T‑345/12. R. sz. ügy

Akzo Nobel NV és társai

kontra

Európai Bizottság

„Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Verseny – Az EK 81. cikk megsértését megállapító és bírságot kiszabó határozat közzététele – A Bizottság engedékenységi közleményének alkalmazásával a részére nyújtott információk bizalmas kezelésére vonatkozó kérelem elutasítása – Ideiglenes intézkedések elrendelése iránti kérelem – Sürgősség – Fumus boni iuris – Az érdekek mérlegelése”

Összefoglaló – A Törvényszék elnökének végzése, 2012. november 16.

1.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró hatásköre – Korlátok – Annak előzetes megtiltására irányuló kérelem, hogy a Bizottság valamely dokumentumhoz való hozzáférést nyújtó határozatot hozzon – Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró hatáskörén kívül eső kérelem – Elfogadhatatlanság

(EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

2.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Fumus boni iuris – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Kumulatív jelleg – Az ügyben szereplő érdekek összességének mérlegelése – A vizsgálat sorrendje és módja – Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró mérlegelési jogköre

(EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 104. cikk, 2. §)

3.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Az ügyben szereplő érdekek összességének mérlegelése – A Bizottság valamely határozatában szereplő információk bizalmas kezelésére vonatkozó bizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztése – A Törvényszék alapeljárásban hozott határozata hatékony érvényesülése fenntartásának szükségessége

(EUMSZ 278. cikk)

4.      Alapvető jogok – A magánélet tiszteletben tartása – A magánélet fogalma – A vállalkozásokra való alkalmazás – Terjedelem

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 7. cikk)

5.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Az alapvető jogokat érintő súlyos és helyrehozhatatlan kár bekövetkezésének veszélye

(EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk)

6.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Fumus boni iuris – Az alapkereset alátámasztására felhozott jogalapok prima facie vizsgálata – Az EK 81. cikk megsértését megállapító határozatban szereplő információk bizalmas kezelését elutasító bizottsági határozattal szembeni kereset – A nyújtott információk engedékenységi közleményre alapított bizalmas kezelésére vonatkozó jogalapok – Olyan jogalapok, amelyek első látásra nem tűnnek alaptalannak

(EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 339. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 7. cikk)

1.      Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró hatásköre arra korlátozódik, hogy bírósági felülvizsgálatot gyakoroljon a Bizottság által már meghozott jogi aktusok felett, és nem terjed ki olyan kérdések értékelésére, amelyekről még ez az intézmény nem határozott. Az ilyen hatáskör ugyanis megelőzné az érdemi tárgyalást, és összekeverné a közigazgatási és a bírósági eljárást, ami összeegyeztethetetlen a Bizottság és az európai uniós bíróság közötti hatáskörmegosztással. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró tehát csupán kivételes körülmények között tilthatja meg, hogy a Bizottság gyakorolja közigazgatási hatáskörét, még mielőtt elfogadná azon végleges jogi aktust, amelynek végrehajtását a felperes el kívánja kerülni.

Ezért elfogadhatatlan az olyan ideiglenes intézkedés iránti kérelem, amely egyrészt arra irányul, hogy a Törvényszék függessze fel valamely, az EK 81. cikk alkalmazására vonatkozó bizottsági határozat bizalmas kezelésének fenntartását elutasító jövőbeli bizottsági határozat végrehajtását annyiban, amennyiben e bizottsági határozat az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alkalmazásával hozzáférést enged e határozat teljes szövegéhez, másrészt pedig tiltsa meg a Bizottságnak, hogy a szóban forgó hozzáférést engedélyezze.

(vö. 17., 18. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 19–22. pont)

3.      A különböző fennálló érdekek mérlegelése abban áll, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak meg kell határoznia, hogy azon kérelmező érdeke, aki a szóban forgó bírótól ideiglenes intézkedések elrendelését kéri, előrébb való‑e, vagy sem a vita tárgyát képező jogi aktus azonnali alkalmazásához fűződő érdekhez képest, és különösen azt kell megvizsgálnia, hogy amennyiben az ügy érdemében határozó bíróság esetleg megsemmisíti a jogvita tárgyát képező aktust, ez lehetővé teszi‑e azon helyzet visszaállítását, amely az aktus azonnali végrehajtása esetén jött volna létre, és fordítva, a hivatkozott aktus végrehajtásának felfüggesztése megakadályozná‑e annak teljes érvényesülését, amennyiben a bíróság az ügy érdemére vonatkozó kérelmet elutasítaná.

Ugyanis az ideiglenes intézkedés iránti eljárás célja a jövőbeli érdemi határozat teljes hatékonyságának biztosítására korlátozódik, ezért a határozatnak ideiglenes jellegűnek kell lennie olyan értelemben, hogy nem dönthet előre a jövőbeli érdemi határozat kimenetele tekintetében, illetve azt nem teheti illuzórikussá, megfosztva a határozatot hatékony érvényesülésétől.

Ebből szükségszerűen az következik, hogy az ideiglenes intézkedés iránti eljárás egyik fele által védett érdek nem érdemel védelmet, ha e fél azt kéri az ideiglenes intézkedésről határozó bírótól, hogy olyan határozatot hozzon, amely egyáltalán nem pusztán ideiglenes jellegű, előre dönt a jövőbeli érdemi határozat kimenetele tekintetében, illetve azt illuzórikussá teszi, megfosztva e határozatot hatékony érvényesülésétől.

Az olyan ügyben, amelyben valamelyik fél azt kéri, hogy a Törvényszék az alapeljárás keretében arról határozzon, hogy a megtámadott határozatot – amellyel a Bizottság elutasította a felperes arra irányuló kérelmét, hogy tartózkodjon egyes bizalmas információk közzétételétől – meg kell‑e semmisíteni,, nyilvánvaló, hogy a megtámadott határozatot megsemmisítő ítélet hatékony érvényesülésének megőrzése érdekében a felperesnek képeseknek kell lennie arra, hogy megakadályozza, hogy a Bizottság jogellenesen közzétegye a vita tárgyát képező információkat.

E megfontolásokat nem cáfolja az a körülmény, hogy valószínűleg még a vita tárgyát képező információk tényleges közzététele sem járna azzal a következménnyel, hogy a felperest megfossza a megtámadott határozat megsemmisítésével kapcsolatos eljáráshoz fűződő érdekétől.

Következésképpen a felperes által védeni kívánt érdek elsőbbséget kell, hogy élvezzen Bizottságnak az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítása iránti érdekével szemben, főleg mivel a kért ideiglenes intézkedések elrendelése csupán a már több éve fennálló helyzetet tartaná fenn korlátozott időtartamra.

(vö. 24–29. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 32. pont)

5.      A sürgősségi feltételre figyelemmel, valamint fenntartva, hogy a Törvényszék megvizsgálja a fumus boni iuris feltételének fennállását, a kért ideiglenes intézkedéseket akkor kell elrendelni, ha fennáll annak veszélye, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítása esetén a felperes alapvető jogai súlyosan és visszavonhatatlanul sérülnek.

(vö. 33. pont)

6.      Az ideiglenes intézkedés iránti eljárások során a fumus boni iuris feltétele akkor teljesül, ha az ideiglenes intézkedések elrendelését kérő fél által az alapkereset alátámasztására felhozott jogalapok közül legalább az egyik első látásra relevánsnak tűnik, és legalábbis nem teljesen megalapozatlan, amennyiben egy olyan összetett jogi kérdés fennállására világít rá, amelynek a megoldása nem egyértelmű, és ezért alapos vizsgálatot igényel, amelyet azonban az ideiglenes intézkedésről határozó bíró nem tud elvégezni, hanem annak az alapeljárás tárgyát kell képeznie, vagy amennyiben a felek közötti jogvita olyan jogi vitát tár fel, amelynek megoldása elsőre nem nyilvánvaló.

Az olyan bizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem esetében, amely elutasítja a felperes arra irányuló kérelmét, hogy a Bizottság tartózkodjon a valamely határozatában szereplő bizalmas információk közzétételétől, első látásra fennáll a fumus boni juris egy olyan ügyben, amely olyan összetett jogi kérdések fennállására világít rá, amelyek első látásra nem tűnnek irrelevánsnak, és amelyeknek megoldása az alapeljárás keretében elvégzendő alapos vizsgálatot igényel.

A kérelmező érvelése ugyanis azon, az ítélkezési gyakorlat által még nem vizsgált kérdést veti fel, hogy a megtámadott határozat sérti‑e a felperesnek a szolgálati titokhoz az EUMSZ 339. cikkben, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 8. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. cikkében biztosított jogát azon indokból, hogy a Bizottság által tervezett közzététel olyan bizonyítékokat tartalmaz, amelyeket a felperes az engedékenységi közleményre alapítva nyújtott részére, és amelyek következésképpen eredetükből és lényegükből fakadóan olyan bizalmas információkat tartalmaznak, amelyeknek védelmét az ilyen közzététellel szemben biztosítani kell.

(vö. 34., 46., 56. pont)