T‑639/15–T‑666/15. és T‑94/16. sz. ügyek
Maria Psara és társai
kontra
Európai Parlament
„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – Európai Parlament – A Parlament tagjai juttatásainak az általuk való elköltése – A hozzáférés megtagadása – Nem létező dokumentumok – Személyes adatok – 45/2001/EK rendelet – Az adatok továbbításának szükségessége – Konkrét és egyedi vizsgálat – Részleges hozzáférés – Túlzott adminisztratív teher – Indokolási kötelezettség”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kibővített ötödik tanács), 2018. szeptember 25.
1. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – Valamely dokumentumhoz való hozzáférés azon okból történő megtagadása, hogy az nem létezik vagy az nincs az érintett intézmény birtokában – Az Európai Parlament tagjait megillető általános költségtérítésnek az általuk történő elköltésére vonatkozó iratokhoz való hozzáférés iránti kérelem – A Parlament birtokában nem lévő dokumentumok
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet; 2008. május 19‑i és július 9‑i európai parlamenti elnökségi határozat, 25. és 26. cikk)
2. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés elvének korlátozásai – A hozzáférés iránti kérelem tárgyát képező dokumentumok létezése – A nemlétezésnek az érintett intézmény ilyen értelmű nyilatkozatán alapuló vélelme – Releváns és egybevágó valószínűsítő körülmények alapján megdönthető egyszerű vélelem
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)
3. Az Európai Unió intézményei – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – 45/2001 rendelet – A személyes adatok fogalma – Az Európai Parlament tagjainak fizetett juttatásokra és költségtérítésekre vonatkozó iratok – Bennfoglaltság – A személyes adatoknak más, nyilvános jellegű adatokhoz való kapcsolódása – Hatás hiánya
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, a) pont)
4. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az egyén magánéletének és sérthetetlenségének védelme – Terjedelem – A személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályozásnak megfelelő értékelés kötelezettsége – A 45/2001 rendelet rendelkezéseinek valamennyi, személyes adatokat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemre történő maradéktalan alkalmazása
(45/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
5. Az Európai Unió intézményei – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – 45/2001 rendelet – Személyes adatokhoz való hozzáférés iránti kérelem – Az említett adatok továbbítása szükségességének bizonyítására vonatkozó kötelezettség – Terjedelem – Az érintett intézmény általi ellenőrzés – Értékelési szempontok – A kérelmező általi, az átláthatóságra vonatkozó, általános jelleggel megfogalmazott célkitűzésekre való hivatkozás – Elutasítás
(45/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk, b) pont, 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
6. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A hozzáférés megtagadása – Az intézménynek a dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége – A dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó általános vélelmekre való támaszkodás lehetősége – Korlátok
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk)
7. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A kivételek hatálya alá nem tartozó adatokhoz való részleges hozzáférés engedélyezésére irányuló kötelezettség – A kötelezettségnek túlzott adminisztratív teher esetén való kizártsága – A személyes adatoknak több mint négymillió dokumentumban való kitakarása – A részleges hozzáférés megtagadása – Megengedhetőség
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (6) bekezdés)
8. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A hozzáférés megtagadása – Indokolási kötelezettség – Terjedelem – A hozzáférés iránti megerősítő kérelemben előadott valamennyi érv megválaszolásának szükségessége – Hiány
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk)
1. A nyilvánosságnak a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó joga, amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet előír, csak a ténylegesen az érintett intézmény birtokában lévő dokumentumokra vonatkozik, tehát e jog nem terjedhet ki olyan dokumentumokra, amelyek nincsenek az intézmények birtokában, vagy amelyek nem léteznek.
Az azt részletező iratokhoz való hozzáférés iránti kérelemről szólva, amelyek azt részletezik, hogy a Parlamentnek az egyes tagállamokból származó tagjai a különböző időszakokban hogyan és mikor költötték el az általános költségtérítést: az Európai Parlament tagjainak statútumára vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló európai parlamenti elnökségi határozat 25. és 26. cikke értelmében a Parlament tagjai a mandátumuk elején előterjesztett egyszeri kérelemre havi rendszerességgel átalányjellegű költségtérítésben részesülnek, melynek összege ismert a nyilvánosság számára. Az általános költségtérítés átalányjellegére tekintettel a Parlament nem rendelkezik olyan irattal, amely tárgyi vagy időbeli szempontból részletezné e juttatásnak a tagjai által való felhasználását. Következésképpen a Parlament nem rendelkezik a tagjai által az általános költségtérítés keretében eszközölt valós kiadásokról szóló adatokkal, és így nem tud hozzáférhetővé tenni e címen kérelmezett dokumentumokat.
(lásd: 27., 29–31. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 33–35. pont)
3. A Parlamentnek az utazási költségek megtérítésére és a napidíjra vonatkozóan rendelkezésére álló dokumentumok – amelyek szükségszerűen azonosítják a Parlament valamennyi érintett tagját, még ha csak e költségtérítések kifizetése céljából is – a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása [helyesen: kezelése] tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001 rendelet 2. cikkének a) pontja értelmében vett személyes adatot tartalmazó dokumentumnak minősülnek. Ugyanez igaz azokra a dokumentumokra, amelyekkel a Parlament a parlamenti asszisztensi költségek vonatkozásában rendelkezik, és amelyek szükségszerűen azonosítják a Parlament egyes érintett tagjait és e költségtérítéseik kedvezményezettjeit, még ha csak a költségtérítések kifizetése céljából is.
Nem lehet különbséget tenni a szóban forgó adatok tekintetében annak alapján, hogy azok a magánszférába vagy a nyilvános szférába tartoznak‑e, mivel a 45/2001 rendelet 2. cikkének a) pontja értelmében vett személyes adatok fogalma és a magánéletre vonatkozó adatok fogalma nem esik egybe. Az a kérdés továbbá, hogy a Parlament tagjai jogos érdekei sérelmének a veszélye fennáll‑e, szintén nem érintheti a szóban forgó adatok személyes adatoknak való minősülését. Ugyanígy az, hogy a szóban forgó személyekre vonatkozó adatok szorosan kapcsolódnak az e személyekre vonatkozó nyilvános adatokhoz, többek között mivel azokat többek között a Parlament internetes oldala feltünteti, semmiképpen nem jelenti azt, hogy ezek az adatok az e rendelkezés értelmében vett személyesadat‑jellegüket elveszítették. Másként fogalmazva a szóban forgó adatok személyes adatoknak való minősülése nem zárható ki önmagában amiatt, hogy ezek az adatok olyan más adatokhoz kapcsolódnak, amelyek nyilvánosak, függetlenül attól a kérdéstől, hogy ezen adatok hozzáférhetővé tétele sértené‑e az érintett személyek jogos érdekeit.
(lásd: 46–48., 50–53. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 65., 66. pont)
5. Azon határozatok kontextusában, amelyekkel egy intézmény elutasítja a személyes adatokat tartalmazó információhoz való hozzáférés iránti kérelmet amiatt, hogy az az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt, a magánéletnek és az egyén sérthetetlenségének a védelmén alapuló kivétel körébe tartozik, ezen adatok csak abban az esetben továbbíthatók, ha a címzettjük a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása [helyesen: kezelése] tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001 rendelet 8. cikkének b) pontja alapján bizonyítja az adatok továbbításának a szükségességét, és nincs ok annak feltételezésére, hogy e továbbítás sértheti az érintett személy jogos érdekeit, melyeket az intézményeknek tiszteletben kell tartaniuk, ha személyes adatokat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet terjesztenek eléjük.
Magából a 45/2001 rendelet 8. cikke b) pontjának szövegéből kitűnik, hogy e rendelkezés a személyes adatok továbbítását két kumulatív feltétel együttes teljesülésétől teszi függővé. Ezen összefüggésben elsőként az ilyen továbbítás kérelmezőjének feladata a továbbítás szükségességének bizonyítása. Ha ezt bizonyítják, az érintett intézmény feladata annak vizsgálata, hogy van‑e ok azt feltételezni, hogy az érintett jogos érdekei e továbbítás folytán sérelmet szenvedhetnek. Így a 45/2001 rendelet 8. cikkének b) pontja megköveteli a megkeresett intézménytől, hogy először is a kérelmező által kitűzött célra tekintettel értékelje a személyes adatok továbbításának szükséges, tehát arányos jellegét, és a 45/2001 rendelet 8. cikkének b) pontjában előírt, szükségességre vonatkozó, szigorúan értelmezendő feltétel teljesülése magában foglalja annak a kérelmező általi bizonyítását, hogy a személyes adatok továbbítása a legmegfelelőbb intézkedés a kérelmező által kitűzött cél eléréséhez elképzelhető intézkedések közül, és hogy arányos e céllal, ami arra kötelezi a kérelmezőt, hogy kifejezett és jogszerű igazolást nyújtson e tekintetben.
E tekintetben, amennyiben a kérelmezők a szóban forgó adatok továbbítása szükségességének a bizonyítása érdekében különböző, a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeik által követett célokat közöltek – így például a nyilvánosság információhoz és átláthatósághoz való jogának a biztosítását –, amelyeket igen tágan és általánosan fogalmaztak meg, az érintett intézménnyel szemben nem lehet kifogásolni, hogy az ilyen célok alapján e személyes adatok továbbításának a szükségességét nem tekintette hallgatólagosan bizonyítottnak. Az ezzel ellenkező értékelés elvben az intézményt arra kötelezné, hogy a személyes adatok hozzáférhetővé tételéhez fűződő közérdeket érintő általános megfontolások alapján az említett adatok továbbításának a szükségességét tekintse hallgatólagosan bizonyítottnak. Továbbá a nyilvános vita megindítására irányuló szándék nem elég a személyes adatok továbbítása szükségességének a bizonyításához, mivel ez az érv kizárólag a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem céljához kapcsolódik. Az átláthatóságra vonatkozó cél semmiképpen nem élvezhet automatikusan elsőbbséget a személyes adatok védelméhez való joggal szemben.
(lásd: 69–76., 90., 91. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 102–105. pont)
7. Nem vitatható komolyan az, hogy a személyes adatoknak a kérelmezett dokumentumokban való kitakarása a kérelmezett dokumentumok terjedelmére tekintettel olyan túlzott adminisztratív terhet jelent, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (6) bekezdése alapján alkalmas az érintett dokumentumokhoz való részleges hozzáférés megtagadásának igazolására.
(lásd: 127., 129. pont)
8. A dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó határozatról szólva: érvényesen nem kifogásolható az érintett intézménnyel szemben, hogy az az indokolási kötelezettségét azzal sértette meg, hogy e határozatban nem válaszolt a kérelmező minden olyan érvére, amelyet az a hozzáférés iránti megerősítő kérelmében fejtett ki. Az indokolási kötelezettség nem kötelezi ugyanis az érintett intézményt arra, hogy a végső határozat meghozatalát megelőző eljárás során előterjesztett valamennyi érvre válaszoljon.
(lásd: 133., 134. pont)