2020. április 29-én benyújtott kereset – Watson kontra Parlament

(T-245/20. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Graham R. Watson (Edinburgh, Egyesült Királyság) (képviselők: A. Schmitt és A. Grosjean ügyvédek)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

a jelen keresetet nyilvánítsa elfogadhatónak;

a jelen ügyben szükség esetén pervezető intézkedésként vagy bizonyításfelvétel keretében kötelezze az Európai Parlamentet arra, hogy nyújtsa be az Európai Parlament jogi szolgálata által – a pontos dátumot illető sérelem nélkül – 2018. július 16-án és 2018. december 3-án, de mindenesetre a Parlament Elnöksége 2018. december 10-i azon határozatának elfogadását megelőzően kiadott véleményeket, amely módosítja az európai parlamenti képviselők statútumának alkalmazási szabályait (2018/C 466/02, a Hivatalos Lap 2018. december 28-i száma, C 466/8);

az EUMSZ 263. cikk alapján semmisítse meg a megtámadott egyedi határozatot, amelyet az Európai Parlament Pénzügyi Főigazgatóságának „Képviselői Fizetések és Szociális Jogosultságokˮ Osztálya közölt a felperessel a felperes kiegészítő (önkéntes) nyugdíjra való jogosultságát illetően, amennyiben e határozat a felperesnek járó kiegészítő (önkéntes) nyugdíjra való jogosultság korhatárát 2019. január 1-jével a fent említett 2018. december 10-i elnökségi határozatnak megfelelően 63 évről 65 évre emelte;

semmisítse meg a Parlament Elnökségének fent említett 2018. december 10-i határozatát, illetve az EUMSZ 277. cikk alapján állapítsa meg annak alkalmazhatatlanságát, amennyiben az módosítja a statútum alkalmazási szabályainak 76. cikkét, és különösen amennyiben az a 2019. január 1-jétől esedékes kiegészítő (önkéntes) nyugdíjra való jogosultság korhatárát megemeli;

kötelezze a Parlamentet a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

Az Elnökség ratione materiae hatáskörének hiányára alapított, első jogalap:

egyrészt az Elnökség az európai parlamenti képviselőknek a 2005. szeptember 28-i 2005/684/EK, Euratom európai parlamenti határozatban (HL 2005. L 262., 1. o.) elfogadott statútumát (a továbbiakban: statútum) megsértve hozta meg a 2018. december 10-i határozatát (a továbbiakban: elnökségi határozat). Az elnökségi határozat különösen a statútum 27. cikkének rendelkezéseit sérti, amely cikk előírja a „szerzett jogokˮ és „várományokˮ fennmaradását;

másrészt az elnökségi határozat adót vezet be azáltal, hogy a nyugdíj nominális összegére 5%-os különös illetéket vet ki, noha az EUMSZ 223. cikk (2) bekezdése szerint az adókivetés nem tartozik az Elnökség hatáskörébe.

A lényeges eljárási szabályok megsértésére alapított, második jogalap:

egyrészt az Elnökség a felperes szerint úgy hozta meg határozatát, hogy nem tartotta be az EUMSZ 223. cikkben előírt szabályokat;

másrészt az Elnökség nem indokolta meg megfelelően a határozatát, ezáltal megsértette az EUMSZ 296. cikk negyedik bekezdésében és az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírt indokolási kötelezettséget.

A szerzett jogoknak és várományoknak, valamint a bizalomvédelem elvének a megsértésére alapított, harmadik jogalap:

egyrészt az elnökségi határozat sérti az általános jogelvekből és a statútumból eredő szerzett jogokat és várományokat, amely statútum kifejezetten úgy rendelkezik, hogy azok „teljeskörűenˮ fennmaradnak (27. cikk);

másrészt az elnökségi határozat sérti a bizalomvédelem elvét.

Az arányosság elvének, valamint az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésére alapított, negyedik jogalap:

egyrészt a felperes jogainak sérelme az elnökségi határozat által követett célkitűzésekhez képest aránytalan;

másrészt az elnökségi határozatot alkalmazhatatlannak kell nyilvánítani, mivel az sérti az egyenlő bánásmód elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét.

A jogbiztonság elvének megsértésére és átmeneti intézkedések hiányára alapított, ötödik jogalap:

egyrészt az elnökségi határozat sérti a jogbiztonság elvét, mivel – jogellenesen – visszaható hatállyal alkalmazandó;

másrészt az elnökségi határozat azért is sérti a jogbiztonság elvét, mivel nem rendelkezik átmeneti intézkedésekről.

____________