AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)
2009. április 1‑je
T‑385/04. sz. ügy
Gregorio Valero Jordana
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Közszolgálat – Tisztviselők – Megsemmisítés iránti kereset – Kártérítési kereset – Előléptetés – Elsőbbségi pontok odaítélése”
Tárgy: A következők megsemmisítése iránti kereset: először is a Bizottság jogi szolgálatának főigazgatója által hozott, a felperes részére a 2003. évi előmeneteli eljárás során csak egy elsőbbségi pontot odaítélő, a felperessel 2003. július 7‑én közölt határozat, amelyet megerősített a kinevezésre jogosult hatóságnak a felperessel 2003. december 16‑án közölt határozata; másodszor a kinevezésre jogosult hatóságnak a felperes részére a 2003. évi előmeneteli eljárás során összesen 20 pontot odaítélő, a felperessel 2003. december 16‑án közölt határozata; az A5 besorolási fokozatba tartozó tisztviselőknek a 2003. évi előmeneteli eljárás során készített, a 2003. november 13‑i 69‑2003. sz. Közigazgatási Tájékoztatóban közzétett érdemek szerinti listája; az A4 besorolási fokozatba a 2003. évi előmeneteli eljárás során előléptetett tisztviselőknek a 2003. november 27‑i 73‑2003. sz. Közigazgatási Tájékoztatóban közzétett listája; és a felperes nevét e listákra fel nem vevő határozat; harmadszor a kinevezésre jogosult hatóságnak a felperes részére a 2003. évi előmeneteli eljárás során kiegészítő elsőbbségi pontot nem megítélő határozata, ahogyan az a 2007. február 22‑i levélből és a 2007. április 17‑i határozatból következik; továbbá 5000 eurós kártérítésre irányuló kérelem.
Határozat: Az Elsőfokú Bíróság megsemmisíti a Bizottság azon határozatait, amelyekben összesen 20 előléptetési pontot ítélt oda Gregorio Valero Jordanának, és nem vette fel az A4 besorolási fokozatba a 2003. évi előmeneteli eljárás során előléptetett tisztviselők listájára. Az Elsőfokú Bíróság a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja. Az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot kötelezi a költségek viselésére.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – A Bizottság által bevezetett előléptetési rendszer – Az előléptetési eljárásnak az előléptetett tisztviselők listáját megállapító határozatot és a tisztviselőknek odaítélt pontokat rögzítő határozatot tartalmazó aktus útján való lezárása – Különálló keresetekkel vagy egyetlen keresettel megtámadható önálló határozatok
(Személyzeti szabályzat, 45. cikk, (1) bekezdés, 90. és 91. cikk)
2. Eljárás – Keresetlevél – A jogvita tárgya – Az eljárás során történő módosítás
(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 48. cikk, 2. §; személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
3. Tisztviselők – Előléptetés – Az érdemek összehasonlító vizsgálata – Módozatok – Az érdemeknek a pontok odaítélése céljából történő számszerűsítése
(Személyzeti szabályzat, 45. cikk, (1) bekezdés)
1. A bizottsági belső szabályozás által bevezetett előléptetési rendszer keretében, amelyben az előléptetési eljárást abban az értelemben összetett természetű aktus zárja le, hogy a kinevezésre jogosult hatóság két különböző határozatát tartalmazza, éspedig az előléptetett tisztviselők listáját megállapító határozatot és az ezen első határozat alapjául szolgáló, a tisztviselők összpontszámát megállapító határozatot, ez az összpontszámot megállapító határozat önálló aktus, amely ellen önállóan terjeszthető elő panasz és adott esetben – a személyzeti szabályzatban előírt jogorvoslati lehetőségek keretében – bírósági felülvizsgálat iránti kereset.
Következésképpen az a tisztviselő, akit azért nem léptettek elő, mert – állítása szerint indokolatlanul – az előléptetési küszöbérték eléréséhez nem elegendő pontot kapott, egyszerre támadhatja jogorvoslattal a kinevezésre jogosult hatóságnak az összpontszám megállapításáról szóló határozatát, illetőleg az előléptetett tisztviselők listáját megállapító határozatát.
Ezzel szemben a felperesnek elsőbbségi pontokat odaítélő határozat, a felperesnek az érdem szerinti listára való felvételét mellőző határozat, valamint maga ez a lista előkészítő aktusnak minősül, amely nem támadható meg önálló, megsemmisítés iránti keresettel. Mindazonáltal jogszerűségük vitatható a végleges határozat elleni kereset keretében.
(lásd a 69–72. pontot)
Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑134/02. sz., Tejada Fernández kontra Bizottság ügyben 2003. április 9‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑125. o. és II‑609. o.) 18. pontja; T‑311/04. sz., Buendía Sierra kontra Bizottság ügyben 2006. október 19‑én hozott ítéletének (EBHT 2006., II‑4137. o.) 90., 93. és 96–98. pontja.
2. A Törvényszék eljárási szabályzata 48. cikkének 2. §‑a, amelynek alapján az eljárás során akkor lehet új jogalapot felhozni, ha az olyan jogi vagy ténybeli helyzetből származik, amely az eljárás során merült fel, bizonyos esetekben alkalmazható a kereseti kérelem megváltoztatására is. Ugyanis az eljárásgazdaságosság követelménye alapján, ha a megtámadott jogi aktust az eljárás során ugyanolyan tárgyú jogi aktus váltja fel, akkor ez utóbbi aktus olyan új tényezőnek minősül, amely lehetővé teszi a felperesek számára, hogy arra tekintettel megváltoztassák kérelmeiket és jogalapjaikat. Mindazonáltal a személyzeti szabályzat 90. és 91. cikkéből az következik, hogy a kinevezésre jogosult hatóság által hozott határozatban megtestesülő sérelmet okozó jogi aktus ellen előterjesztett kereset csak akkor elfogadható, ha az érintett előzetesen panaszt nyújtott be az említett hatósághoz, és a hatóság ezt a panaszt kifejezetten vagy hallgatólagosan elutasította.
(lásd a 76–78. pontot)
Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑161/00. sz., Tsarnavas kontra Bizottság ügyben 2001. július 6‑án hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2001., I‑A‑155. o. és II‑721. o.) 26–28. pontja; T‑55/03. sz., Brendel kontra Bizottság ügyben 2004. október 26‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2004., I‑A‑311. o. és II‑1437. o.) 50. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
3. Azoknak az érdemeknek az értékelésekor, amelyeket a személyzeti szabályzat 45. cikke szerinti előléptetési határozat meghozatala és – ebből következően – az elsőbbségi pontok odaítéléséről szóló határozat meghozatala során is figyelembe kell venni az olyan előléptetési rendszerben, amelyben ez az értékelés számszerűsített, az adminisztráció széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, és a közösségi bíróság felülvizsgálati jogkörének annak eldöntésére kell korlátozódnia, hogy – tekintettel azokra az szempontokra és indokokra, amelyek az adminisztráció álláspontjának kialakulásához vezettek – az adminisztráció ésszerű határokon belül maradt‑e, és hatáskörét nem gyakorolta‑e nyilvánvalóan hibásan.
(lásd a 131. pontot)
Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑261/04. sz., Crespinet kontra Bizottság ügyben 2007. május 3‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2007., II‑A‑2‑717. o.) 58. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.