2013. július 31-én benyújtott kereset – Miettinen kontra Tanács

(T-395/13. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Samuli Miettinen (Espoo, Finnország) (képviselők: O. Brouwer és E. Raedts ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a felperesnek a 06/c/02/13. sz. levélben 2013. május 21-én megküldött 2013. május 21-i tanácsi határozatot, amely megtagadta a 12979/12. sz. dokumentumhoz való – az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. oldal) szerinti – teljes körű hozzáférést (a továbbiakban: vitatott határozat), valamint a 2013.

ni jogi eljárásokban megvédje az abban foglaltakat, másrészt a jogalkotási eljárást;másodszor a Tanács nem bizonyította, hogy a 12979/12. sz. dokumentum

részben minősített és/vagy tá

rgyi hatálya olyan széles, amely igazolná a jogalkotási eljárással öss

zefüggésben keletkezett jogi vélemények hozzáférhetővé tétele mellett szóló vélelem alkalmazásának mellőzését;harmadszor a Tanács érdeksérelemre vonatkozó érvelése pusztán feltételezéseken alapul. Ez az érv mind ténybelileg, mind jogilag megalapozatlan, tekintve, hogy a 12979/12. sz. dokumentumban foglalt vélemény tartalma a vitatott határozat meghozatalának időpontjában már nyilvános volt; valamintnegyedszer a Tanács a 4. cikk (3) bekezdés első albekezdésére való hivatkozás során nem alkalmazta a nyomós közérdekre vonatkozó tesztet, amennyiben csupán a döntéshozatali eljárásával kapcsolatban felmerülő, a hozzáférhetővé tétellel járó kockázatokat vette figyelembe, és figyelmen kívül hagyta annak előnyös hatásait, többek között a döntéshozatali eljárást legitimáló hatását, illetve a 4. cikk (2) bekezdésének második francia bekezdésére történő hivatkozás körében nem alkalmaz

kapcsolatos említett rendelkezések téves értelmezésén és alkalmazásán alapul, mivelelőször is a Tanács nem bizonyította, hogy a 12979/12. sz. dokumentum hozzáférhetővé tétele sértené egyrészt a jogi szolgálata azon képességét, hogy a jövőbeni jogi eljárásokban megvédje az abban foglaltakat, másrészt a jogalkotási eljárást;másodszor a Tanács nem bizonyította, hogy a 12979/12. sz. dokumentum részben minősített és/vagy tárgyi hatálya olyan széles, amely igazolná a jogalkotási eljárással összefüggésben keletkezett jogi vélemények hozzáférhetővé tétele mellett szóló vélelem alkalmazásának mellőzését;harmadszor a Tanács érdeksérelemre vonatkozó érvelése pusztán feltételezéseken alapul. Ez az érv mind ténybelileg, mind jogilag megalapozatlan, tekintve, hogy a 12979/12. sz. dokumentumban foglalt vélemény tartalma a vitatott határozat meghozatalának időpontjában már nyilvános volt; valamintnegyedszer a Tanács a 4. cikk (3) bekezdés első albekezdésére való hivatkozás során nem alkalmazta a nyomós közé

rdekre vonatkozó tesztet, amennyiben csupán a döntéshozatali eljárásával kapcsolatban felmerülő, a hozzáférhetővé tétellel járó kockázatokat vette figyelembe, és figyelmen kívül hagyta annak előnyös hatásait, többek között a döntéshozatali eljárást legitimáló hatását, illetve a

4. cikk (2) bekezdésének második francia bekezdésére történő hivatkozás körében nem alkalmazta a tesztet.A második jogalap az EUMSZ 296. cikk szerinti megfelelő indokolás kötelezettségének megsértésén alapul, mivel a Tanács a vitatott határozat esetében nem teljesítette az elégséges és megfe

lelő indokolásra vonatkozó kötelezettségét.