A Közszolgálati Törvényszék F-91/10. sz., AK kontra Bizottság ügyben 2013. március 13-án hozott ítélete ellen az AK által 2013. május 24-én benyújtott fellebbezés

(T-288/13. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: AK (Esbo, Finnország) (képviselők: D. Abreu Caldas, S. Orlandi, A. Coolen, J.-N. Louis és É. Marchal ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

Kérelmek

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

a következőképpen határozzon:

–    a Közszolgálati Törvényszék (harmadik tanács) F-91/10. sz., AK kontra Európai Bizottság ügyben 2012. március 13-án hozott ítéletét helyezze hatályon kívül;

–    kötelezze a Bizottságot arra, hogy a fellebbezőnek fizessen meg:

a fellebbező nyugdíjának a megfelelő járulékok megfizetésével való rendezésén kívül 375 295 euró, 204 996 euró, illetve 90 130 euró kártérítést amiatt, hogy a fellebbező elvesztette a 2003., a 2005., illetve legkésőbb a 2007. évi előléptetési időszakban az A4 besorolási fokozatba való előléptetés 95%-os esélyét, levonva a már kifizetett 4000 eurós átalányösszeget;

a már kifizetett 15 000 eurón kívül 55 000 eurót az abból eredő nem vagyoni kárának megtérítésére, hogy különösen a Törvényszék 2005. április 20-i és 2009. október 6-i, illetve a Közszolgálati Törvényszék 2007. december 13-i ítélete, valamint a kinevezésre jogosult hatóságnak a fellebbező 2006. szeptember 4-én benyújtott panaszának helyt adó 2007. április 23-i határozata ellenére szabálytalan hivatali státuszban tartották;

–    a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező három jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap téves jogalkalmazáson alapul, mivel a Közszolgálati Törvényszék olyan szakmai előmeneteli jelentésekre támaszkodott, amelyeket saját maga zárt ki a vitából (a megtámadott ítélet 55., 56., 73. és 87. pontját illetően).

A második jogalap a nem vagyoni kár értékelésekor elkövetett téves jogalkalmazáson és az arányosság elvének a megsértésén alapul, mivel a Közszolgálati Törvényszék a nem vagyoni kár 15 000 euróra csökkentésekor csak a különböző szakmai előmeneteli jelentések különösen jelentős késedelemmel való elkészítését vette figyelembe, és a nem vagyoni kár terjedelmét azon időszakra korlátozta, amikor a fellebbező még szolgálatban volt, figyelmen kívül hagyva más tényezőket, mint például azt, hogy a fellebbező bizonytalanságban volt és aggódott a szolgálati idejének lejárta utáni szakmai jövője miatt (a megtámadott ítélet 63. és 83. pontját illetően).

A harmadik jogalap az előléptetési esély elvesztéséből eredő kár értékelésekor elkövetett téves jogalkalmazáson és az indokolási kötelezettség megsértésén alapul, mivel a Közszolgálati Törvényszék egyrészt nem állapíthatja meg kizárólag az érdempontok és az előléptetési küszöbök alapján, hogy a fellebbező előléptetésének valószínűsége kicsi volt, másrészt a Közszolgálati Törvényszék az előléptetés esélyének elvesztéséből eredő kárt 4000 euró átalányösszegben állapította meg, anélkül hogy bármilyen magyarázatot adott volna azt illetően, hogy milyen érvelés alapján jutott ezen eredményre (a megtámadott ítélet 71–73., valamint 89. és az azt követő pontjait illetően).