Language of document : ECLI:EU:F:2013:31

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(harmadik tanács)

2013. március 6.

F‑41/12. sz. ügy

Séverine Scheefer

kontra

Európai Parlament

„Közszolgálat – Ideiglenes alkalmazott – Ideiglenes alkalmazott határozatlan időre szóló szerződésének megszüntetése – Jogszerű indok”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben S. Scheefer lényegében azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék egyrészt semmisítse meg az Európai Parlament 2011. június 20‑án hozott határozatát, amely megszüntette a felperes határozatlan időre szóló ideiglenes alkalmazotti szerződését, másrészt kötelezze az Európai Parlamentet kártérítés fizetésére.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. S. Scheefer maga viseli saját költségeit, és köteles viselni a Parlament részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Sérelmet okozó határozat – Indokolási kötelezettség – Terjedelem

(Személyzeti szabályzat, 25. cikk)

2.      Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Határozatlan időre szóló szerződés megszüntetése – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Terjedelem

(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 47. cikk, c) pont)

3.      Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Felvétel – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján felvett alkalmazottak – A Parlament belső szabályai, amelyek kiválasztási vizsgához kötik az említett alkalmazottak tartós alkalmazását – Az ideiglenes alkalmazott szerződésének a vizsgán való sikertelen szereplés következtében történő megszüntetése – Megengedhetőség – Az érintett szerződése, amelyet korábban, egy uniós bírósági ítélet alapján határozatlan időre szóló szerződéssé minősítettek át – Hatás hiánya

(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 2. cikk, a) pont; az Európai Parlament tisztviselők és egyéb alkalmazottak felvételére vonatkozó belső szabályai, 7. cikk, (2) és (3) bekezdés)

1.      A sérelmet okozó határozat indokolása lehet közvetett is, amennyiben lehetővé teszi az érdekelt fél számára, hogy megismerjék a határozat elfogadásának indokait, és lehetővé teszik a hatáskörrel rendelkező bíróság számára a bírói felülvizsgálat gyakorlását.

Az indokolás ugyanis elégséges, ha ismerteti a határozat szerkezetében alapvető jelentőséggel bíró tényeket és jogi megfontolásokat, ekképpen az adminisztrációnak nem kell megindokolnia az indokolását.

Továbbá az indokolás állítólagos hiánya esetén, a hiányt pótolni lehet a Közszolgálati Törvényszék előtt folyamatban lévő eljárás keretében szolgáltatott magyarázatok révén.

Végül a sérelmet okozó határozat kapcsán felmerülő indokolási kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha az érdekeltet ezen indokokról a feletteseivel való beszélgetés során megfelelően tájékoztatták. Mindazonáltal sem az indokolási kötelezettség, sem az átláthatóság követelménye alapján nem kötelező a felettesekkel történő előzetes beszélgetés, ha a munkaviszonyt megszüntető határozat elégséges indokolást tartalmaz.

(lásd a 29–32. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑3/06. P. sz., Groupe Danone kontra Bizottság 2007. február 8‑án hozott ítéletének 46. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑304/06. sz., Reber kontra OHIM – Chocoladefabriken Lindt & Sprüngli (Mozart) 2008. július 9‑én hozott ítéletének 55. pontja;

az Európai Unió Törvényszéke T‑262/09. sz., Safariland kontra OHIM – DEF‑TEC Defense Technology (FIRST DEFENSE AEROSOL PEPPER PROJECTOR) ügyben 2011. április 13‑án hozott ítéletének 92. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑1/05. sz., Landgren kontra ETF ügyben 2006. október 26‑án hozott végzésének 79. pontja; F‑80/10. sz., AJ kontra Bizottság ügyben 2011. szeptember 29‑én hozott ítéletének 117. pontja.

2.      Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 47. cikkének c) pontja széles mérlegelési jogkört biztosít a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság számára valamely ideiglenes alkalmazott határozatlan időre szóló szerződésének megszüntetéséhez.

Ez a cikk ugyanis nem tiltja meg határozatlan időre szóló szerződések kötését, amennyiben valamely ideiglenes helyzet meghatározatlan időtartamon keresztül fennállhat, és ha az ilyen szerződés semmiképpen nem nyújtja a jogosultjának a tisztviselővé való kinevezés stabilitását, mivel jogszerű indokkal és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 47. cikke c) pontja i. alpontjának megfelelően felmondási idő biztosításával megszüntethető.

Ebben a tekintetben az arra alapított indok, hogy az intézmény költségvetéséhez mellékelt beosztásjegyzékben nincsen üres álláshely, a munkaviszony megszüntetése jogszerű indokának minősül, amelyre tekintettel ez az intézmény elfogadhatta a megtámadott határozatot az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 47. cikke c) pontja i. alpontja alapján.

(lásd a 36., 37. és 39. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑404/06. P. sz., ETF kontra Landgren ügyben 2009. szeptember 8‑án hozott ítéletének 162. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;

az Európai Unió Törvényszéke T‑283/08. P. sz., Longinidis kontra Cedefop ügyben 2011. július 7‑én hozott ítéletének 84. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑105/09. sz., Scheefer kontra Parlament ügyben 2011. április 13‑án hozott ítéletének 56. pontja.

3.      Az Európai Parlament elnöksége által hozott, a tisztviselők és egyéb alkalmazottak felvételére vonatkozó belső szabályok 7. cikkének 2. és 3. pontjából kitűnik, hogy az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja szerinti ideiglenes alkalmazottakat versenyvizsga sikeres pályázóinak hiányában csak kiválasztási eljárás útján lehet tartósan alkalmazni. Márpedig meg kell állapítani, hogy az orvosi munkakörben dolgozó ideiglenes alkalmazottak képesítéseken és vizsgákon alapuló felvételére vonatkozó kiválasztási eljárás – jóllehet az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek nem rendelkeznek róla – szerves részét képezi azon formalitásoknak, amelyeket a Parlamentnek mint munkáltatónak vagy jövőbeli munkáltatónak tiszteletben kell tartania. Ezt az eljárást annál is inkább követnie kell a Parlamentnek, mivel tiszteletben kell tartania az eljárás pályázói közötti egyenlő elbánás elvét, különösképpen ezen eljárás azon sikeres pályázóinak vonatkozásában, akik sikeres pályázatuk eredményeként alkalmasak üres álláshelyek betöltésére.

Ami az orvosi munkakörben dolgozó ideiglenes alkalmazottat illeti, akinek a szerződését egy uniós bírósági ítélet alapján határozatlan időre szóló szerződéssé minősítették át, az a tény, hogy ez a személy nem szerepelt a kiválasztási eljárás sikeres pályázóinak listáján, és hogy a belső szabályok 7. cikkének 2. pontja vagy 7. cikkének 3. pontjának első francia bekezdése alapján nem kérhette felvételét, olyan meghatározó elem, amelyet a Parlament nem hagyhat figyelmen kívül, függetlenül attól a hibától, amelyet az érintett szerződésének minősítése kapcsán vétett.

Ezenfelül kétségtelen, hogy valamely intézmény megszüntetheti az ideiglenes alkalmazott határozatlan időre szóló szerződését abból az okból, hogy nem szerepel valamely versenyvizsga vagy más kiválasztási eljárás sikeres pályázóinak listáján. Ebben a tekintetben az a tény, hogy valamely pályázó ideiglenes alkalmazottként hasonló jellegű feladatokat végez, mint amelyek végzésére versenyvizsgát szerveztek, nem akadályozza meg az intézményt abban, hogy szerződésének megszüntetése érdekében figyelembe vegye az érintett e versenyvizsgán való sikertelen szereplését.

(lásd a 46–48., 58. és 61. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑45/90. sz., Speybrouck kontra Parlament ügyben 1992. január 28‑án hozott ítéletének 68. pontja; T‑70/00. sz., Hoyer kontra Bizottság ügyben 2002. december 5‑én hozott ítéletének 44 és 47. pontja.