T‑59/09. sz. ügy
Németországi Szövetségi Köztársaság
kontra
Európai Bizottság
„Dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001 rendelet – Befejezett kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárásra vonatkozó dokumentumok – Valamely tagállamtól származó dokumentumok – A hozzáférés engedélyezése – A tagállam előzetes beleegyezése”
Az ítélet összefoglalása
1. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – A tagállamoktól származó dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó jognak az elsődleges uniós jog alapján való megszorító értelmezése – Megengedhetetlenség
(EK 255. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 42. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (3) bekezdés)
2. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Tagállamtól származó dokumentumok – A tagállam joga arra, hogy az intézménytől a dokumentum közzétételének megtagadását kérje – Az intézmény és a tagállam közötti jóhiszemű együttműködés kötelezettsége
(EK 10. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1)–(3) és (5) bekezdés)
3. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Tagállamtól származó dokumentumok – A tagállam joga arra, hogy az intézménytől a dokumentum közzétételének megtagadását kérje – Az intézmény hatásköre
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1)–(3) és (5) bekezdés, valamint 8. cikk,(1) bekezdés)
4. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A közérdek védelme – Nemzetközi kapcsolatok – Fogalom
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, a) pont, harmadik francia bekezdés)
5. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljainak védelme – Terjedelem
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés)
1. Az EK 255. cikk (2) bekezdése a Tanácsra ruházza a dokumentumokhoz való hozzáférés jogára vonatkozó általános elvek és korlátok meghatározásának felelősségét. Márpedig az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 2. cikkének (3) bekezdése kifejezetten kiterjeszti a hozzáféréshez való jogot az intézmény birtokában lévő összes dokumentumra, függetlenül attól, hogy e dokumentumokat ő készítette‑e, vagy azok valamely tagállamtól, illetve harmadik személytől származnak. Ezenfelül, ha a tagállamoktól származó számos dokumentum néhány, szigorúan értelmezendő kivételtől eltekintve ki lenne zárva az EK 255. cikk (1) bekezdése szerinti hozzáférési jog hatálya alól, sérülne az e cikkel elérni kívánt, és az Alapjogi Charta 42. cikke által biztosított átláthatóság célkitűzése. Egyébiránt az Amszterdami Szerződés záróokmányához csatolt, az EK‑Szerződés 255. cikkének (1) bekezdéséről szóló 35. sz. nyilatkozatból az következik, hogy e Szerződés megalkotóinak a tagállamok dokumentumait nem állt szándékában kizárni az EK 255. cikk (1) bekezdésének hatálya alól. Az elsődleges uniós jog alapján tehát nem igazolható a tagállamoktól származó dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó jog megszorító értelmezése.
(vö. 29., 41–44. pont)
2. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy bármely tagállam kérheti az intézménytől, hogy előzetes beleegyezése nélkül az intézmény ne tegye hozzáférhetővé a tőle származó dokumentumot. Így e rendelkezés a tagállam számára is lehetőséget biztosít arra, hogy részt vegyen az intézmény által meghozandó határozatban, és ebből a célból olyan döntéshozatali eljárást vezet be, amelynek célja annak megállapítása, hogy az érintett dokumentumhoz való hozzáférést meg kell‑e tagadni a 4. cikk (1)–(3) bekezdésében meghatározott anyagi jogi kivételek egyike alapján. A rendelet 4. cikkének (5) bekezdése alapján ugyanis az uniós jog szabályainak végrehajtása az intézmény és az ezen (5) bekezdésben biztosított lehetőséggel élő tagállam közös feladata, mivel az EK 10. cikkben foglalt jóhiszemű együttműködés kötelezettségének megfelelően az intézmény és a tagállam köteles úgy eljárni és együttműködni, hogy az említett szabályok hatékonyan alkalmazhatók legyenek.
(vö. 31. és 32. pont)
3. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (5) bekezdésével bevezetett döntéshozatali eljárás megköveteli, hogy mind az intézmény, mind az érintett tagállam tartsa magát az ugyanezen rendelet 4. cikkének (1)–(3) bekezdésében foglalt anyagi jogi kivételekhez.
E döntéshozatali eljárás keretében az intézmény meggyőződhet arról, hogy nem alaptalanok‑e a tagállam által a kért dokumentumnak az említett intézmény általi hozzáférhetővé tételével szembeni tiltakozása alátámasztására felhozott indokok, amelyeknek az 1049/2001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően elfogadott, a hozzáférést megtagadó határozatban szerepelniük kell.
Az intézmény által e tekintetben végzett vizsgálat annak megállapításából áll, hogy az adott ügy körülményeire és az alkalmazandó jogszabályokra tekintettel a tagállam által a tiltakozásának alátámasztására előadott indokolás első látásra alkalmas‑e ezen megtagadás igazolására, és így ezen indokok alapján az említett intézmény vállalni tudja‑e az 1049/2001 rendelet 8. cikke által ráruházott felelősséget.
Az intézmény szempontjából nem arról van szó, hogy saját álláspontját kényszerítse rá a tagállamra, vagy saját értékelésével helyettesítse a tagállam értékelését, hanem arról, hogy elkerülje egy olyan határozat elfogadását, amelyet nem tekint védhetőnek. Ugyanis az intézmény a hozzáférést megadó vagy megtagadó határozat megalkotójaként felelős ezen határozat jogszerűségéért. A valamely tagállamtól származó dokumentumhoz való hozzáférés megtagadása előtt meg kell tehát vizsgálnia, hogy ez utóbbi az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (1)–(3) bekezdésében szereplő anyagi jogi kivételekre alapította‑e a tiltakozását, és hogy e kivételekre tekintettel megfelelően megindokolta‑e az álláspontját.
E vizsgálatnak az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (5) bekezdésében előírt döntéshozatali eljárást jellemző jóhiszemű párbeszéd keretében kell történnie, melynek során az intézmény köteles lehetővé tenni a tagállam számára, hogy indokait világosabban kifejthesse, vagy azokat újraértékelje annak érdekében, hogy első látásra védhetőnek legyenek tekinthetők.
(vö. 51., 53–55. pont)
4. A nemzetközi kapcsolatok fogalma, amire az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdése utal, tisztán uniós jogi fogalom, következésképpen nem függhet attól, hogy a tagállamok nemzeti jogai annak milyen tartalmat tulajdonítanak.
Egyébiránt az Uniót létrehozó szerződések, a rendes nemzetközi szerződésektől eltérően, olyan új jogrendet hoztak létre, amelynek javára az államok – egyre több területen – korlátozzák szuverén jogaikat, és amelynek nemcsak a tagállamok, de azok állampolgárai is alanyai. Márpedig annak érdekében, hogy az Unió célkitűzései azokon a területeken, amelyekre hatásköre kiterjed, megvalósuljanak, a tagállamok és az uniós intézmények közötti kapcsolatokat a szerződésekkel létrehozott alkotmányos charta szabályozza. Ez vonatkozik többek között valamely tagállamnak a szerződésekből eredő kötelezettségei teljesítésének biztosítása érdekében indított kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás keretében a tagállam és a Bizottság közötti kommunikációra is. E kommunikáció tehát nem tartozik a nemzetközi kapcsolatoknak az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdése szerinti fogalma körébe.
(vö. 62–65. pont)
5. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében szereplő kivétel nem magának a vizsgálatnak a védelmére vonatkozik, hanem e vizsgálat céljának védelmére, amely kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás esetén abban áll, hogy elérjék az érintett tagállam uniós jognak való megfelelését.
Ezért a szóban forgó kivétel mindaddig kiterjed a különböző vizsgálati iratokra, amíg e célt el nem érték, még akkor is, ha már befejeződött az a konkrét vizsgálat vagy ellenőrzés, amelynek keretében a hozzáférés iránti kérelem tárgyát képező dokumentum készült.
Mindazonáltal az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében szereplő kivétel alkalmazásának igazolása érdekében bizonyítani kell, hogy az érintett dokumentumok hozzáférhetővé tétele ténylegesen sértheti a Bizottság szóban forgó kötelezettségszegésre vonatkozó vizsgálatának céljait. A dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem elbírálására vonatkozóan szükséges vizsgálatnak ugyanis konkrétnak, a védett érdek sérelme veszélyének pedig ésszerűen előre láthatónak, és nem pusztán feltételezettnek kell lennie.
Mindenesetre a folyamatban lévő kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárásoktól eltérően nincs olyan általános vélelem, miszerint egy a Bizottság és valamely tagállam közötti, befejezett kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás keretében történt levélváltás hozzáférhetővé tétele sértené a vizsgálati tevékenységek céljait, amint az az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében szerepel.
(vö. 73–75., 78. pont)