T‑499/10. sz. ügy

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

kontra

Európai Bizottság

„Állami támogatások – A Magyar Állam és a MOL olaj‑ és gázipari társaság között a szénhidrogének kitermeléséhez kapcsolódó bányajáradék tárgyában létrejött megállapodás – A járadékra vonatkozó jogszabályok utólagos módosítása – A támogatást a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat – Szelektív jelleg”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2013. november 12.

1.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – A vállalat terheinek csökkentését célzó beavatkozás – Bennfoglaltság

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

2.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Az intézkedés szelektív jellege – Értékelési szempont

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

3.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Az állam és valamely gazdasági szereplő közötti, támogatási elemet nem tartalmazó megállapodás – A gazdasági szereplőnek előnyös helyzetet biztosító megállapodás külső feltételeinek későbbi változása – Kizártság, kivéve a megállapodás szelektív jellegének esetét

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 52., 53. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 54. pont)

3.      Ha az állam valamely gazdasági szereplővel olyan megállapodást köt, amely nem tartalmaz az EUMSZ 107. cikk értelmében vett állami támogatási elemet, az a körülmény, hogy az ilyen megállapodás külső feltételei utóbb akként változnak, hogy a szóban forgó gazdasági szereplő a többi, hasonló megállapodást nem kötő gazdasági szereplőhöz képest előnyösebb helyzetbe kerül, nem elegendő ahhoz, hogy a megállapodást és a külső feltételeinek utólagos módosítását állami támogatásnak lehessen tekinteni.

Ilyen elv hiányában ugyanis a valamely gazdasági szereplő által az állammal kötött minden olyan megállapodás, amely nem tartalmaz az EUMSZ 107. cikk értelmében vett támogatási elemet, minden esetben megkérdőjelezhető lenne, amikor a megállapodásban részes gazdasági szereplő működési környezetét képező piaci helyzet akként változik, hogy az előnyt biztosít e gazdasági szereplőnek, vagy amikor az állam a piaci fejleményeket követve, objektíven igazolt módon gyakorolja a szabályozási hatáskörét, mindamellett tiszteletben tartva az ilyen megállapodásból eredő jogokat és kötelezettségeket. Ezzel szemben a megállapodásnak és a külső feltételek utólagos módosításának a társítása állami támogatásnak minősíthető, amennyiben a megkötött megállapodás kikötéseit az állam nem az általános hatályú jogszabályból eredő és valamennyi gazdasági szereplőre irányadó objektív kritériumok alapján, hanem szelektív módon kínálta fel egy vagy több gazdasági szereplőnek.

E tekintetben az a körülmény, hogy csupán egyetlen gazdasági szereplő kötött ilyen típusú megállapodást, nem elegendő a megállapodás szelektív jellegének alátámasztásához, mivel az ilyen körülmény többek között abból is következhet, hogy a többi gazdasági szereplőnek nem állt érdekében ilyen megállapodás megkötése.

Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából egyetlen támogatási intézkedés több elem társításából is állhat, feltéve hogy ezek az elemek az időbeli sorrendjükre, a céljukra és a vállalkozás e beavatkozások időpontjában fennálló helyzetére tekintettel olyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy nem lehet azokat elválasztani. Ilyen összefüggésben e társítás állami támogatásnak minősíthető, amennyiben az állam a piacon már jelen lévő egy vagy több gazdasági szereplő védelmében jár el oly módon, hogy a megállapodás egész időtartamára garantált járadékmértékeket biztosító megállapodást köt velük, ennek során pedig az a szándéka, hogy a járadék mértékének növelésével utólag oly módon gyakorolja a szabályozási hatáskörét, hogy a többi piaci szereplő hátrányos helyzetbe kerüljön, akár a megállapodás megkötésének időpontjában a piacon már jelenlévő gazdasági szereplőkről, akár pedig újabb gazdasági szereplőkről legyen szó.

(vö. 64–67. pont)