Language of document : ECLI:EU:T:2015:235

T‑10/13. sz. ügy

Bank of Industry and Mine

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„Közös kül‑ és biztonságpolitika – Iránnal szemben az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében hozott korlátozó intézkedések – A pénzeszközök befagyasztása – Megsemmisítés iránti kereset – Keresetindítási határidő – Elfogadhatóság – Jogellenességi kifogás – Téves jogalkalmazás – Arányosság – A tulajdonhoz való jog – A Tanács hatásköre – Indokolási kötelezettség – Védelemhez való jog – Az elfogadott korlátozó intézkedések felülvizsgálata – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Mérlegelési hiba”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (első tanács), 2015. április 29.

1.      Közös kül‑ és biztonságpolitika – Iránnal szembeni korlátozó intézkedések – Pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozat – A jogszerűség bírósági felülvizsgálata – Terjedelem – A 2010/413 határozat 20. cikke (1) bekezdésének c) pontja és a 2012/635 határozat 1. cikkének (8) bekezdése – Kizártság

(EUSZ 29. cikk; EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés és EUMSZ 275. cikk, második bekezdés; 2010/413/KKBP tanácsi határozat, 20. cikk, (1) bekezdés, c) pont és 2012/635/KKBP tanácsi határozat, 1. cikk, (8) bekezdés)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatósági feltételek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – A felperessel szemben korlátozó intézkedéseket bevezető jogi aktus elleni kereset – Az alapvető jogokhoz kapcsolódó védelmekre és biztosítékokra hivatkozó állami szervezet – Nem a jogalap elfogadhatóságát, hanem a megalapozottságát érintő kérdés

(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés és EUMSZ 275. cikk, második bekezdés; 2012/635/KKBP tanácsi határozat; 945/2012 tanácsi rendelet)

3.      Európai uniós jog – Alapvető jogok – Személyi hatály – Harmadik államokhoz tartozónak minősülő jogi személyek – Bennfoglaltság – Harmadik állam felelőssége az alapvető jogoknak a saját területén való tiszteletben tartásáért – Hatás hiánya

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 17., 41. és 47. cikk)

4.      Európai Unió – Az intézmények jogi aktusai jogszerűségének bírósági felülvizsgálata – Iránnal szembeni korlátozó intézkedések – Az atomfegyverek elterjedése elleni küzdelem keretében hozott intézkedések – A felülvizsgálat terjedelme – Az általános szabályokra korlátozódó felülvizsgálat – Konkrét jogalanyokra alkalmazandó aktusok tekintetében a tények értékelésére és a bizonyítékok ellenőrzésére kiterjedő felülvizsgálat

(EUSZ 29. cikk; EUMSZ 215. cikk, (2) bekezdés és EUMSZ 275. cikk, második bekezdés; az az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 2010/413/KKBP tanácsi határozat, 20. cikk, (1) bekezdés, c) pont; 267/2012 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés, d) pont)

5.      Európai Unió – Az intézmények jogi aktusai jogszerűségének bírósági felülvizsgálata – Iránnal szembeni korlátozó intézkedések – Az atomfegyverek elterjedése elleni küzdelem keretében hozott intézkedések – A felülvizsgálat terjedelme – Az általános szabályokra korlátozódó felülvizsgálat – A korlátozó intézkedések elfogadásának feltételei – Az iráni kormánynak nyújtott támogatás – Terjedelem – A jogszabályok egyértelműségét, pontosságát és joghatásai előreláthatóságát megkövetelő jogbiztonság elvének tiszteletben tartása

(2010/413/KKBP tanácsi határozat, 20. cikk, (1) bekezdés, c) pont és 2012/35/KKBP tanácsi határozat, (13) preambulumbekezdés; 267/2012 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés, d) pont)

6.      Közös kül‑ és biztonságpolitika – Iránnal szembeni korlátozó intézkedések – Az atomfegyverek elterjedésében közreműködő vagy azt támogató személyek, szervezetek és szervek pénzeszközeinek befagyasztása – A tulajdonhoz való jog és a gazdasági tevékenység szabad gyakorlásához való jog korlátozása – Az arányosság elvének megsértése – Hiány

(2010/413/KKBP tanácsi határozat, 20. cikk, (1) bekezdés, c) pont és 2012/35/KKBP tanácsi határozat, (13) preambulumbekezdés és 2012/635/KKBP tanácsi határozat, 1. cikk, (8) bekezdés; 267/2012 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés, d) pont)

7.      Közös kül‑ és biztonságpolitika – Az EU‑Szerződés keretében elfogadott határozat – Az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdésében előírt eljárási követelmények – Alkalmazhatatlanság

(EUSZ 29. cikk; EUMSZ 215. cikk, (2) bekezdés; 2012/635/KKBP tanácsi határozat)

8.      Közös kül‑ és biztonságpolitika – Iránnal szembeni korlátozó intézkedések – Az atomfegyverek elterjedésében közreműködő vagy azt támogató személyek, szervezetek és szervek pénzeszközeinek befagyasztása – Az EUMSZ 215. cikkre alapított korlátozó intézkedések vonatkozásában a Tanács azon hatásköre, hogy az EUMSZ 291. cikk (2) bekezdése szerinti eljárást alkalmazza

(EUMSZ 215. cikk és EUMSZ 291. cikk, (2) bekezdés; 267/2012 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)

9.      Közös kül‑ és biztonságpolitika – Iránnal szembeni korlátozó intézkedések – Az atomfegyverek elterjedése elleni küzdelem keretében hozott intézkedések – A pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztásának hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékébe történő felvételre irányuló eljárás – A jogalap megválasztása – 267/2012 rendelet – Az EUMSZ 291. cikkben előírt feltételek tiszteletben tartása

(EUSZ 24. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, EUSZ 29.cikk és EUSZ 31. cikk, (1) bekezdés; EUMSZ 215. cikk és EUMSZ 291. cikk, (2) bekezdés; 2010/413/KKBP tanácsi határozat, II. melléklet; 267/2012 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés és 46. cikk, (2) bekezdés)

10.    Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Iránnal szembeni korlátozó intézkedések – Az atomfegyverek elterjedésében közreműködő vagy azt támogató személyek, szervezetek és szervek pénzeszközeinek befagyasztása – Az érintett előtt ismert olyan összefüggésben meghozott határozat, amely lehetővé teszi számára a vele szemben hozott intézkedés jelentőségének megértését – Rövidített indokolás megengedhetősége

(EUMSZ 296. cikk, második bekezdés; 2012/635/KKBP tanácsi határozat; 945/2012 tanácsi rendelet)

11.    Európai uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog – Iránnal szembeni korlátozó intézkedések – Az atomfegyverek elterjedésében közreműködő vagy azt támogató személyek, szervezetek és szervek pénzeszközeinek befagyasztása – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga – A Tanácsnál erre vonatkozóan előterjesztett kérelemtől függő jog

(2012/635/KKBP tanácsi határozat; 945/2012 tanácsi rendelet)

12.    Európai uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Iránnal szembeni korlátozó intézkedések – Az iráni kormányt támogató személyek, szervezetek és szervek pénzeszközeinek befagyasztása – Terhelő bizonyítékok közlésének kötelezettsége – Terjedelem

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 2012/635/KKBP tanácsi határozat; 945/2012 tanácsi rendelet)

13.    Közös kül‑ és biztonságpolitika – Iránnal szembeni korlátozó intézkedések – Az atomfegyverek elterjedésében közreműködő vagy azt támogató személyek, szervezetek és szervek pénzeszközeinek befagyasztása – A Tanács azon kötelezettsége, hogy ezen intézkedéseket rendszeres időközönként felülvizsgálja – Megsértés – Az ezen intézkedések jogszerűségére való hatás hiánya – Feltételek – A felülvizsgálati kötelezettség céljának tiszteletben tartása és az érintett szervezet helyzetére gyakorolt kedvezőtlen hatások hiánya

(2010/413/KKBP tanácsi határozat, 26. cikk, (3) bekezdés; 267/2012 tanácsi rendelet, 46. cikk, (6) bekezdés)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 27–30. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 48., 49. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 53., 55., 57., 58. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 74., 75., 170–173. pont)

5.      A Tanács a jogi kritériumok általános és elvont meghatározását, valamint a korlátozó intézkedések elfogadásának a módjait illetően széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik. E tekintetben az iráni kormány támogatására vonatkozó kritérium nagyon tág megfogalmazásával mérlegelési jogkört ruház a Tanácsra. Mindazonáltal e jogkör nem túlzott, és nem is önkényes. Először is ugyanis, a jogbiztonság elve, amely az uniós jog általános elvei közé tartozik, és amely különösen azt követeli meg, hogy a jogi rendelkezések egyértelműek, pontosak és hatásaikat illetően előreláthatóak legyenek, különösen olyankor, amikor a magánszemélyekre és a vállalkozásokra nézve kedvezőtlen következményeik lehetnek, kétségtelenül alkalmazandó a korlátozó intézkedésekre, amelyek súlyos kihatással vannak az érintett személyek és szervezetek jogaira és szabadságaira. Másodszor az iráni kormány támogatására vonatkozó kritérium olyan jogi keretbe illeszkedik, amelyet egyértelműen behatárolnak az Iránnal szembeni korlátozó intézkedéseket előíró szabályozás – különösen a 2012/35 határozat (13) preambulumbekezdése, amely határozat beillesztette e kritériumot az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413 határozat 20. cikkének (1) bekezdésébe – által követett célok. Amint az a 2012/35 határozat ezen (13) preambulumbekezdéséből kitűnik, az említett kritérium célzott és szelektív módon vonatkozik az érintett személy vagy szervezet saját tevékenységeire, amelyek még akkor is, ha mint olyanok semmilyen közvetlen vagy közvetett kapcsolatban nem állnak az atomfegyverek elterjedésével, elősegíthetik utóbbit úgy, hogy az iráni kormánynak az atomfegyverek elterjedésével kapcsolatos tevékenységek folytatását lehetővé tévő erőforrásokat vagy anyagi, pénzügyi vagy logisztikai segítséget nyújtanak.

Az említett kritérium tehát nem az iráni kormány támogatásának valamennyi formájára, hanem a támogatás azon formáira vonatkozik, amelyek mennyiségi vagy minőségi jelentőségüknél fogva hozzájárulnak Iránban az atomfegyverek elterjedésével kapcsolatos tevékenységek folytatásához. E kritérium így objektív módon meghatározza azon személyek és szervezetek körülhatárolt kategóriáját, akik, illetve amelyek a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó intézkedések hatálya alá tartozhatnak. Következésképpen e kritérium alkalmazható valamennyi olyan szervezetre, amely különösen pénzügyi segítség formájában támogatást nyújt az iráni kormánynak. Ellenben e kritérium nem vonatkozik az iráni kormány tulajdonában álló vagy ez utóbbival kapcsolatokat ápoló valamennyi szervezetre, sőt valamennyi iráni adófizetőre sem.

(vö. 75–80., 83., 84., 88. pont)

6.      Tekintettel a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának elsődleges jelentőségére, a Tanács mérlegelési jogköre határainak a túllépése nélkül úgy vélheti, hogy a tulajdonhoz való jognak az iráni kormány támogatására vonatkozó, a 2010/413 határozatot módosító 2012/35 határozat (13) preambulumbekezdése és az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413 határozat 20. cikkének (1) bekezdése által annak céljából előírt kritérium alkalmazásából eredő megsértése, hogy az ilyen támogatást nyújtó bizonyos személyekkel és állami szervezetekkel szemben a pénzeszközeik befagyasztását rendeljék el, alkalmas és szükséges volt az iráni kormánnyal szemben nyomásgyakorláshoz azért, hogy ez utóbbi megszüntesse az atomfegyverek elterjedésével kapcsolatos tevékenységeit. Következésképpen e kritérium összeegyeztethető az arányosság elvével, és nem ruház a Tanácsra túlzott jogkört.

(vö. 78., 91., 92., 195–199. pont)

7.      Valamely határozatnak az EU‑Szerződés V. címe 2. fejezetének megfelelően történő előzetes elfogadása szükséges feltétele annak, hogy a Tanács az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdése által ráruházott hatáskörök értelmében korlátozó intézkedéseket fogadhasson el. Mindazonáltal e megállapítás nem vonja maga után azt, hogy valamely határozatnak az EU‑Szerződés V. címe 2. fejezetének megfelelő elfogadása az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdésében előírt eljárási követelmények, nem pedig a maga az EUSZ 29. cikk által előírt követelmények hatálya alá tartozzon. Ez utóbbi felhatalmazza a Tanácsot arra, hogy önállóan járjon el az ott említett határozatok elfogadása érdekében.

(vö. 99., 101. pont)

8.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 105–107. pont)

9.      Az olyan rendeleteknek – mint az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413 határozatot módosító 267/2012 rendelet –, amelyek az EUMSZ 215. cikk alapján korlátozó intézkedéseket írnak elő, az a céljuk, hogy a közös kül‑ és biztonságpolitika (KKBP) keretében az EUSZ 29. cikk alapján elfogadott határozatokat az EUM‑Szerződés hatályának keretében hajtsák végre. Különösen a 267/2012 rendelet 23. cikke (2) bekezdése alapján elfogadott korlátozó intézkedések – amelyek célja az Iráni Iszlám Köztársasággal szembeni nyomásgyakorlás azért, hogy ez utóbbi megszüntesse az atomfegyverek elterjedésével kapcsolatos tevékenységét – céljuk, jellegük és tárgyuk miatt szorosabban kapcsolódnak a KKBP végrehajtásához, mint az EUM‑Szerződés által az Unióra ruházott hatáskörök gyakorlásához.

Márpedig az EU‑Szerződés keretében az EUSZ 24. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, az EUSZ 29. cikk és az EUSZ 31. cikk (1) bekezdése együttes értelmezéséből kitűnik, hogy a Tanács feladata általában a KKBP területén a döntéshozatali jogkör gyakorlása úgy, hogy egyhangúlag határoz. Különösen a Tanács határoz – önállóan eljárva – valamely személy vagy szervezet nevének a 2010/413 határozat II. mellékletébe történő jegyzékbe vételéről. Márpedig pontosan ezt a jegyzékbe vételt hajtja végre az EUM‑Szerződés hatályának keretében a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó intézkedésnek a 267/2012 rendelet 23. cikkének (2) bekezdése alapján történő elfogadása.

Ilyen körülmények között tekintettel a 267/2012 rendelet 23. cikkének (2) bekezdése értelmében elfogadott intézkedések sajátosságára, a 2010/413 határozat II. mellékletében szereplő jegyzék, valamint az említett rendelet IX. mellékletében szereplő jegyzék közötti koherencia biztosításának a szükségességére, valamint arra, hogy a Bizottságnak nincs hozzáférése a tagállami hírszerző szolgálatok adataihoz – amelyek szükségesnek mutatkozhatnak az említett intézkedések végrehajtásához –, a Tanács joggal vélheti úgy, hogy a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó, a 267/2012 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének végrehajtása az EUMSZ 291. cikk (2) bekezdésének értelmében vett különleges esetnek minősül, következésképpen pedig jogában áll az annak végrehajtására vonatkozó hatáskör fenntartása az említett rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében.

Azt a kérdést illetően, hogy a különleges eset fennállása megfelelően igazolt‑e, a 267/2012 rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében a végrehajtás Tanács javára történő fenntartásának az igazolása az EU‑Szerződés és az EUM‑Szerződés pénzeszközök befagyasztása tárgyában releváns rendelkezései taglalásának az összefüggésében az említett rendelet preambulumbekezdéseinek és rendelkezéseinek az együttes olvasatából kitűnik.

Ennélfogva az EUMSZ 291. cikk (2) bekezdésében foglalt követelmények – azért, hogy végrehajtási hatásköröket lehessen a Tanácsnak biztosítani – a 267/2012 rendelet 46. cikkének (2) bekezdése tekintetében teljesültek.

(vö. 109–114., 119. pont)

10.    Lásd a határozat szövegét.

(vö. 122–127., 133–139. pont)

11.    Lásd a határozat szövegét.

(vö. 144. pont)

12.    Lásd a határozat szövegét.

(vö. 149., 151. pont)

13.    Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413 határozat 26. cikkének (3) bekezdése és az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 267/2012 rendelet 46. cikkének (6) bekezdése alapján a Tanácsnak felül kell vizsgálnia a felperest érintő korlátozó intézkedéseket a 2010/413 határozat módosításáról szóló 2012/635 határozat és a 267/2012 rendelet végrehajtásáról szóló 945/2012 végrehajtási rendelet elfogadásától számított tizenkét hónapos határidőn belül.

Mindamellett az elfogadott korlátozó intézkedések felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettség megsértése nem igazolja azon jogi aktusok megsemmisítését, amelyek azokat elfogadták, mivel a korlátozó intézkedések időszakos felülvizsgálatát előíró rendelkezések célkitűzését elkésetten ugyan, de tiszteletben tartották, és a felülvizsgálati határidő Tanács által történő megsértése már nem jár tehát a felperes helyzetére kedvezőtlen hatásokkal. E cél abban áll, hogy biztosítsa annak a rendszeres ellenőrzését, hogy az elfogadott korlátozó intézkedések továbbra is igazoltak.

(vö. 155–157., 160–162., 164., 165. pont)