Language of document : ECLI:EU:F:2016:146

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK VÉGZÉSE (második tanács)

2016. július 14.

F‑56/14. sz. ügy

Dolores Dominguez Perez

kontra

Európai Bizottság

„A személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikkének (2) bekezdése – Az Unió szolgálatába lépés előtt valamely nemzeti nyugdíjrendszerben megszerzett nyugdíjjogosultságok – Az uniós nyugdíjrendszerbe való átvitel – A nyugdíjra jogosító szolgálati idők jóváírására vonatkozó, az új általános végrehajtási rendelkezések alapján tett és az érdekelt által elfogadott javaslat – Sérelmet nem okozó aktus – Jogbiztonság – Jogos bizalom – Egyenlő bánásmód – Az eljárási szabályzat 81. cikke”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben Dolores Dominguez Perez az Európai Unió szolgálatába való belépését megelőzően szerzett nyugdíjjogosultságainak az uniós nyugdíjrendszerbe való átvitelére vonatkozó 2013. szeptember 20‑i két javaslat megsemmisítését kéri.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet részben mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant és részben mint nyilvánvalóan megalapozatlant elutasítja. Dolores Dominguez Perez maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselői kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Az Uniónál való szolgálatba lépést megelőzően megszerzett, nyugdíjra jogosító szolgálati időnek az uniós rendszerbe való átvitel céljából történő jóváírására tett javaslat – Kizártság – A megszerzett nyugdíjjogosultságok tőkeértékének átvitelét követően hozott, a nyugdíjra jogosító szolgálati idő elismeréséről szóló határozat – Bennfoglaltság

(Személyzeti szabályzat, 91. cikk, (1) bekezdés; VIII. melléklet, 11. cikk, (2) bekezdés)

2.      Intézmények jogi aktusai – Időbeli hatály – Az új szabályoknak a régi jogszabályok hatálya alatt létrejött helyzetek jövőben bekövetkező hatásaira való azonnali alkalmazandósága – A személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 11. és 12. cikke új általános végrehajtási rendelkezéseinek elfogadása – A megszerzett nyugdíjjogosultságoknak az új szabály elfogadása előtt kezdeményezett, de annak hatálybalépése után végrehajtott átvitelére való alkalmazás – A szerzett jogok és a bizalomvédelem elvének megsértése – Hiány

(Személyzeti szabályzat, VIII. melléklet, 11. cikk, (2) bekezdés)

3.      Tisztviselők – Nyugdíjak – Az Uniónál való szolgálatba lépést megelőzően megszerzett nyugdíjjogosultság – Az uniós rendszerbe történő átvitel – A személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 11. és 12. cikkére vonatkozó új általános végrehajtási rendelkezések elfogadása – A tisztviselőkkel való eltérő bánásmód aszerint, hogy a nyugdíjjogosultságuk tőkeértékének az uniós rendszerbe való átvitelére az említett rendelkezések hatálybalépése előtt vagy azt követően került sor – Az egyenlő bánásmód elvének megsértése – Hiány

(Személyzeti szabályzat, VIII. melléklet, 11. cikk, (2) bekezdés)

1.      A személyzeti szabályzat 91. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bíróság rendelkezik hatáskörrel az Unió és a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy között keletkező minden olyan jogvita tekintetében, amely az érintett személynek sérelmet okozó aktus jogszerűségére vonatkozik. Kizárólag az olyan aktusokat lehet sérelmet okozónak minősíteni, amelyek közvetlenül és azonnal hatással vannak az érintettek jogi helyzetére.

E tekintetben a szolgálati idők jóváírására vonatkozó javaslat nem vált ki semmiféle kötelező joghatást, amely címzettje jogi helyzetére e jogi helyzet jelentős megváltoztatásával közvetlenül és azonnal hatással lenne, így nem tekinthető a személyzeti szabályzat 90. cikkének (1) bekezdése értelmében vett sérelmet okozó aktusnak.

Mindazonáltal bizonyos körülmények között az uniós bírósághoz benyújtott megsemmisítés iránti kereseti kérelmeket úgy kell értelmezni, hogy azok valójában a korábban valamely más rendszer keretében szerzett nyugíjjogosultságból következő szolgálati idők jóváírását az érintett vonatkozásában elismerő végleges határozat megsemmisítésére irányulnak. Ez az eset áll fenn, amikor az érintett hozzájárulását adta a szolgálatba lépését megelőzően szerzett nyugdíjjogosultságának átvitelére irányuló eljárás folytatásához, amikor elfogadta a neki tett javaslatot, feltéve hogy ezt az eljárást ténylegesen folytatták, és az a kereset benyújtása előtt ténylegesen végleges határozathozatalhoz vezetett.

(lásd a 32., 34. és 37. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: 2007. március 8‑i Strack kontra Bizottság végzés, C‑237/06 P, EU:C:2007:156, 62. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;

az Európai Unió Törvényszéke: 2015. október 13‑i Bizottság kontra Verile és Gjergji ítélet, T‑104/14 P, EU:T:2015:776, 110–139. pont;

Közszolgálati Törvényszék: 2008. szeptember 4‑i Lafili kontra Bizottság ítélet, F‑22/07, EU:F:2008:104, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

2.      Általánosan elfogadott elv, hogy valamely új szabály – a kivételektől eltekintve – azonnal alkalmazandó a később létrejövő helyzetekre, valamint a korábbi jogszabály hatálya alatt létrejött, de nem teljesen kialakult jogi helyzetek jövőbeni hatásaira. Csak abban az esetben van ez másként, ha a korábbi szabályozás alatt létrejött és véglegesen megvalósult helyzet szerzett jogot keletkeztet. Valamely jog akkor tekintendő szerzett jognak, ha az azt keletkeztető tényállás a jogszabálymódosítás előtt megvalósult. Mindazonáltal nem ez a helyzet, ha a jogot keletkeztető tényállás nem valósult meg a módosítást megelőző jogszabály hatálya alatt.

E tekintetben a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 11. és 12. cikkére vonatkozó új általános végrehajtási rendelkezések alkalmazása a valamely más nyugdíjrendszerben megszerzett nyugdíjjogosultság olyan átvitelével kapcsolatban, amelyet az említett rendelkezések meghozatala előtt kértek, de annak hatálybalépése után hajtottak végre, nem ellentétes a személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikkének (2) bekezdésével.

Ezenkívül, noha az adminisztráció pontos ígéretet is tett, amely alkalmas arra, hogy jogos bizalmat ébresszen a címzettekben, a magánszemélyek akkor sem hivatkozhatnának a bizalomvédelem elvére valamely új rendelkezés alkalmazásával szemben, főleg olyan területen nem, ahol a jogalkotó széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik.

(lásd a 47., 52., 58. és 60. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: 2008. december 22‑i Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ítélet, C‑443/07 P, EU:C:2008:767, 33., 61–63. és 91. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;

az Európai Unió Törvényszéke: 2015. október 13‑i Bizottság kontra Verile és Gjergji ítélet, T‑104/14 P, EU:T:2015:776, 152., 154., 165. és 170. pont;

Közszolgálati Törvényszék: 2012. június 13‑i Guittet kontra Bizottság ítélet, F‑31/10, EU:F:2012:80, 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

3.      Az intézmény a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 11. és 12. cikke új általános végrehajtási rendelkezéseinek elfogadásával, amely letérő bánásmódot alkalmazott a tisztviselők között aszerint, hogy esetükben az általuk más rendszerben megszerzett nyugdíjjogosultság tőkeértékét az említett rendelkezések hatálybalépése előtt, illetve azt követően vitték át az uniós nyugdíjrendszerbe, nem sértette meg ezen elvet, mivel az eltérő bánásmód nem ugyanazon csoportba tartozó tisztviselők tekintetében valósult meg.

Ugyanis azon tisztviselők, akikre nézve a más rendszerben megszerzett nyugdíjjogosultság tőkeértékét nem vitték át az uniós nyugdíjrendszerbe az új rendelkezések hatálybalépésének időpontjáig, nem voltak azonos jogi helyzetben azon tisztviselőkkel, akiknek a szolgálatba lépésük előtt megszerzett nyugdíjjogosultságát ezen időpont előtt már tőkeérték formájában átvitték az uniós nyugdíjrendszerbe, és akikre nézve már a nyugdíjra jogosító szolgálati idő e rendszerben való jóváírásának elismerésére vonatkozó határozatot hoztak. Az előbbiek még valamely más nyugdíjrendszerben rendelkeznek nyugdíjjogosultsággal, míg az utóbbiak esetében a tőkeérték átvitele eredményeként már megszűnt az ilyen jogosultságuk, és a nyugdíjra jogosító szolgálati idő uniós nyugdíjrendszerben való jóváírásának elismerése már megtörtént.

Az ilyen eltérő bánásmód ráadásul az intézmény szándékától független objektív körülményen alapszik, vagyis azon, hogy az érintett külső nyugdíjrendszer milyen gyorsan intézi az érdekelt tőkeátvitel iránti kérelmét.

(lásd a 61. pontot)

Hivatkozás:

az Európai Unió Törvényszéke: 2015. október 13‑i Bizottság kontra Verile és Gjergji ítélet, T‑104/14 P, EU:T:2015:776, 177–179. pont.