, az eljárási szabályzat 44. cikke 1. §‑ának követelményeit érintő mulasztás pótlása céljából, anélkül hogy ez utóbbi rendelkezést megfosztanák minden értelmétől.

Egyébiránt, noha valamely intézmény által elfogadott aktus esetében az indokolási kötelezettség valóban enyhülhet abban az esetben, ha az aktus címzettje kellő ismerettel rendelkezik az aktus elfogadásának körülményeiről, az indokolási kötelezettség enyhülésének ezen lehetősége nem alkalmazható analógia útján a közösségi bírósághoz benyújtott keresetlevél elegendő egyértelműségének és pontosságának követelményére. Ezek a követelmények ugyanis többek között a közösségi bíróság érdekében léteznek, amely nem rendelkezik semmilyen előzetes ismerettel az elé terjesztett ügyről. Ezenkívül a jogbiztonság szavatolásának szükségessége a jogvita fogalmainak meghatározásakor, valamint a gondos igazságszolgáltatás biztosításának szükségessége kizárják az aktust kibocsátó intézmény ügyre vonatkozó vélelmezett alapos ismerete figyelembevételének lehetőségét, mint az eljárási szabályzat 44. cikke 1. §‑ának követelményei alóli kibúvást lehetővé tévő indokot.

(vö. 28–31. pont)