Language of document : ECLI:EU:T:2022:568

A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (kilencedik tanács)

2022. szeptember 21.(*)

„EMGA és EMVA – A finanszírozásból kizárt kiadások – Franciaország által kifizetett kiadások – Termeléstől függő önkéntes támogatás – Jogosultsági feltételek – Támogatható ágazatok és termelés – Az 1307/2013/EU rendelet 52. cikkének (2) bekezdése”

A T‑475/21. sz. ügyben,

a Francia Köztársaság (képviselik: A.‑L. Desjonquères, F. Alabrune, T. Stéhelin, G. Bain és J.‑L. Carré, meghatalmazotti minőségben)

felperes

az Európai Bizottság (képviselik: C. Perrin és A. Sauka, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen,

A TÖRVÉNYSZÉK (kilencedik tanács),

tagjai: M. J. Costeira elnök, M. Kancheva és I. Dimitrakopoulos (előadó) bírák,

hivatalvezető: E. Coulon,

tekintettel az eljárás írásbeli szakaszára,

tekintettel arra, hogy a felek az eljárás írásbeli szakaszának befejezéséről való értesítést követő háromhetes határidőn belül nem kérték tárgyalás tartását, és mivel ennek nyomán a Törvényszék – a Törvényszék eljárási szabályzata 106. cikkének (3) bekezdése alapján – úgy határozott, hogy a keresetről az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határoz,

meghozta a következő

Ítéletet

1        Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetében a Francia Köztársaság az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról 2021. június 16‑i (EU) 2021/988 bizottsági végrehajtási határozat (HL 2021. L 218., 9. o.; a továbbiakban: megtámadott határozat) megsemmisítését kéri, amennyiben az kizárja 45 869 990,19 euró, a hüvelyes takarmányok termesztésére vonatkozó, a 2017‑es igénylési évre vonatkozó termeléstől függő önkéntes támogatási intézkedés keretében felmerült kiadásoknak megfelelő összegnek az EMGA‑ból történő finanszírozását.

 A jogvita előzményei

2        2016. augusztus 1‑jén a francia hatóságok a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 608. o.) 54. cikkének (1) bekezdése alapján a fehérjenövények ágazatában nyújtott, „24. A hüvelyes takarmányok termeléséhez nyújtott támogatás” című termeléstől függő támogatási intézkedést (a továbbiakban: 24. intézkedés) jelentettek be az Európai Bizottságnak. E bejelentés 2.2.b) pontjában többek között az szerepelt, hogy e termeléstől függő támogatási rendszer tekintetében a támogatható területek azok, amelyeken hüvelyes takarmányt termesztettek, kizárólagosan, egymással összekeverve vagy más fajokkal keverve (gabonafélék, más fűfélék, olajos magvak), ha a keverék vetéskor legalább 50%‑ban hüvelyestakarmány‑vetőmagot tartalmazott.

3        A 2015‑ös és 2016‑os igénylési évekre (azaz a 2016‑os és 2017‑es pénzügyi évekre) vonatkozóan a Bizottság a NAC/2016/021/EN hivatkozási szám alatt vizsgálatot folytatott le, amely megállapította, hogy a 24. intézkedéshez megállapított támogathatósági feltételek nem feleltek meg az európai uniós jognak, és következésképpen elfogadta az EMGA és az EMVA terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2018. november 16‑i (EU) 2018/1841 bizottsági végrehajtási határozatot (HL 2018. L 298., 34. o.), amely pénzügyi korrekciót alkalmazott a Francia Köztársasággal szemben az ezen intézkedés keretében felmerült kiadások tekintetében.

4        A Bizottság a 2017‑es igénylési évre vonatkozóan újabb vizsgálatot indított, amelyet NAC/2018/009/FR számon vettek nyilvántartásba.

5        2018. május 4‑i levelében közölte a Bizottság a fent említett vizsgálat eredményeit a Francia Köztársasággal az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2014. augusztus 6‑i 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2014. L 255., 59. o.) 34. cikkének (2) bekezdése alapján. E 2018. május 4‑i közleményben a Bizottság megállapította, hogy a 24. intézkedés támogathatósági feltételei nem változtak a 2015‑ös és 2016‑os igénylési év tekintetében alkalmazandó feltételekhez képest, mivel a hüvelyesek fűfélékkel való keverékei még mindig a termeléstől függő támogatásra jogosult területek között szerepeltek. A Bizottság tehát jelezte a francia hatóságoknak, hogy a 2017‑es igénylési évtől kezdődően a 24. intézkedés címén teljesített kifizetéseket szabálytalannak és az uniós finanszírozás keretében nem támogathatónak tekinti. A Bizottság ezenkívül felhívta a francia hatóságokat, hogy nyújtsák be az EMGA‑t érintő kockázatra vonatkozó becslést a 2017‑es igénylési év tekintetében, és módosítsák a 24. intézkedés támogathatósági feltételeit.

6        2018. november 6‑i levelükben a francia hatóságok egyrészt vitatták a hüvelyesek és fűfélék keverékeivel bevetett területek után kifizetett támogatás összegével megegyező pénzügyi korrekció alkalmazását, másrészt lényegében arra hivatkoztak, hogy egyetlen jogszabályi rendelkezés sem zárja ki a fűféléket a termeléstől függő támogatásokból.

7        A 908/2014 rendelet 34. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdése és 40. cikkének (1) bekezdése alapján küldött, 2019. december 17‑i levélben a Bizottság hivatalosan közölte a Francia Köztársasággal a javasolt korrekció becsült összegét a 2017‑es igénylési év tekintetében, azaz a 45 869 990,19 eurós összeget.

8        2020. február 3‑i levelükben a francia hatóságok egyeztetési eljárás megindítását kérték a 908/2014 rendelet 40. cikkének (1) bekezdése alapján. Az egyeztető testület 2020. augusztus 2‑án fogadta el jelentését, amelyben megállapította a felek közötti lehetséges egyeztetés hiányát.

9        2021. március 5‑i levelében a Bizottság megküldte végleges álláspontját az egyeztető testület jelentését követően, amelyben lényegében megerősítette, hogy mivel a fűféléket nem említik az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdésében előírt termeléstől függő támogatásra jogosult ágazatok és termelések listáján, a hüvelyesek és a fűfélék még akár csak kisebb arányú keverékei sem részesülhetnek ilyen támogatásban.

10      A megtámadott határozatban a Bizottság többek között kizárta az uniós finanszírozásból a Francia Köztársaság részéről a 24. intézkedés címén a 2017‑es igénylési év vonatkozásában felmerült kiadásokat 45 869 990,19 euró összegben.

 A felek kérelmei

11      A Francia Köztársaság lényegében azt kéri, hogy a Törvényszék:

–        semmisítse meg a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben az 45 869 990,19 euró összegű pénzügyi korrekciót alkalmaz a 24. intézkedés címén a 2017‑es igénylési év vonatkozásában felmerült kiadásokra;

–        a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

12      A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:

–        utasítsa el a keresetet;

–        a Francia Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

 A jogkérdésről

13      Keresetének alátámasztására a felperes egyetlen, az 1307/2013 rendelet 52. cikke (2) bekezdésének megsértésére alapított jogalapra hivatkozik. A Francia Köztársaság ugyanis azt állítja, hogy a Bizottság tévesen értelmezte az említett rendelkezést, amikor úgy ítélte meg, hogy a fűfélékkel keverve termesztett hüvelyesekre nem vonatkozhat termeléstől függő támogatási rendszer.

14      E tekintetben a Francia Köztársaság arra hivatkozik, hogy az 1307/2013 rendelet 52. cikke (2) bekezdésének szó szerinti, rendszertani és teleologikus értelmezéséből kitűnik, hogy az e rendelkezésben említett „ágazat” fogalmának szélesebb a jelentése, mint a „termelés” fogalmának, amit megerősít többek között a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági ágazatok közötti különbségtétel az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (3) bekezdésében és 54. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint az említett rendelet (49) preambulumbekezdésében, továbbá a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL 2013. L 347., 671. o.). Így a Francia Köztársaság szerint az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdése alapján a tagállamok a fennálló nehézségek súlyosbodásának megelőzése érdekében vagy egy adott mezőgazdasági ágazatnak, azaz több, az ezen ágazathoz tartozó elsődleges vagy másodlagos termelési típusnak, vagy pedig egyetlen meghatározott mezőgazdasági termelési típusnak nyújthatnak termeléstől függő támogatást.

15      Ami közelebbről az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdésében említett fehérjenövény‑ágazatot illeti, a Francia Köztársaság úgy véli, hogy az nem egy konkrét termelést jelöl, hanem a hüvelyesek családjába tartozó növények ágazatára utal, amelyeket fehérjében gazdag jellegükért termesztenek.

16      Ilyen körülmények között a Francia Köztársaság úgy véli, hogy a fehérjenövény‑ágazatot tágan kell értelmezni akképpen, hogy az magában foglalja a valamely tagállamban a fehérjetartalmuk miatt termesztett hüvelyes fajok termelésére kialakított valamennyi jelenlegi gyakorlatot.

17      Márpedig Franciaországban a takarmányozásra szánt hüvelyeseket általában más fajokkal, például fűfélékkel keverve termesztik. A hüvelyesek fűfélékkel keverve történő termesztése nemcsak mezőgazdasági érdek, mivel az állattenyésztők számára emészthetőbb takarmányt biztosít az állatok számára, hanem környezetvédelmi érdek is, mivel a hüvelyesek lehetővé teszik a levegőből származó nitrogén megkötését a talajban, és így csökkentik a nitrogéntartalmú műtrágyák alkalmazását. A Francia Köztársaság továbbá előadja, hogy a takarmányhüvelyesek ágazata az 1960‑as évek óta jelentős visszaesést szenvedett el. Ezért a hüvelyes növények termesztéséhez – beleértve a más fajokkal, többek között fűfélékkel kevert takarmányhüvelyesek termesztését is – nyújtott termeléstől függő támogatás megfelel a termeléstől függő támogatás célkitűzésének, amely abban áll, hogy nehéz helyzetben lévő ágazatokat olyan általános gyakorlat ösztönzésével támogassanak, amely az állatok egészségére és a környezetre nézve előnyös.

18      Végezetül a Francia Köztársaság válaszában kijelenti, hogy nem állítja, hogy a hüvelyesek és a fűfélék a fehérjenövények ágazatán belül elsődleges, illetve másodlagos termelést képeznek, hanem azt, hogy a hüvelyesek és a fűfélék keverékei, amelyekben a hüvelyesek vannak túlsúlyban, sajátos termelési formát képeznek ezen ágazaton belül.

19      A Bizottság vitatja a Francia Köztársaság érveit.

20      Először is meg kell jegyezni, hogy a Francia Köztársaság a beadványaiban nem vitatja, hogy a fűfélék önmagukban véve nem tartoznak az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdésében felsorolt ágazatok vagy termékek körébe, és ezért mint ilyenek nem jogosultak a termeléstől függő támogatásra. Másrészt a felek között egyetértés van abban, hogy a hüvelyesek jogosultak a termeléstől függő támogatásra, mivel e termelés a fehérjenövény‑ágazat részét képezi, amelyre az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdése kifejezetten utal.

21      A felek azonban nem értenek egyet abban, hogy az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdésében felsorolt ágazatok vagy termelések valamelyikébe tartozó mezőgazdasági termékek – mint például a hüvelyesek – és az említett ágazatok vagy termelések körébe nem tartozó mezőgazdasági termékek – mint például a fűfélék – keverékei jogosultak‑e a termeléstől függő támogatásra.

22      E kérdés megválaszolásához az 1307/2013 rendelet 52. cikke (2) bekezdésének szó szerinti, rendszertani és teleologikus értelmezését kell elvégezni (lásd ebben az értelemben: 2015. december 11‑i Finnország kontra Bizottság ítélet, T‑124/14, EU:T:2015:955, 24. pont).

 A szó szerinti értelmezésről

23      A szó szerinti értelmezés keretében figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az uniós jogszabályokat több nyelven szövegezték meg, és hogy valamennyi nyelvi változat hiteles, ami szükségessé teheti az egyes nyelvi változatok összehasonlítását (lásd ebben az értelemben: 2015. december 11‑i Finnország kontra Bizottság ítélet, T‑124/14, EU:T:2015:955, 25. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

24      Az 1307/2013 rendelet „Általános szabályok” című 52. cikke az említett rendelet „Termeléstől függő támogatás” címet viselő IV. címének „Termeléstől függő önkéntes támogatás” címet viselő 1. fejezetében található, és az (1) bekezdésében kimondja, hogy a tagállamok az említett fejezetben megállapított feltételekkel termeléstől függő támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági termelők részére.

25      Az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdése értelmében termeléstől függő támogatás a következő ágazatoknak és termékek után nyújtható: gabonafélék, olajnövények, nagymagvú hüvelyesek, len, kender, rizs, héjas gyümölcsűek, burgonyakeményítő, tej és tejtermékek, magvak, juh‑ és kecskehús, marha‑ és borjúhús, olívaolaj, selyemhernyó, szárított takarmány, komló, cukorrépa, cukornád és cikória, gyümölcs és zöldség, valamint rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény.

26      Meg kell jegyezni, hogy az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdése megállapítja a termeléstől függő támogatásra jogosult ágazatok és termékek jegyzékét, amelynek korlátozott és kimerítő jellegét a „következő” (olaszul „seguenti”) jelző használata mutatja, amelyet kettőspont követ, és amely megelőzi az említett ágazatok és termékek felsorolását.

27      Mivel tehát az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdése egyrészt a termeléstől függő támogatásra jogosult ágazatok és termékek kimerítő jegyzékét állapítja meg, másrészt nem említi az e jegyzékben kifejezetten említett ágazatokba vagy termékekbe tartozó termékek és az e ágazatokba vagy termékekbe nem tartozó termékek közötti keverékeket, e rendelkezés szó szerinti értelmezése inkább a Bizottság érvelését látszik alátámasztani, amely lényegében az említett keverékek támogathatóságának hiányára utal, mint a Francia Köztársaság által védett érvelést.

 A rendszertani értelmezésről

28      Egyrészt az 1307/2013 rendelet IV. címe 1. fejezetének címében a „önkéntes” melléknév, másrészt pedig az e rendelet 52. cikkének (1) bekezdésében a feltételes mód használatából következik (lásd a fenti 24. pontot), hogy a termeléstől függő támogatási rendszer nem kötelező, a tagállamok tehát szabadon nyújthatnak ilyen támogatást.

29      Ezenkívül az 1307/2013 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének megfelelően, ha a tagállamok úgy döntenek, hogy ilyen támogatást vezetnek be, azt az említett rendelet IV. címének 1. fejezetében előírt feltételek összességének tiszteletben tartásával kell megtenniük (lásd a fenti 24. pontot).

30      E tekintetben először is, az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdése értelmében az említett cikkben kimerítően felsorolt ágazatok és termékek jogosultak a termeléstől függő támogatásra. Másodszor az említett rendelet 52. cikkének (3) bekezdésével összhangban az ilyen támogatás csak olyan tagállami ágazatoknak vagy régióknak nyújtható, ahol „meghatározott gazdálkodási típusok vagy mezőgazdasági ágazatok” egyrészt gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi szempontból kiemelt fontosságúak, másrészt pedig nehézségekkel küzdenek. Az 1307/2013 rendelet kiegészítéséről és X. mellékletének módosításáról szóló, 2014. március 11‑i 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2014. L 181., 1. o.) 52. cikkének (3) bekezdése szerint ezek a nehézségek azt feltételezik, hogy a végzett tevékenység alacsony jövedelmezősége miatt – ami negatív hatással van az érintett régió vagy ágazat gazdasági, társadalmi vagy környezeti egyensúlyára – fennáll a termelés beszüntetésének vagy visszaesésének veszélye. Harmadszor, az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (5) bekezdése kimondja, hogy az ilyen támogatásnak szükségesnek kell lennie az érintett ágazatok vagy régiók meglévő termelési szintjének fenntartásához.

31      A fent említett rendelkezések együttes olvasatából tehát kitűnik, hogy a jogalkotó keretek közé kívánta szorítani a tagállamok termeléstől függő támogatás nyújtására vonatkozó lehetőségét azáltal, hogy olyan kumulatív feltételeket állapított meg, amelyek jelentősen korlátozzák a jogosult kedvezményezettek körét, és általában véve a támogatás anyagi jogi hatályát. Következésképpen az említett hatály tág értelmezése összeegyeztethetetlen lenne a fent említett feltételekkel.

32      Továbbá, bár az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (3) bekezdése bizonyos mérlegelési mozgásteret biztosít a tagállamok számára annak megállapítása céljából, hogy az ágazatok vagy a termékek gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi okokból kiemelt fontosságúak‑e, illetve hogy nehézségekkel küzdenek‑e, és hogy a termeléstől függő támogatás megakadályozhatja‑e e nehézségek súlyosbodását vagy a termelés felhagyását, sem az említett cikkből, sem az 1307/2013 rendelet vagy a 639/2014 rendelet más rendelkezéseiből nem következik, hogy a tagállamok hasonló mérlegelési jogkörrel rendelkeznének az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdésében felsorolt, termeléstől függő támogatásra jogosult ágazatok vagy termékek meghatározásában. Az ilyen mérlegelési jogkör ugyanis ellentétes lenne az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdésében szereplő jegyzék kimerítő jellegével, amelyet egyébként a Francia Köztársaság kifejezetten elismert a beadványaiban.

33      Meg kell továbbá jegyezni, hogy az 1307/2013 rendelet 1. cikkének b) pontja felsorolja azon különböző, mezőgazdasági termelőknek biztosított támogatási rendszereket, amelyeket a rendelet rendelkezései szabályoznak. Az említett rendelet 1. mellékletéből azonban kiderül, hogy ezek a rendszerek a termeléstől függetlenek, kivéve a termeléstől függő támogatási rendszert, valamint a gyapotra vonatkozó különleges támogatást, amelyre a rendelet IV. címe 2. fejezetének rendelkezései vonatkoznak.

34      Következésképpen a termeléstől függő támogatás az 1307/2013 rendelet által szabályozott egyéb támogatási programokhoz képest – amelyek függetlenek a termeléstől, és amelyek elvben nem kifejezetten a nehézségek által érintett mezőgazdasági ágazatokat vagy termeléseket érintik – derogációnak minősül.

35      Ebből következik, hogy a termeléstől függő támogatás derogatív jellegére tekintettel annak alkalmazási feltételeit szigorúan kell értelmezni (lásd ebben az értelemben és analógia útján: 2018. december 13‑i Sut ítélet, C‑514/17, EU:C:2018:1016, 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2020. január 22‑i Pensionsversicherungsanstalt ítélet (C‑32/19, EU:C:2020:25, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

36      A fenti megfontolásokra tekintettel meg kell állapítani, hogy az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdésében felsorolt támogatható ágazatokat és ‑termékeket szigorúan kell értelmezni.

37      Következésképpen az 1307/2013 rendelet 52. cikke (2) bekezdésének rendszertani értelmezése nem támasztja alá a Francia Köztársaság érvelését azon keverékek támogathatósága tekintetében, amelyek az e cikkben kifejezetten felsorolt ágazatok vagy termékek körébe tartozó mezőgazdasági termékeket és más, az említett ágazatok vagy termékek közé nem tartozó termékeket tartalmaznak.

 A teleologikus értelmezésről

38      Az 1307/2013 rendelet 52. cikke (2) bekezdésének teleologikus értelmezéséhez figyelembe kell venni a termeléstől függő támogatási rendszer célját, amelyre az említett rendelet (49) preambulumbekezdése és 52. cikkének (5) bekezdése utal. Az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (3) bekezdésével és a 639/2014 rendelet 52. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett e preambulumbekezdésből és fenti rendelkezésből következik (lásd a fenti 30. pontot), hogy a termeléstől függő támogatás célja nem a mezőgazdasági termelés általános támogatása, hanem a termelés meglévő szintjének fenntartására való ösztönzés valamely tagállam meghatározott ágazataiban vagy régióiban, ahol bizonyos gazdálkodási típusok vagy gazdasági és társadalmi okokból különösen fontos mezőgazdasági ágazatok olyan nehézségekkel küzdenek, amelyek a termelés felhagyásához vagy visszaeséséhez vezethetnek, és negatív következményekkel járhatnak az érintett régió vagy ágazat gazdasági, társadalmi vagy környezeti egyensúlyára nézve.

39      Ebből következik, hogy a termeléstől függő támogatás célja bizonyos nehézségekbe ütköző mezőgazdasági ágazatok vagy meghatározott termékek termelésének támogatása, hogy elkerülhető legyen, hogy az ilyen termeléssel felhagyjanak vagy az visszaessen, és az ennek az érintett régió vagy ágazat gazdasági, társadalmi vagy környezeti egyensúlyára gyakorolt negatív hatása.

40      A jelen esetben emlékeztetni kell arra, hogy a 24. intézkedés, amelynek címe „A hüvelyes takarmányok termeléséhez nyújtott támogatás”, a hüvelyes takarmányok termelésének ösztönzését célozta, mivel a Francia Köztársaság által az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott értesítés szerint a hüvelyes takarmányok termőterülete 2010 óta csökkenésnek indult, és a tisztán hüvelyes takarmányok termőterülete folyamatos és jelentős csökkenést mutatott.

41      A Francia Köztársaság lényegében azt állítja, hogy a fehérjében gazdag hüvelyesek termesztésének – amely különösen a hüvelyesek és fűfélék keverékeit foglalja magában – termeléstől függő támogatása megfelel az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (3) bekezdése értelmében vett, gazdasági, társadalmi vagy környezeti okokból különösen fontos, nehéz helyzetben lévő ágazat támogatásában álló célnak.

42      E tekintetben a Francia Köztársaság először is azt állítja, hogy a hüvelyesek sajátossága, hogy a levegőből származó nitrogént megkötik a talajban, és így elkerülhető a nitrogéntartalmú műtrágyák hozzáadása, és ez az oka annak, hogy a hüvelyeseket gyakran és hagyományosan más fajokkal együtt vetik.

43      A fenti érvelésből azonban nem tűnik ki, hogy a hüvelyeseket kizárólag vagy főként fűfélékkel együtt vetnék. Ezért ez az érvelés nem alkalmas arra, hogy megállapítható legyen, a 24. intézkedés által az 1307/2013 rendeletnek megfelelően kitűzött cél, amely a hüvelyes takarmányok termelésének támogatása a meglévő szint fenntartása érdekében (lásd a fenti 40. pontot), csak akkor lenne hatékonyan elérhető, ha az említett termelés magában foglalja a hüvelyesek és a fűfélék keverékeit.

44      Mindenesetre emlékeztetni kell arra, ahogyan azt a Bizottság is tette, hogy a termeléstől függő támogatás célja nem a környezetre kedvező hatást gyakorló intézkedések támogatása, és hogy az 1307/2013 rendelet rendelkezik egy másik támogatási rendszerről, amely ezt a célt szolgálja (lásd az említett rendelet „Az alaptámogatási rendszer, az egységes területalapú támogatási rendszer és a kapcsolódó támogatások” című III. címének, „Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozóan nyújtott támogatás” című 3. fejezetét).

45      Ezért, még ha feltételezzük is, hogy a hüvelyesek környezetvédelmi előnyökkel rendelkeznek, ez a körülmény nem bizonyítja, hogy a fenti 40. pontban említett célt hatékonyan szolgálná a hüvelyesek és fűfélék keverékeinek nyújtott, termeléstől függő támogatás. Ezért a Francia Köztársaság fenti 42. pontban említett érvelését el kell utasítani.

46      A Francia Köztársaság válaszában továbbá azzal érvel, hogy a hüvelyes növények és a fűfélék keverékeinek termesztése önmagában környezetvédelmi érdekeket szolgál, mivel a fűfélék jelenléte arra ösztönzi a hüvelyes növényeket, hogy hatékonyabban kössék meg a levegőből származó nitrogént, és így elkerülhető a nitrogéntartalmú műtrágyák talajba juttatása. Ennek alátámasztására a Francia Köztársaság az Institut national de recherche pour l’agriculture, l’alimentation et l’environnement (nemzeti mezőgazdasági, élelmezési és környezetvédelmi kutatóintézet) 2010‑es tanulmányára hivatkozik. Az ügy irataiból azonban nem derül ki, hogy a fenti érvelést és tanulmányt közölték volna a Bizottsággal, és megvitatták volna a közigazgatási eljárás során. Ilyen körülmények között az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően, amely szerint a Bizottság határozatának jogszerűségét a határozat meghozatalakor rendelkezésére álló információk alapján kell értékelni (lásd ebben az értelemben: 2020. január 22‑i Litvánia kontra Bizottság ítélet, T‑19/18, nem tették közzé, EU:T:2020:4, 42. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), a fent említett érvet és tanulmányt a megtámadott határozat megalapozottsága szempontjából irrelevánsként el kell utasítani.

47      Másodszor, a Francia Köztársaság azzal érvel, hogy a hüvelyesek és fűfélék keverékei az állattartóknak olyan takarmányt biztosítanak, amely az állatok számára teljesebb és emészthetőbb. Márpedig a Bizottsághoz hasonlóan meg kell állapítani, hogy ez az érv nem releváns, mivel jelen esetben a 24. intézkedés nem az állattenyésztési ágazatot érinti, hanem a hüvelyes takarmányok termelésének támogatását célozza. Következésképpen a Francia Köztársaság érvét el kell utasítani.

48      Ebből következik, hogy a Francia Köztársaság nem tudja bizonyítani, hogy a hüvelyesek és fűfélék keverékeihez nyújtott, termeléstől függő támogatás megfelel az 1307/2013 rendelet szerinti 24. intézkedés célkitűzésének.

49      A fentiekre tekintettel az 1307/2013 rendelet 52. cikke (2) bekezdésének teleologikus értelmezése azt látszik megerősíteni, hogy az említett cikkben kifejezetten felsorolt ágazatok vagy termékek valamelyikének körébe tartozó mezőgazdasági termékek és az említett ágazatok vagy termékek körébe nem tartozó mezőgazdasági termékek közötti keverékek nem jogosultak termeléstől függő támogatásra.

50      A fentiek összességére tekintettel az 1307/2013 rendelet 52. cikke (2) bekezdésének szó szerinti, rendszertani és teleologikus értelmezésével ellentétes a mezőgazdasági „ágazat” 1307/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdésében említett fogalmának a Francia Köztársaság által támogatott tág értelmezése.

51      Mindazonáltal meg kell vizsgálni, hogy az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdése értelmében vett mezőgazdasági ágazat meghatározásakor figyelembe kell‑e venni az ilyen ágazatba tartozó növények termesztése tekintetében valamennyi, a tagállamban szokásos és bevett gyakorlatot, ahogyan azt a Francia Köztársaság állítja (lásd a fenti 16. pontot).

52      E tekintetben a Francia Köztársaság azt állítja, hogy a 639/2014 rendelet 52. cikkének (2) bekezdésével összhangban az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdésében említett konkrét mezőgazdasági ágazatok meghatározása szempontjából a valamely tagállamban bevett gyakorlatok relevánsak.

53      A Bizottság vitatja a Francia Köztársaság érveit.

54      Először is meg kell jegyezni, ahogyan a Bizottság is tette, hogy a 639/2014 rendelet felhatalmazáson alapuló rendelet, amely az 1307/2013 rendelet rendelkezéseinek kiegészítésére szolgál. Így annak rendelkezéseire nem lehet hivatkozni az 1307/2013 rendelet – amely alapján e rendeletet elfogadták – rendelkezéseitől való eltérés érdekében, vagy ez utóbbi rendelkezéseknek a szövegükkel és szerkezetükkel ellentétes értelmezése érdekében.

55      Másrészt a 639/2014 rendelet 52. cikkének (2) bekezdése nem érinti a termeléstől függő támogatásra jogosult ágazatok és termékek meghatározását, amelyet az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdése tartalmaz. A 639/2014 rendelet 52. cikkének (2) bekezdése ugyanis kifejezetten utal az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (3) bekezdésére, amely az említett rendelet 52. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételtől eltérő, halmozott feltételt állapít meg (lásd a fenti 30–32. pontot).

56      A 639/2014 rendelet 52. cikkének (2) bekezdése és az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (2) és (3) bekezdése együttes olvasatából tehát az következik, hogy a tagállamok csak akkor veszik „figyelembe […] különösen az érintett régiók vagy ágazatok releváns termelési struktúráit és feltételeit”, ha az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (3) bekezdésével összhangban „bizonyos gazdálkodási típusokat” vagy „meghatározott mezőgazdasági ágazatokat” azonosítanak, amelyek egyrészt gazdasági, társadalmi vagy környezeti okokból kiemelt fontosságúak, másrészt pedig nehézségekbe ütköznek.

57      Másodszor, válaszában a Francia Köztársaság lényegében azt állította, hogy nem azt kívánja bizonyítani, hogy a valamely tagállamban bevett gyakorlatok a termeléstől függő támogatásra való jogosultság kritériumát képezik, hanem azt, hogy ezek a gyakorlatok az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdésében említett konkrét mezőgazdasági ágazatok meghatározása szempontjából relevánsak. E tekintetben elegendő megjegyezni, hogy e különbségtétel mesterséges. A Francia Köztársaság állításával ellentétben ugyanis az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdésében felsorolt ágazatok meghatározása olyan kérdés, amely az e cikk alapján termeléstől függő támogatásra jogosult ültetvények és termékek meghatározása céljából merül fel. Márpedig, amint az a fenti 32. pontban is megjegyzésre került, ez a cikk nem biztosít a tagállamoknak mérlegelési mozgásteret a termeléstől függő támogatásra jogosult ágazatok és termékek meghatározása során.

58      Harmadszor, a jogbiztonság és a termeléstől függő támogatásra vonatkozó rendelkezések Unión belüli egységes értelmezésének biztosítása érdekében az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági ágazatot az ágazatba tartozó mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos egyértelmű és objektív kritériumok alapján kell meghatározni. Így az „ágazat” fogalma nem határozható meg az adott tagállamban az ilyen ágazatba tartozó növények termesztésére vonatkozó, követett és megszilárdult gyakorlatok alapján, amelyek nem kapcsolódnak magukhoz a termékekhez, és az egyes tagállamokban fennálló körülményektől függően változhatnak. Az európai szabályozás továbbá nem rendelkezik olyan konkrét kritériumokról, amelyek alapján meg kellene vizsgálni, hogy egy tagállamban létezik‑e bevett gyakorlat. Következésképpen a Francia Köztársaság által javasolt értelmezés nem egyeztethető össze az alkalmazandó jogszabályi rendelkezés egyértelműségére és előreláthatóságára vonatkozó követelményekkel.

59      Ezért, még ha feltételezzük is, hogy a hüvelyesek és fűfélék keverése Franciaországban a fehérjenövények ágazatában bevett gyakorlatnak számít, az nem tekinthető úgy, hogy az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdése értelmében az ágazat részét képezi.

60      A fentiekre tekintettel meg kell állapítani, hogy a Bizottság nem követett el jogban való tévedést, amikor az 1307/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdését úgy értelmezte, hogy a termeléstől függő támogatásból ki vannak zárva azok a termékek, amelyek nem szerepelnek az említett cikkben összeállított jegyzékben, vagy amelyek nem tartoznak az említett jegyzékben szintén említett ágazatok – mint például a fűfélék – valamelyikébe, valamint amelyek az utóbbi termékek és a szóban forgó cikkben kifejezetten említett ágazatokba vagy termékek közé tartozó termékek keverékei.

61      Következésképpen a Francia Köztársaság által hivatkozott egyetlen jogalapot, és ebből következően a keresetet teljes egészében el kell utasítani.

 A költségekről

62      A Törvényszék eljárási szabályzata 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a Francia Köztársaság pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (kilencedik tanács)

a következőképpen határozott:

1)      A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)      A Törvényszék a Francia Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

Costeira

Kancheva

Dimitrakopoulos

Kihirdetve Luxembourgban, a 2022. szeptember 21‑i nyilvános ülésen.

Aláírások


*      Az eljárás nyelve: francia.