2012. szeptember 25-én benyújtott kereset - Württembergische Gemeinde-Versicherung kontra Bizottság
(T-421/12. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Württembergische Gemeinde-Versicherung a. G. (Stuttgart, Németország) (képviselők: A. Birnstiel, H. Heinrich és J.-O. Schrotz ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg a 2012. július 17-i bizottsági határozatot, amely elutasította a felperes 1049/2001/EK rendelet alapján benyújtott, egy kartelleljárás (COMP/39.125 - járműipari üveg) bizonyos dokumentumaihoz való hozzáférés iránti kérelmét;
az alperest kötelezze saját költségeinek és a felperes költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
Első jogalap: a kérelemben megjelölt egyes dokumentumok vizsgálatának elmulasztása
Az első jogalap keretében a felperes úgy érvel, hogy a határozat nem vizsgálta meg konkrétan és egyedileg minden egyes dokumentumot. A felperes szerint a megtámadott határozat azon a jogilag hibás feltevésen alapul, hogy a jelen ügyben kivétel alkalmazására vonatkozó általános vélelem áll fenn.
Második jogalap: az indokolási kötelezettség megsértése
Ennek keretében a felperes előadja, hogy a Bizottság a határozatában a felperes kérelmének teljes egészében való elutasítását csupán nagyon általános megfontolásokkal, így elégtelenül indokolta meg. A felperes ebben az indokolási kötelezettség megsértését, és ezáltal lényeges eljárási szabályok megsértését látja.
Harmadik jogalap: az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése első és harmadik francia bekezdésének jogilag hibás értelmezése és alkalmazása
A harmadik jogalappal a felperes úgy érvel, hogy a Bizottság az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első és harmadik francia bekezdésében megfogalmazott kivételeket jogilag hibásan értelmezte és alkalmazta. A felperes szerint a Bizottság figyelmen kívül hagyja a szabály-kivétel viszonyát, és a "vizsgálatok védelmének" és a "kereskedelmi érdekek" fogalmának túlságosan tág értelmezéséből indul ki.
Negyedik jogalap: a kartelljog magánjog keretében való alkalmazásának mint az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében vett közérdeknek a figyelmen kívül hagyása
A negyedik jogalappal a felperes előadja, hogy a Bizottság tévesen tagadta azt, hogy a kérelmezett dokumentumok hozzáférhetővé tételéhez nyomós közérdek fűződik. A felperes szerint a Bizottságnak az érdekek mérlegelése keretében figyelembe kellett volna vennie különösen azt, hogy a kartelljognak a magánjog keretében való alkalmazása is az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében vett közérdeknek minősül.
____________1 - Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).