T‑89/09. sz. ügy

(kivonatos közzététel)

Pollmeier Massivholz GmbH & Co. KG

kontra

Európai Bizottság

„Állami támogatások – Egy Land Hessenben található fűrészüzem létesítését érintő állami intézkedések – Megsemmisítés iránti kereset – A panaszosokhoz címzett levél – Keresettel meg nem támadható aktus – Elfogadhatatlanság – Az állami támogatás hiányát megállapító határozat – A hivatalos vizsgálati eljárás megindításának elmulasztása – Komoly nehézségek – Az állami kezességvállalások támogatási elemének számítása – A kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásokról szóló bizottsági közlemény – Nehéz helyzetben lévő vállalkozás – Állami föld eladása – Védelemhez való jog – Indokolási kötelezettség”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (első tanács), 2015. március 17.

1.      Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által jóváhagyott általános támogatási program – Az egyedi végrehajtási intézkedések bejelentése – Kötelezettség – Hiány

(EK 87. cikk, (1) bekezdés és EK 88. cikk, (2) és (3) bekezdés)

2.      Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által jóváhagyott általános támogatási program – A jóváhagyás keretébe tartozóként bemutatott egyedi támogatás – A Bizottság által végzett vizsgálat – Elsődlegesen a jóváhagyó határozat, és másodlagosan a Szerződés tekintetében történő vizsgálat

(EK 87. cikk, (1) bekezdés és EK 88. cikk, (2) és (3) bekezdés)

3.      Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Az időbeli hatály szempontjából alkalmazandó jogi rendszer – Valamely intézkedés létező támogatás vagy új támogatás mivoltán alapuló meghatározás – Jogkeletkeztető hatályt nélkülöző bejelentés

(EK 88. cikk, (3) bekezdés)

4.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Jogi jelleg – Objektív elemekre alapított értelmezés – Teljes felülvizsgálat – Komoly nehézségek – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem – A nyilvánvaló mérlegelési hiba fennállására irányulón túlmenő vizsgálat

(EK 87. cikk, (1) bekezdés és EK 88. cikk, (3) bekezdés)

5.      Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A Bizottság által a mérlegelési jogköre gyakorlásának keretében elfogadott iránymutatások – Jogi jelleg – A Bizottság mérlegelési jogkörének korlátozását jelentő, tájékoztató jellegű magatartási szabályok – Az egyenlő bánásmód, a bizalomvédelem és a jogbiztonság elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség

(EK 87. cikk, (1) bekezdés és EK 88. cikk, (3) bekezdés)

6.      Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Csekély jelentőségű támogatások – Kezességvállalás mint támogatás – Az állami kezességvállalásban foglalt támogatási elem számítása – A Bizottság mérlegelési jogköre – A kezességvállalásról szóló közlemény alkalmazhatósága – E közlemény alkalmazásának a hivatalos vizsgálati eljárás megindításának elmaradását eredményező mellőzése – Megengedhetetlenség

(EK 87. cikk és EK 88. cikk; 69/2001 bizottsági rendelet, 2. cikk, (1)–(3) bekezdés; 2000/C 71/14 bizottsági közlemény, 1.4, 3.2, 3.5 és 4.5 pont)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 65. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 66., 67. pont)

3.      Nem valamely intézkedés bejelentése határozza meg az időbeli szempontból ezen intézkedésre alkalmazandó jogi rendszert, hanem az, hogy az intézkedés létező támogatásnak minősül‑e, amely főszabály szerint nem képezi bejelentési kötelezettség tárgyát, vagy új támogatásnak, amelyre az EK 88. cikk (3) bekezdése szerint bejelentési kötelezettség és végrehajtási tilalom vonatkozik. A bejelentés csak olyan eljárásjogi eszköz, amelynek célja, hogy lehetővé tegye a Bizottság számára a kérdéses intézkedés ellenőrzését, és az nem rendelkezik jogkeletkeztető hatállyal.

(vö. 70. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 150. pont)

5.      Magatartási szabályok elfogadásával és közzétételével, ami által a Bizottság kijelenti, hogy ezentúl alkalmazni fogja e szabályokat az általuk érintett esetekre, a Bizottság korlátozza magát a mérlegelési jogköre gyakorlásában, és nem térhet el e szabályoktól anélkül, hogy ne tenné ki magát annak, hogy egyes esetekben az általános jogelveknek – mint az egyenlő bánásmód és a bizalomvédelem elvének – a megsértése címén felelősségre vonható legyen, kivéve, ha meghatároz olyan indokokat, amelyek ezen elvek tekintetében igazolják azt, hogy a saját szabályaitól eltér. Az állami támogatások konkrét területén a Bizottság iránymutatásokat határozhat meg a mérlegelési jogkörének gyakorlására vonatkozóan, és amennyiben azok nem térnek el a Szerződés szabályaitól, az ezen iránymutatásokban foglalt jelzésértékű szabályok az intézményre nézve kötelezőek.

(vö. 151., 152. pont)

6.      Állami támogatással kapcsolatos ügyekben tekintettel arra, hogy az állami kezességvállalások olyan típusú támogatást képeznek, amelyet nem pénzben, hanem más formában folyósítanak, valamint az EK‑Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 69/2001 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének első albekezdése értelmében az e kezességekben foglalt támogatási elemet ki kell számítani. Ennek a támogatási elemnek az összege határozza meg azt, hogy e kezességek a nyújtásuk időpontjában alkalmazandó de minimis szabály hatálya alá tartoznak‑e.

A Bizottság az EK‑Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló közleményében (a kezességvállalásról szóló 2000. évi közlemény) pontosította a kezességvállalásokban foglalt támogatási elem számítására vonatkozó gyakorlatát.

A kezességvállalásról szóló 2000. évi közlemény annak a jogi keretnek a részét képezi, amely alapján a Bizottságnak a vitatott kezességvállalásokat, és közelebbről a biztosított összeg 0,5%‑ának megfelelő átalánykamatlábnak a nemzeti hatóságok által e kezességvállalások támogatási elemének meghatározása céljából való alkalmazását vizsgálnia kell. E közlemény alkalmazásának mellőzése nem indokolható azzal, hogy a kérdéses támogatás nem éri el a de minimis küszöbértéket. Az a következtetés ugyanis, amely szerint a vitatott kezességvállalások a de minimis rendszerbe tartoznak, az átalánykamatláb alkalmazása jogszerűségének előzetes vizsgálatát feltételezi annak megállapítása végett, hogy az e kezességekben foglalt támogatási elem a de minimis küszöbérték alá esik.

Következésképpen az, hogy a Bizottság nem vizsgálta, jogszerű‑e a biztosított összeg 0,5%‑ának megfelelő kamatláb alkalmazása a vitatott kezességvállalások támogatási elemének a kezességvállalásról szóló 2000. évi közlemény alapján való meghatározásához, arra utal, hogy komoly nehézség áll fenn azt a kérdést illetően, hogy e kezességvállalások de minimis támogatásoknak minősíthetők‑e. Az ilyen nehézségek fennállásának a Bizottságot a hivatalos vizsgálati eljárás megindítására kell vezetnie.

(vö. 157., 158., 167–169., 186. pont)