Language of document : ECLI:EU:F:2009:86

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE

(első tanács)

2009. július 7.

F‑54/08. sz. ügy

Marjorie Danielle Bernard

kontra

Európai Rendőrségi Hivatal (Europol)

„Közszolgálat – Az Europol személyi állománya – A szolgálati jogviszony megszűnése – A szerződés meghosszabbításának elmaradása – Nyilvánvaló értékelési hiba – Pervezető intézkedés – Okafogyottság”

Tárgy: Az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján kötött, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol egyezmény) 40. cikkének (3) bekezdése és az Europol személyzeti szabályzata 93. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtott kereset, amelyben M. D. Bernard az Europol igazgatójának 2007. július 31‑i, a felperes szerződésének 2008. május 31‑től való meghosszabbítását megtagadó határozatának és az Europol igazgatójának 2008. február 29‑i, a fent említett 2007. július 31‑i határozattal szemben a felperes által előterjesztett panaszt elutasító határozatának a megsemmisítését, valamint a próbaidőt lezáró 2004. február 25‑i jelentésnek a közlését kéri, és végül az Europol kötelezését a költségek viselésére.

Határozat: A próbaidőt lezáró 2004. február 25‑i jelentés közléséről már nem szükséges határozni. A Közszolgálati Törvényszék az Europol igazgatójának 2007. július 31‑i, a felperes szerződésének 2008. május 31‑től való meghosszabbítását megtagadó határozatát megsemmisíti. A Közszolgálati Törvényszék az Europolt kötelezi a költségek viselésére.

Összefoglaló

Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Felvétel – Határozott idejű szerződés meghosszabbítása – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Az Europol alkalmazottai

(Az Europol személyzeti szabályzata, 6. cikk)

Főszabály szerint az adminisztráció széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a határozott időre szóló ideiglenes alkalmazotti szerződések meghosszabbításával kapcsolatban, és a közösségi bírósági felülvizsgálatnak a nyilvánvaló mérlegelési hiba vagy a hatáskörrel való visszaélés megvalósulásának vizsgálatára kell szorítkoznia.

Mindazonáltal attól kezdve, hogy az adminisztráció belső iránymutatásban sajátos rendszert dolgozott ki a szerződések meghosszabbításának átláthatóságának biztosítása céljából, e rendszer elfogadását úgy kell tekinteni, mint az intézmény mérlegelési jogkörének önkorlátozását, amely az eredeti – a határozott időre szóló szerződések bizonytalanságával jellemezhető – rendszert az egy meghatározott csoportba tartozó szerződések jelentős része meghosszabbításának elve alapján működő rendszerré alakította át. Ugyanis a közösségi intézmény valamely határozata, amelyet a teljes személyi állománnyal közöltek, és amely pontosítja a szerződések meghosszabbításának vagy meg nem hosszabbításának szempontjait és az arra vonatkozó eljárást, belső iránymutatásnak minősül, amelyet olyan magatartási szabálynak kell tekinteni, amelytől az intézmény magára nézve írt elő, és amelytől indokolás nélkül nem térhet el, az egyenlő bánásmód elvének sérelme nélkül.

Mivel az Europol belső iránymutatással olyan sajátos rendszert hozott létre, amely elvként mondja ki a szerződések meghosszabbítását, bizonyos feltételek mellett, melyek között szerepel az alkalmazott szakmai teljesítménye, amit az éves értékelő jelentés alapján értékelnek, és amelynek legalább kielégítőnek kell lennie, így nyilvánvaló értékelési hibában szenved az alkalmazott szerződését szakmai alkalmatlanság miatt megtagadó határozat, ha ugyanakkor az alkalmazott az értékelő jelentéseiben összességében kielégítő értékelést kapott.

(lásd a 46–48., 50., 51. és 53. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑258/03. sz., Mausolf kontra Europol ügyben 2005. március 1‑jén hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑45. o. és II‑189. o.) 23., 25., 26., 47–49. pontja.