2022. április 12-én benyújtott kereset – BNP Paribas kontra EKB

(T-186/22. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: BNP Paribas (Párizs, Franciaország) (képviselők: A. Gosset-Grainville, M. Trabucchi és M. Dalon ügyvédek)

Alperes: Európai Központi Bank

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az EKB 2022. február 2-i EKB-SSM-2022-FRBNP-7 határozatának (mellékleteivel együtt) 1.10. és 3.10.1–3.10.8. szakaszát annyiban, amennyiben az intézkedéseket ír elő a visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalásokat illetően a betétbiztosítási rendszerek vagy szanálási alapok tekintetében tekintetében;

az alperest kötelezze valamennyi költség viselésére;

az eljárási szabályzat 88. és 89. cikke alapján fogadjon el olyan pervezető intézkedést, amely arra kötelezi az EKB-t, hogy közölje a más bankok, különösen a többi francia bank tekintetében 2021-re vonatkozóan hozott, visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalásokról szóló határozatokat.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első, a téves jogalkalmazásra és az EUMSZ 266. cikk megsértésére alapított jogalap. A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy az EKB azáltal, hogy a megtámadott határozat keretében általános elvi intézkedést írt elő, és olyan érvelésre támaszkodott, amely nem vette figyelembe az egyéni prudenciális helyzetét, túllépte az 1024/2013 rendelet¹ által ráruházott, az Európai Unió Törvényszékének ítélkezési gyakorlatában meghatározott hatásköröket.

A második, a nyilvánvaló értékelési hibára és a megfelelő ügyintézés elvének a megsértésre alapított jogalap. A felperes azt állítja, hogy az EKB, mivel nem vette figyelembe a sajátos helyzetét jellemző valamennyi releváns tényezőt, téves következtetéseket vont le azon prudenciális kockázatokat illetően, amelyekkel a visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalások (a továbbiakban: IPC-k) alkalmazása az egyéni helyzetére nézve járna.

A harmadik, az IPC-k alkalmazására vonatkozó uniós jogi rendelkezések hatékony érvényesülésének a hiánya miatti téves jogalkalmazásra alapított jogalap. A felperes szerint, mivel az EKB olyan elvi megfontolásokra alapozta elemzését, amelyek csak az IPC-k elsődleges alapvető tőkéből való teljes levonásának a követelményéhez vezethetnek, ez ahhoz vezet, hogy megfosztanák hatékony érvényesülésétől az olyan uniós szabályozást, amely engedélyezi a hitelintézetek számára, hogy IPC-ket alkalmazzanak a szanálási alapokkal és a betétbiztosítási rendszerekkel szemben fennálló kötelezettségeik egy részének teljesítése érdekében.

A negyedik, az arányosság elvének a megsértésére alapított jogalap, mivel az EKB a felperessel szemben a prudenciális helyzetére tekintettel indokolatlan és aránytalan levonási intézkedést írt elő.

____________

¹ Az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15–i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (HL 2013. L 287., 63. o.).