Language of document :

A Törvényszék (harmadik tanács) T-101/18. sz., Osztrák Köztársaság kontra Európai Bizottság ügyben 2022. november 30-án hozott ítélete ellen az Osztrák Köztársaság által 2023. február 6-án benyújtott fellebbezés

(C-59/23. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Osztrák Köztársaság (képviselők: M. Klamert és F. Koppensteiner meghatalmazottak, valamint H. Kristoferitsch Rechtsanwalt)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Luxemburgi Nagyhercegség, Cseh Köztársaság, Francia Köztársaság, Magyarország, Lengyel Köztársaság, Szlovák Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

A fellebbező kérelmei

Az Osztrák Köztársaság azt kéri, hogy a Bíróság:

a Törvényszék T-101/18. sz., Osztrák Köztársaság kontra Európai Bizottság ügyben 2022. november 30-án hozott ítéletét teljes egészében helyezze hatályon kívül,

teljes egészében adjon helyt az első fokon előterjesztett keresetnek, amely a Magyarország által a Paks II. atomerőműben két új atomreaktor fejlesztésének támogatása céljából megvalósítani tervezett SA.38454 – 2015/C (korábbi 2015/N) számú intézkedésről/támogatási programról/állami támogatásról szóló, 2017. március 6-i (EU) 2017/2112 bizottsági határozat1 megsemmisítésére irányult,

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az Osztrák Köztársaság négy fellebbezési jogalapra hivatkozik.

Első fellebbezési jogalap: közbeszerzési eljárás lefolytatásának elmulasztása

A megtámadott ítélet jogellenes, mivel a Törvényszék jogi álláspontjával ellentétben a közbeszerzési eljárás lefolytatásának elmulasztása kihatással van az állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásra, és jogellenessé teszi a vitatott határozatot.

Második fellebbezési jogalap: az intézkedés aránytalansága

A megtámadott ítélet tévesen erősíti meg, hogy a Bizottság megfelelően folytatta le az arányosság ellenőrzését. Ez annál is inkább így van, mivel egyrészt nem világos, hogy pontosan miből is áll a támogatási intézkedés, másrészt pedig nincs meghatározva ezen intézkedésnek a támogatási egyenértéke.

Harmadik fellebbezési jogalap: a verseny aránytalan torzulása és piaci erőfölény létrehozása

A Törvényszék tévesen állapítja meg, hogy nem áll fenn a verseny aránytalan torzulása, és nem jön létre piaci erőfölény. A Törvényszék figyelmen kívül hagyja, hogy a Paks I atomerőmű leállítása folytán olyan energiakapacitások szabadulnának fel, amelyekért egy liberalizált villamosenergia-piacon verseny zajlik. Ezenkívül a Paks I és a Paks II a tervezettnél hosszabb ideig működne párhuzamosan; a két vállalkozás függetlensége nincs garantálva.

Negyedik fellebbezési jogalap: a támogatás nem megfelelő meghatározása

A Törvényszék tévesen tagadja, hogy a támogatás elemeinek meghatározása nem megfelelően történt. Az, hogy nem folytattak le közbeszerzési eljárást, továbbá nem vették figyelembe a külső finanszírozás költségeit, valamint nem számították ki a támogatási egyenértéket, mind arra utal, hogy nem megfelelően határozták meg a támogatás mértékét.

____________

1 HL 2017. L 317., 45. o.