2014. január 20-án benyújtott kereset – HTTS és Bateni kontra Tanács
(T-45/14. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperesek: HTTS Hanseatic Trade Trust & Shipping GmbH (Hamburg, Németország) és Naser Bateni (Hamburg) (képviselők: M. Schlingmann és F. Lautenschlager Rechtsanwälte)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
Az első felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról szóló, 2013. november 15-i 2013/661/KKBP tanácsi határozatot az első felperest érintő részében;
semmisítse az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 267/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2013. november 15-i 1154/2013/EU tanácsi végrehajtási rendeletet meg az első felperest érintő részében;
a Tanácsot kötelezze az eljárás költségeinek, különösen az első felperes részéről felmerült költségek viselésére.
A második felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról szóló, 2013. november 15-i 2013/661/KKBP tanácsi határozatot a második felperest érintő részében;
semmisítse meg az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 267/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2013. november 15-i 1154/2013/EU tanácsi végrehajtási rendeletet a második felperest érintő részében;
a Tanácsot kötelezze az eljárás költségeinek, különösen a második felperes részéről felmerült költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek négy jogalapra hivatkoznak.
Az első jogalap: a 2010/413/KKBP határozat és a 267/2012/EU rendelet1 módosításának az EUMSZ 277. cikk értelmében vett jogellenessége és alkalmazhatatlansága
Ebben az összefüggésben a felperesek többek között azzal érvelnek, hogy a Tanács azért módosította a felperesek szankciós listára való felvételének jogalapját, hogy szankciókkal sújthassa azokat. A Tanács így a jogalap megváltoztatásával nyilvánvalóan megsértette a mérlegelési jogkörét.
A második jogalap: a hatékony bírói jogvédelemhez való jog és az indokolási kötelezettség megsértése
A felperesek e tekintetben lényegében azzal érvelnek, hogy a Tanács a szankciós listára való felvételüket elégtelenül indokolta. A Tanács egyáltalán nem indokolja azokat a lényegi szempontokat, amelyekre a határozatát alapítja.
A harmadik jogalap: a felperesek szankciós listára való felvétele jogalapjának hiánya
A felperesek e jogalap keretében arra hivatkoznak, hogy a Tanácsnak a felperesek szankciós listára való ismételt felvételének indokolása tartalmilag nem helytálló.
A negyedik jogalap: a tulajdonhoz való jog, a vállalkozás szabadságához való jog, a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jog, valamint az arányosság elvének megsértése
Végül a felperesek azzal érvelnek, hogy az szankciós listára való ismételt felvételük sérti a második felperes tulajdonhoz, a vállalkozás szabadságához való jogát, valamint a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát. Véleményük szerint a szankciós listára történő felvételük aránytalan beavatkozásnak minősül, amely nyilvánvalóan nem alkalmas a megtámadott jogi aktusok által kitűzött célok megvalósítására, és mindenképpen meghaladja az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.
____________1 Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet (HL L 88., 1. o.; helyesbítés: HL L 332., 31. o.).