2008. december 24-én benyújtott kereset - Syndicat des thoniers méditerranéens és társai kontra Bizottság
(T-574/08. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperesek: Syndicat des thoniers méditerranéens (Marseille, Franciaország), Jean-Luc Buono, Gérard Buono, Marc Carreno, Roger Louis Paul Del Ponte (Balaruc les Bains, Franciaország), Serge Antoine Di Rocco (Frontignan, Franciaország), Jean Louis Donnarel, Jean-François Flores, Jean Louis Etienne Jalabert (Sigean, Franciaország), Jean Gérald Lubrano (Marseille, Franciaország), Gérald Jean Lubrano (Balaruc les Bains, Franciaország), Jean Lubrano, Jean Lucien Lubrano, Fabrice Marin, Robert Marin, Hervé Marin, Nicolas Marin, Sébastien Marin, Jean-Marc Penniello, Serge Antoine José Perez (Sorède, Franciaország) (képviselő: C. Bonnefoi ügyvéd)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
Az Elsőfokú Bíróság állapítsa meg az Európai Bizottság felelősségét az Atlanti-óceánon a nyugati hosszúság 45 °-ától keletre és a Földközi-tengeren kékúszójú tonhalra irányuló halászatot folytató erszényes kerítőhálós hajók vonatkozásában alkalmazandó sürgősségi intézkedések meghozataláról szóló, 2008. június 12-i 530/2008/EK bizottsági rendelet alkalmazása következményeinek keretén belül;
az Elsőfokú Bíróság kötelezze az alperest a megállapított felelősséggel arányos mértékű kártérítésre; ezen kártérítésnek a csatolt bizonyítékok alapján megbecsült összege - melynek rögzítése még folyamatban van - euróban kifejezve:
Buono Jean-Luc és Gérard részére 323 053 vagy 564 956 (attól függően, hogy adózás előtt vagy után);
Carreno Marc részére szimbolikusan 1 euró;
Del Ponte Roger részére 518 707 vagy 703 707 (attól függően, hogy adózás előtt vagy után);
Di Rocco Serge részére 388 047 vagy 634 207 (attól függően, hogy adózás előtt vagy után);
Donnarel Jean-Louis részére 351 685;
Flores Jean-François részére szimbolikusan 1 euró;
Jalabert Jean Louis Etienne részére 144 643;
Lubrano Jean és Lubrano Jean Lucien részére 212 358;
Lubrano Jean-Gérald részére 237 160 vagy 474 320 (attól függően, hogy adózás előtt vagy után);
Lubrano Gérald részére 213 588;
Marin Fabrice és Marin Robert részére 466 665 vagy 610 820 (attól függően, hogy adózás előtt vagy után);
Marin Hervé, Marin Nicolas, Marin Robert, Marin Sébastien részére szimbolikusan 1 euró;
Penniello Jean-Marc részére 624 000;
Perez Serge Antoine részére 54 645;
az Elsőfokú Bíróság ítéljen meg az STM részére a megállapított felelősséggel arányos mértékű nem vagyoni kártérítést, azaz 30 000 euró átalányösszeget, amelyet az a tagok közösségi halászati joggal és szabályozással kapcsolatos tájékoztatására fog fordítani;
az Elsőfokú Bíróság rendelje el a jelen eljárásban felmerült és számlával igazolt ügyvédi, eljárási, végrehajtói, postai, szállítási és fénymásolási költségek megtérítését.
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperesek - tengeri halászok és szakszervezetük - a Görögország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Málta és Spanyolország lobogója alatt közlekedő vagy ezekben a tagállamokban lajstromozott hajók által az Atlanti-óceánon a nyugati hosszúság 45 °-ától keletre és a Földközi-tengeren erszényes kerítőhálóval folytatott kékúszójútonhal-halászatot megtiltó 530/2008/EK bizottsági rendelet
1 elfogadása következtében általuk vélelmezetten elszenvedett kár megtérítését kérik.
Keresetük alátámasztására a felperesek az alábbiakra alapított jogalapokra és érvekre hivatkoznak:
a Bizottság megsértette az eljárási szabályzatának mellékletét képező helyes hivatali magatartási kódex elveit, amennyiben nem tartott megbeszélést a Syndicat des thoniers méditerranéens szervezettel, jóllehet arra ígéretet tett;
a Bizottság a felperesek kárát - noha kvótájukat még nem merítették ki, a halászatot részükre megtiltották - nem térítette meg;
a Bizottság által hozott intézkedések nem pusztán egy tevékenységi körben benne rejlő kockázatot képviselnek, amelyet a felpereseknek kártérítés nélkül kellene elszenvedniük;
a Bizottság nem bizonyította a meghozott intézkedések szükségességét, melyeket bizonyító erővel nem rendelkező matematikai végkövetkeztetések alapján fogadott el;
a kérdéses intézkedések nem indokolhatók súlyos fenyegetettséggel;
a Bizottság megsértette a jogbiztonság elvét, amennyiben a kékúszójútonhal-halászatot beszüntető, szóban forgó rendeletet nagyon rövid határidőn belül fogadta el, utóbbi pedig a halászati időszakot éppen hogy csak megnyitó rendelkezéseket hatályon kívül helyezte;
a Bizottság megsértette az Európai Unió Alapjogi Chartája
2 által biztosított alapjogokat, különösen a munkavállaláshoz és a tulajdonhoz való jogot.