T‑227/09. sz. ügy

Feng Shen Technology Co. Ltd

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – Törlési eljárás – Az FS közösségi ábrás védjegy – A bejelentő rosszhiszeműsége – A 40/94/EK rendelet 51. cikke (1) bekezdésének b) pontja (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja)”

Az ítélet összefoglalása

1.      Közösségi védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – A bejelentőnek a védjegybejelentés során tanúsított rosszhiszeműsége – Értékelési szempontok – Minden, a lajstromozás iránti kérelem benyújtásakor létező releváns tényező figyelembevétele

(40/94 tanácsi rendelet, 51. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

2.      Közösségi védjegy – Fellebbezési eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – A Törvényszéknek a megtámadott határozat megváltoztatására vonatkozó jogosultsága – Korlátok

(207/2009 tanácsi rendelet, 65. cikk, (3) bekezdés)

1.      A bejelentőnek a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 51. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett rosszhiszeműségét átfogóan kell értékelni, az ügy valamennyi tényezőjét, többek között a következőket figyelembe véve:

–        azt a körülményt, hogy a bejelentő tudja vagy tudnia kell, hogy valamely harmadik fél legalább egy tagállamban azonos vagy hasonló termék vonatkozásában a lajstromoztatni kért megjelöléssel összetéveszthető, azzal azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést használ;

–        a bejelentő azon szándékát, hogy az említett harmadik felet megakadályozza e megjelölés további használatában;

–        a harmadik fél megjelölése és a lajstromoztatni kért megjelölés által élvezett jogi védelem szintjét.

A valamely termék forgalmazásának megakadályozására irányuló szándék bizonyos körülmények között a bejelentő rosszhiszeműségének jellemzője lehet. Ez az eset különösen akkor, ha utólag kiderül, hogy a bejelentő a használat szándéka nélkül, kizárólag annak érdekében kérte valamely megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozását, hogy valamely harmadik felet a piacra lépésben megakadályozzon. Ezzel szemben a bejelentő jogszerű célt is követhet, amikor az ellen akar védekezni, hogy valamely olyan harmadik fél, aki nemrég lépett a piacra, a bejelentő megjelölésének hírnevéből próbáljon meg hasznot húzni. Ugyanakkor a fent felsorolt tényezők csupán példaértékűek azon elemek összességét illetően, amelyek figyelembe vehetők a védjegybejelentőnek a védjegybejelentés benyújtásakor fennálló esetleges rosszhiszeműségének megítélésénél.

(vö. 33–36. pont)

2.      A Törvényszék számára a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 65. cikkének (3) bekezdése által biztosított megváltoztatásra vonatkozó hatáskör nem ruházza őt fel azzal a jogkörrel, hogy a fellebbezési tanács értékelését a saját értékelésével váltsa fel, és főleg nem azzal, hogy olyan értékelést fogalmazzon meg, amellyel kapcsolatban az említett fellebbezési tanács még nem foglalt állást. Következésképpen a megváltoztatásra vonatkozó hatáskör gyakorlásának főszabály szerint azokra az esetekre kell korlátozódnia, amikor a Törvényszék, miután felülvizsgálta a fellebbezési tanács által megfogalmazott értékelést, a már bizonyított ténybeli és jogi elemek alapján meg tudja állapítani, hogy a fellebbezési tanácsnak milyen határozatot kellett volna hoznia.

(vö. 55. pont)