T‑27/09. sz. ügy

Stella Kunststofftechnik GmbH

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – Megszűnés megállapítása iránti eljárás – A Stella közösségi szóvédjegy – Az e védjegy alapján korábban indított felszólalási eljárás – Elfogadhatóság – A 40/94/EK rendelet 50. cikkének (1) bekezdése és 55. cikkének (1) bekezdése (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 51. cikkének (1) bekezdése és 56. cikkének (1) bekezdése)”

Az ítélet összefoglalása

Közösségi védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Megszűnés megállapítása iránti eljárás – Ugyanazon védjegy alapján korábban indított felszólalási eljárás – Elfogadhatóság

(40/94 tanácsi rendelet, 42. cikk, 43. cikk, (2) bekezdés, 50. cikk, (1) bekezdés, a) pont, és 55. cikk, (1) bekezdés, a) pont; 2868/95 bizottsági rendelet, 1. cikk, 18. szabály)

A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 50. cikke (1) bekezdése a) pontjának és 55. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfogalmazásából nem tűnik ki, hogy a valamely védjegy alapján indított és még folyamatban lévő felszólalási eljárás bármilyen befolyást gyakorolhatna az ugyanezen védjeggyel szemben indított megszűnés megállapítása iránti eljárás elfogadhatóságára vagy ezen eljárás lefolyására. Még annak feltételezése esetén is, hogy a 40/94 rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95 rendelet rendelkezései, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) megszűnés megállapítása vagy a törlés iránti eljárásokra, valamint a felszólalási eljárás keretében a használat bizonyítására vonatkozó belső iránymutatása 2007. novemberi változatának rendelkezései kiegészíthetik a 40/94 rendeletben előírt rendelkezések másodlagos feltételeit, azok nem írják elő, hogy egy védjegyoltalom megszűnése iránti kérelem amiatt legyen elfogadhatatlan, hogy az ugyanezen védjegy alapján indított felszólalási eljárás még mindig folyamatban van.

Ezenkívül a 40/94 rendeletből kitűnik, hogy a felszólalási és a megszűnés megállapítása iránti eljárás két sajátos és önálló eljárás, amelyek mindegyike saját joghatással rendelkezik, továbbá a megszűnés megállapítása iránti eljárást a korábban benyújtott, azonban még mindig folyamatban lévő, a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel érintett védjegyen alapuló felszólalás ellenére le lehet folytatni. Ebben a tekintetben a kérdéses eljárásokról a 40/94 rendelet két különböző helyen rendelkezik. A felszólalást a 40/94 rendelet IV. címének negyedik fejezete, míg a megszűnés megállapítása iránti eljárást ugyanezen rendelet VI. címének 2. és 4. fejezete szabályozza. Mindkét eljárás saját tárggyal és joghatásokkal rendelkezik. A felszólalás arra irányul, hogy a bizonyos feltételek mellett valamely korábbi védjegy fennállására tekintettel meghiúsítsa a védjegybejelentést, és az említett felszólalás elutasítása nem jár a korábbi védjegyoltalom megszűnésének megállapításával. A megszűnés ilyen megállapítására csak az ebben a tárgyban indított eljárás alapján kerülhet sor. A tárgy és a joghatások ezen különbsége magyarázatot ad arra, hogy az egyes eljárások miért rendelkeznek saját szabályokkal. Így, többek között, míg a felszólaló eljáráshoz fűződő érdeke és a felszólalás benyújtásának három hónapos határideje a felszólalás elfogadhatóságának a 40/94 rendelet 42. cikkében és a 2868/95 rendelet 18. szabályában meghatározott feltételei közé tartoznak, a 40/94 rendeletnek a megszűnés megállapítása iránti eljárásban alkalmazandó 55. cikke (1) bekezdésének a) pontja semmilyen eljáráshoz fűződő érdekre nem hivatkozik. Hasonlóképpen semmilyen határidő nem vonatkozik a megszűnés megállapítása iránti eljárás megindítására, kivéve azt, hogy valamely védjegy megszűnésének megállapításához – a 40/94 rendelet 50. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően és az ugyanezen rendeletnek a felszólalásra alkalmazandó 43. cikke (2) bekezdésében előírtakhoz hasonlóan – arra kell hivatkozni, hogy a jogosult az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban a védjegy tényleges használatát a Közösségben megszakítás nélkül öt éven át elmulasztja, és a jogosult a használat elmaradását kellőképpen nem igazolja.

Ennélfogva a védjegy használatának elmulasztása miatt a megszűnés megállapítása iránti kérelem benyújtásának mindenki számára rendelkezésre álló lehetősége teljesen független az esetleges párhuzamos felszólalási eljárásoktól, amelyek a megszűnés megállapítása iránti eljárással érintett védjegyekre vonatkoznak.

A felszólalást követően indított megszűnés megállapítása iránti eljárás legfeljebb a felszólalási eljárás felfüggesztésére adhat okot. Ugyanis a korábbi védjegy megszűnésének megállapítása esetén a felszólalási eljárás okafogyottá válik. Azonban a felszólalási eljárásnak a megszűnés megállapítása iránti eljárás kimenetelének bevárása nélküli folytatása semmilyen előnnyel nem jár a felszólalási eljárás keretében hivatkozott és a megszűnés megállapítása iránti eljárással érintett korábbi védjegy jogosultja számára. Ugyanis annak ellenére, hogy a felszólalási eljárás a közösségi védjegybejelentés elutasításához vezet, semmi sem gátolja meg ugyanezen védjegybejelentés újbóli benyújtását, ha a korábbi védjegy megszűnését megállapították.

(vö. 24., 26–27., 32–39. pont)