Language of document :

A HL-ben megjelent közlemények

 

Az Olasz Köztársaság által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. szeptember 23-án benyújtott kereset

(T-381/04. sz. ügy)

(Az eljárás nyelve: olasz)

Az Olasz Köztársaság, képviseli: Maurizio Fiorilli avvocato dello Stato, 2004. szeptember 23-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

semmisítse meg részben az Európai Közösségek Bizottságának 2004. július 16-i, B(2004) 2762. sz. alatt közölt határozatát, az ebből következő összes - beleértve az eljárási költségek megtérítésére vonatkozó - jog megállapítása mellett.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A felperes a Bizottság 2004. július 16-i, B(2004) 2762. sz. alatt közölt határozatát kifogásolja, amely kizárta a közösségi finanszírozásból Olaszország egyes, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegéből 21 138 010 euró összegben eszközölt kiadásait.

A felperes szerint az intézkedés jogsértő az indokolás hiánya miatt, minthogy az a Bizottság álláspontját ismétli csupán meg, anélkül, hogy érdemben elemezné az Olaszország által ellenőrző helyként benyújtott tényleges adatokat.

Kereseti kérelmének alátámasztására a felperes a következőkre hivatkozik:

a támogatások visszavételét a felperes szerint egy elfogadhatatlan feltevés-sorozatra alapították. Az csordatámogatási kérelmek ellenőrzésének megbízhatatlanságára vonatkozó alapfeltevést a 820/97/EK rendeletben 1999., 2000., 2001. és 2002. évre működőképesnek előírt állatazonosítási és -nyilvántartási adatbank nemlétére alapították. A felperes szerint azonban 1997 óta működik Olaszországban egy központi állatazonosítási és -nyilvántartási adatbank. Ezt a volt AIMA által létrehozott és üzemeltetett adatbankot a felperes szerint az egyes támogatási kérelmek keresztellenőrzésére használták. Következésképpen 1997-től a szarvasmarhafélékre vonatkozó minden támogatás kifizetése a támogatás elnyeréséhez szükséges számú állatnak a nyilvántartásban való szerepléséről és a jogosultság feltételeinek tiszteletben tartásáról történő rendszeres meggyőződés után történt;

a 2000. és 2001. évre vonatkozó, helyszíni ellenőrzéssel kapcsolatos nemzeti előírások, a Bizottság állításával ellentétben, a felperes szerint nem akadályozták meg az üzemi adatok megbízhatósága és az adatbankban szereplő adatok keresztellenőrzését;

a támogatás elnyeréséhez szükséges számú állatnak az ellenőrző vizsgálatot 12 hónappal megelőző ellenőrzése az üzemben felvett és jegyzőkönyvezett adatoknak az AGEA irattárában lévő adatokkal való összevetésével történt;

a "tehén" és az "üsző" fogalmának a támogatás elnyeréséhez szükséges számú állat ellenőrzésére alkalmazott olasz előírás szerinti meghatározása egybeesik e fogalmak közösségi meghatározásával;

az állatok üzembeli ellenőrzése a 3887/92/EK és a 2419/2001/EK rendeletben foglalt követelmények alkalmazásával történt;

a vágási támogatás kezelése során az ellenőrzési előírások késedelmes kiadása nem okozott rendellenességet, minthogy a kérelmek nagy része októberben érkezett, amikor már az előírások alkalmazhatók voltak;

ellentétben azzal, amit a Bizottság állít, az állatok fizikai és azonossági ellenőrzése a vámhivatalban nem volt elégtelen;

a "legelő" olasz fogalma, amely az extenzifikációs kifizetéseknél bír jelentőséggel, a felperes szerint megfelel az ország sajátos területi jellemzőinek, így az ettől eltérő területi feltételrendszerre vonatkozó meghatározások alkalmazása jogszerűtlen;

az állatok Lazio tartományban végzett helyszíni ellenőrzésével kapcsolatban kifogásolt szabálytalanságoknál nem vették figyelembe azt a körülményt, hogy a marhacsordákat ridegen tartják, és hogy a támogatás odaítéléséhez előírt ellenőrzés elvégzése a felperes szerint bizonyításra került.

____________