T‑214/13. sz. ügy

Rainer Typke

kontra

Európai Bizottság

„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – Az EPSO/AD/230–231/12 versenyvizsgára vonatkozó dokumentumok – A hozzáférés hallgatólagos megtagadása – A hozzáférés megtagadása – A kereseti kérelmek módosítása iránt a válaszban benyújtott kérelem – Határidő – A hallgatólagos határozat visszavonása – Okafogyottság – A dokumentum fogalma – Az elektronikus adatbázisokban található információk lekérdezése és rendezése”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (harmadik tanács), 2015. július 2.

1.      Bírósági eljárás – A megtámadott aktus helyébe az eljárás folyamán lépő határozat vagy rendelet – Új elem – Az eredeti kérelmek és jogalapok kiterjesztése iránti kérelem – Az ilyen kérelem benyújtására irányadó határidő – Kezdet – Az új jogi aktus érintet felekkel való közlésének időpontja

(EUMSZ 263. cikk, hatodik bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 102. cikk)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet hallgatólagosan elutasító bizottsági határozat ellen irányuló kereset – Az eljárás során kifejezett határozattal felváltott határozat – Ez utóbbi határozat ellen új keresetet benyújtó felperes – Az eljáráshoz fűződő érdek megszűnése

(EUMSZ 263. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 7. cikk és 9. cikk)

3.      Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – Az intézménynek a dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége – Különösen nehézkesnek és alkalmatlannak bizonyuló vizsgálat – A vizsgálati kötelezettségtől való eltérés – Korlátozott terjedelem – Az intézménynek a kérelmezővel való egyeztetésre vonatkozó kötelezettsége

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 6. cikk, (3) bekezdés

4.      Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentum és az információ közötti különbségtétel – Az intézmény azon kötelezettsége, hogy a jogalany valamennyi tájékoztatási kérelmének eleget tegyen – Hiány

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (1) bekezdés, és 3. cikk, a) pont)

5.      Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – Hatály – Adatbázisaiban való keresésre vonatkozó hozzáférés iránti kérelem – Bennfoglaltság – Korlátok – Az említett adatbázisokban szereplő adatok olyan séma szerinti közölése, amely nem szerepel az említett adatbázisban – Kizártság

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (3) bekezdés, 3. cikk, a) pont, és 4. cikk)

6.      Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumba való betekintés megtagadása azzal az indokkal, hogy az nem létezik vagy nincs az érintett intézmény birtokában – A nemlétezésnek az érintett intézmény ilyen értelmű nyilatkozatán alapuló vélelme – Adatbázisokhoz való hozzáférés iránti kérelem esetén történő alkalmazás

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 27–29. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 33–37. pont)

3.      Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alapján benyújtott, hozzáférés iránti kérelem keretében a dokumentum minősítése nem függ az ilyen kérelem által az érintett intézmény számára esetlegesen okozott jelentős munkatehertől. Így, még abban az esetben is, ha egy ilyen kérelem azzal a veszéllyel járhat, hogy megbénítja az intézmény megfelelő működését, ez nem eredményezi az említett kérelem elfogadhatatlanságát. Egy ilyen kivételes esetben az intézmény azon joga, hogy az 1049/2001 rendelet 6. cikkének (3) bekezdését alkalmazva a maga és a kérelmező számára is „méltányos megoldást” keressen, még ha igen korlátozott módon is, az annak figyelembevételére vonatkozó lehetőséget tükrözi, hogy a kérelmező érdekeit össze kell egyeztetni a gondos ügyintézéshez fűződő érdekkel.

(vö. 51. pont)

4.      Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alkalmazásában szükséges egymástól elhatárolni a dokumentum fogalmát és az információ fogalmát.

Ugyanis az információ különbözik a dokumentumtól, különösen mivel olyan adatként definiálható, amely többek között egy vagy több dokumentumban szerepelhet. E tekintetben, mivel az 1049/2001 rendelet egyetlen rendelkezése sem foglalkozik a szó szerinti értelemben vett információhoz való hozzáférés jogával, ebből nem lehet arra következtetni, hogy az említett rendelet 2. cikkének (1) bekezdéséből eredő, az intézmények dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés joga azt jelenti, hogy az intézmény a jogalanyok valamennyi tájékoztatási kérelmének köteles eleget tenni.

(vö. 53., 54. pont)

5.      Általános jelleggel az intézmények az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerinti dokumentumaihoz való hozzáférés joga csak létező és az érintett intézmény birtokában lévő dokumentumokra vonatkozik. Az a hozzáférés iránti kérelem, amely alapján az intézménynek új dokumentumot kellene létrehoznia – még akkor is, ha ezt létező és a birtokában lévő dokumentumokban már szereplő adatok alapján kellene megtennie –, ennélfogva nem minősül részleges hozzáférés iránti kérelemnek, és kívül esik a 1049/2001 rendelet keretein.

Az arra irányuló hozzáférés iránti kérelem esetén, hogy az intézmény valamely adatbázisában vagy több adatbázisában a kérelmező által megadott paraméterek alapján keresést végezzen, az intézmény – az 1049/2001 rendelet 4. cikkének esetleges alkalmazását fenntartva – ennek a kérelemnek köteles eleget tenni, ha a kért keresés elvégezhető az ezen adatbázis vonatkozásában rendelkezésre bocsátott keresőeszközökkel.

Ugyanis feltehető, hogy azon összetett kapcsolatok miatt, amelyek az adatbázison belül egyes adatokat a többi adathoz kötnek, az ilyen adatbázisban található adatok összességét többféleképpen is meg lehet jeleníteni. Ugyanígy arra is lehetőség van, hogy az ebben a megjelenítésben foglalt adatoknak csak egy részét válasszák ki, és a többit elfedjék.

Ezzel szemben az 1049/2001 rendelet alapján benyújtott, dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemben nem lehet megkövetelni az intézménytől azt, hogy az egyik adatbázisában, vagy akár több adatbázisában található adatok egy részét vagy egészét olyan séma szerinti elrendezésben közölje a kérelmezővel, amely nem szerepel az említett adatbázisban. Az ilyen kérelem új dokumentum létrehozására irányul, következésképpen nem tartozik az 1049/2001 rendelet hatálya alá. Az ilyen kérelem ugyanis nem egy létező – azaz az érintett adatbázis vagy adatbázisok tekintetében jelenleg az intézmény rendelkezésére álló eszközökkel lekérdezhető – rendezési séma szerint rendezett adatokat tartalmazó dokumentumhoz való részleges hozzáférésre irányul, hanem egy új, az említett eszközök segítségével nem lekérdezhető rendezési séma alapján kezelt és egymással összekapcsolt adatokat tartalmazó új dokumentum létrehozására, vagyis az említett rendeletnek az ítélkezési gyakorlat által értelmezett 3. cikkének a) pontja értelmében vett új dokumentumra. Következésképpen az adatbázisokat illetően az 1049/2001 rendelet alapján benyújtott, hozzáférés iránti kérelem tárgyát képezheti mindaz, ami az ilyen adatbázisokból szokásos vagy rutinkeresés útján lekérdezhető.

(vö. 55–59. pont)

6.      Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet keretében az intézményeknek a kért dokumentumok nemlétére vonatkozó bármely nyilatkozatához a jogszerűség vélelme fűződik. E vélelem arra az esetre is vonatkozik, ha valamely intézmény úgy nyilatkozik, hogy az elé terjesztett, hozzáférés iránti kérelem tárgyát képező adatkombináció nem létezik az említett adatokat rögzítő adatbázisban vagy adatbázisokban, és ennélfogva egy ilyen kombináció nem kérdezhető le szokásos vagy rutinkeresés végzésével.

(vö. 66. pont)