A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)
2019. december 4.(*)
„Előzetes döntéshozatal – A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzésének és eredetmegjelölésének oltalma – Az 510/2006/EK és az 1151/2012/EU rendelet – A 13. cikk (1) bekezdése – Az 583/2009/EK rendelet – 1. cikk – Az »Aceto Balsamico di Modena (IGP)« elnevezés bejegyzése – Ezen elnevezés földrajzi utalást nem tartalmazó alkotóelemeinek oltalma – Terjedelem”
A C‑432/18. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) a Bírósághoz 2018. július 2‑án érkezett, 2018. április 12‑i határozatával terjesztett elő
a Consorzio Tutela Aceto Balsamico di Modena
és
a Balema GmbH
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (ötödik tanács)
tagjai: E. Regan tanácselnök, I. Jarukaitis (előadó), Juhász E., M. Ilešič és C. Lycourgos bírák,
főtanácsnok: G. Hogan,
hivatalvezető: D. Dittert egységvezető,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2019. május 23‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– a Consorzio Tutela Aceto Balsamico di Modena képviseletében A. Ringle és A. Rinkler Rechtsanwälte,
– a Balema GmbH képviseletében C. Eggers és C. Böhler Rechtsanwälte,
– a német kormány képviseletében J. Möller, M. Hellmann és U. Bartl, meghatalmazotti minőségben,
– a görög kormány képviseletében G. Kanellopoulos, A.‑E. Vasilopoulou és E.‑E. Krompa, meghatalmazotti minőségben,
– a spanyol kormány képviseletében A. Rubio González és L. Aguilera Ruiz, meghatalmazotti minőségben,
– az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: S. Fiorentino, avvocato dello Stato,
– az Európai Bizottság képviseletében B. Eggers, D. Bianchi, B. Hofstötter és I. Naglis, meghatalmazotti minőségben,
a főtanácsnok indítványának a 2019. július 29‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Aceto Balsamico di Modena [OFJ]) szóló, 2009. július 3‑i 583/2009/EK bizottsági rendelet (HL 2009. L 175., 7. o.) 1. cikkének értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet a Consorzio Tutela Aceto Balsamico di Modena (a továbbiakban: Consorzio), az „Aceto Balsamico di Modena (OFJ)” elnevezésű termékek gyártóinak társulása, valamint a Balema GmbH között annak tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, hogy ez utóbbi az ezen oltalom alatt álló földrajzi jelzés (a továbbiakban: OFJ) termékleírásának nem megfelelő, ecetalapú termékek címkéjén a „balsamico” kifejezést használja.
Jogi háttér
Az 510/2006/EK rendelet
3 A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20‑i 510/2006/EK tanácsi rendelet (HL 2006. L 93., 12. o.) hatályon kívül helyezte és felváltotta a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 1992. július 14‑i 2081/92/EGK tanácsi rendeletet (HL 1992. L 208., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 13. kötet, 4. o.). E rendeletet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 343., 1. o.) hatályon kívül helyezte, és lényegében 2013. január 3‑i hatállyal annak helyébe lépett.
4 Az 510/2006 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése, amelynek szövege átvette az 2081/92 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdésének szövegét, és amely jelenleg lényegében a 1151/2012 rendelet 3. cikkének 6. pontjában szerepel, a következőképpen rendelkezett:
„E rendelet alkalmazásában a „szokásossá vált elnevezés” a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer olyan elnevezése, amely – bár arra a helyre vagy régióra utal, ahol e terméket vagy élelmiszert eredetileg előállították vagy forgalomba hozták – a Közösségben egy mezőgazdasági termék vagy élelmiszer általánosan elterjedt nevévé vált.”
5 Az 510/2006 rendelet „Kifogás/bejegyzési határozat” című 7. cikkének (1) bekezdésében, valamint (5) bekezdésének első, harmadik és negyedik albekezdésében a következőképpen rendelkezett:
„(1) [Az egységes dokumentumnak és a termékleírás közzétételére vonatkozó információnak] az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő, a 6. cikk (2) bekezdése első albekezdésében előírt közzététel[e] napjától számított hat hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország kifogással élhet a javasolt bejegyzés ellen a Bizottsághoz benyújtott, kellően indokolt nyilatkozat útján.
[…]
(5) Ha egy kifogás […] elfogadható, a Bizottság felhívja az érdekelt feleket a szükséges konzultációk lefolytatására.
[…]
Ha nem jön létre megállapodás, a Bizottság [a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28‑i 1999/468/EK tanácsi határozat (HL 1999. L 184., 23. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. kötet, 3. fejezet, 124. o.) 5. és 7. cikkében] említett eljárásnak megfelelően határozatot hoz, figyelembe véve a tisztességes és hagyományos használatot és a tényleges összetéveszthetőség valószínűségét.
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.”
[…]»
6 E rendelkezéseket lényegében átvette az 1151/2012 rendelet 51. cikke (1) bekezdésének első albekezdése, (3) bekezdésének első albekezdése, 52. cikke (3) bekezdésének b) pontja és (4) bekezdése.
7 Az 510/2006 rendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdése, amelynek szövegét lényegi módosítás nélkül vette át a 2081/1992 rendelet 13. cikkének (1) és (3) bekezdése, és amely jelenleg az 1151/2012 rendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdésében szerepel, a következőket tartalmazta:
„(1) A bejegyzett elnevezések a következőkkel szemben nyújtanak oltalmat:
a) bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú felhasználás a bejegyzett elnevezés bejegyzésének hatálya alá nem tartozó termékek tekintetében, amennyiben e termékek az adott elnevezés alatt bejegyzett termékekhez hasonlóak, vagy amennyiben az elnevezés használata az oltalom alatt álló elnevezés hírnevét kihasználná;
b) bármely visszaélés, utánzás vagy félrevezető utalás akkor is, ha feltüntetik a termék valódi eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezést lefordítják, vagy ha [ahhoz] például »jellegű«, »típusú«, »eljárással készített«, »mint a ‑ban/‑ben gyártott«, »utánzat« vagy hasonló kifejezéseket kapcsolnak;
c) bármely egyéb – a termék származását, eredetét, jellegét vagy alapvető tulajdonságait illetően – hamis vagy megtévesztő megjelölés a belső vagy a külső csomagoláson, a reklámanyagokon vagy az érintett termékre vonatkozó iratokon, valamint a termék származását illetően hamis benyomást keltő dobozba történő csomagolás;
d) a termék valódi származását illetően a fogyasztók megtévesztésére alkalmas bármely egyéb módszer.
Ha valamely bejegyzett elnevezés egy mezőgazdasági termék vagy élelmiszer szokásosnak minősülő elnevezését foglalja magában, e szokásos elnevezésnek a hozzá tartozó mezőgazdasági terméken vagy élelmiszeren történő használata nem minősül ellentétesnek az a) vagy b) ponttal.
(2) Az oltalom alatt álló elnevezések nem válhatnak szokásos elnevezéssé.”
Az 583/2009 rendelet
8 Amint az a bevezető hivatkozásaiból kitűnik, az 583/2009 rendeletet az 510/2006 rendelet, és különösen a 7. cikke (5) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdése alapján fogadták el.
9 Az 583/2009 rendelet (2)–(5), (7), (8) és (10)–(12) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:
„(2) Németország, Görögország és Franciaország az [510/2006] rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján kifogással élt a bejegyzés ellen. […]
(3) Kifogásában Németország különösen azt tartja aggodalmasnak, hogy az „Aceto Balsamico di Modena” oltalom alatt álló földrajzi jelzés bejegyzése veszélyeztetheti a legalább öt éve jogszerűen forgalomban lévő, Balsamessig / Aceto balsamico néven értékesített termékek létét, és azon véleményének adott hangot, hogy ez utóbbi kifejezések szokásos elnevezésnek minősülnek. […]
(4) Franciaország különösen azt sérelmezte kifogásában, hogy az „Aceto Balsamico di Modena” nem rendelkezik olyan, önálló hírnévvel, amely elkülöníthető a [2081/92/EGK tanácsi rendelet 17. cikkében megállapított eljárás szerint a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések bejegyzéséről szóló 1107/96/EK rendelet mellékletének kiegészítéséről szóló, 2000. április 17‑i] 813/2000/EK tanácsi rendelettel [HL 2000. L 100., 5. o.] már bejegyzett „Aceto balsamico tradizionale di Modena” oltalom alatt álló eredetmegjelölés hírnevétől. Franciaország úgy véli, hogy ez a fogyasztót megtévesztheti a termék jellegét és származását illetően.
(5) Görögország pedig rámutatott, hogy maga is jelentős mennyiségű balzsamecetet állít elő, amelyet többek között a „balsamico” vagy a „balsamon” elnevezéssel ellátva értékesítenek, és hogy ezért az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezés bejegyzése hátrányosan befolyásolná ezeknek a legalább öt éve jogszerűen forgalomban lévő termékeknek a létét. Ezenkívül Görögország álláspontja szerint az „aceto balsamico”, „balsamic” stb. kifejezés szokásos elnevezésnek minősül.
[…]
(7) Mivel Franciaország, Németország, Görögország és Olaszország között nem jött létre megállapodás az előírt határidőn belül, a Bizottságnak határozatot kell hoznia […].
(8) A Bizottság kikérte […] az eredetmegjelöléssel, földrajzi árujelzőkkel és a különleges tulajdonságokra vonatkozó tanúsítványokkal foglalkozó tudományos bizottság véleményét arról, hogy teljesülnek‑e a bejegyzés feltételei. Az említett bizottság által 2006. március 6‑án egyhangúlag elfogadott vélemény szerint az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezés hírneve a belföldi piacon és a külföldi piacokon egyaránt vitathatatlan: erre utal, hogy az elnevezés gyakran fordul elő számos tagállam ételreceptjeiben, és sűrűn szerepel az interneten, valamint a sajtóban és a médiában. Az „Aceto Balsamico di Modena” tehát teljesíti a terméknek ezen elnevezéshez kötődő sajátos hírnevére vonatkozó feltételt. A bizottság figyelmét nem kerülték el a több mint száz éve párhuzamosan forgalomban lévő különböző termékek. A bizottság azt is megállapította, hogy az „Aceto Balsamico di Modena” terméket jellemzői, vevőköre, felhasználása, terjesztési módja, kinézete és ára egyaránt megkülönbözteti az „Aceto balsamico tradizionale di Modena” terméktől, s ezáltal az érintett termelők méltányos elbánásban részesíthetők, a fogyasztók félrevezetése pedig elkerülhető. A Bizottság teljes mértékben egyetért e megállapításokkal.
[…]
(10) Megállapítható, hogy Németország és Görögország azon indoka, amely szerint a bejegyeztetni kívánt kifejezés szokásos elnevezésnek minősül, valójában az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezés egészét nem, hanem csupán annak egyes elemeit érinti, nevezetesen az „aceto”, a „balsamico” és az „aceto balsamico” kifejezést, illetőleg e kifejezések fordítását más nyelvekre. Márpedig az oltalom az „Aceto Balsamico di Modena” összetett elnevezésre vonatkozik. Az összetett elnevezés egyes, földrajzi utalást nem tartalmazó tagjait – akár egyszerre többet is közülük –, valamint fordításukat a[z uniós] jogrend elveinek és szabályainak betartásával a[z Unió] egész területén használni lehet.
(11) A fentiekre való figyelemmel indokolt az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezést bejegyezni az „Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába”.
(12) Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak az oltalom alatt álló földrajzi jelzésekkel és az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel foglalkozó állandó bizottság véleményével.”
10 Az 583/2009 rendelet 1. cikke úgy rendelkezik, hogy „[a]z e rendelet I. mellékletében szereplő elnevezés bejegyezésre kerül”. E mellékletben „Aceto Balsamico di Modena (OFJ)” szerepel.
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
11 A Balema legalább 25 éve állít elő és forgalmaz badeni (Németország) borokból készített ecet alapú termékeket. E termékek címkéin többek között a „Balsamico” és a „Deutscher balsamico” kifejezés szerepel, amelyek a „Theo der Essigbrauer, Holzfassreifung, Deutscher Balsamico traditionel, naturtrüb aus badischen Weinen” [Theo, az ecetkészítő, fahordókban érlelt, Baden borból készített, hagyományos, természetesen zavaros német balzsamecet], illetve az „1. Deustches Essig Brauhaus, Premium, 1868, Balsamico, Rezeptur No. 3” [első német ecetfőzde, prémium, 1868, balzsam, 3. sz. recept] felirat részét képezik.
12 A Consorzio, mivel úgy vélte, hogy a Balema részéről a „Balsamico” kifejezés használata sérti az „Aceto Balsamico di Modena” OFJ‑t, felszólította a Balemát a jogsértés abbahagyására. E társaság válaszul a német bíróságokon nemleges megállapítási keresetet nyújtott be, amelyben annak megállapítását kérte, hogy nem köteles felhagyni e kifejezés használatával az előző pontban említett címkéken a Németországban előállított ecet alapú termékek tekintetében. Mivel e keresetet első fokon elutasították, az említett társaság fellebbezést nyújtott be, amelynek többek között azzal az indokkal adott a másodfokú bíróság helyt, hogy e használat nem ellentétes az 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjával, mivel az 583/2009 rendelet által biztosított OFJ csak az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezés egészét illeti meg.
13 E határozattal szemben a Consorzio felülvizsgálati kérelmet terjesztett a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) elé, amely bíróság úgy véli, hogy e kereset sikere attól függ, hogy a „Balsamico” kifejezés vagy a „Deutscher balsamico” szókapcsolat használata sérti‑e az 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) vagy b) pontját, amihez először is meg kell határozni, hogy az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezésnek az 583/2009 rendelet 1. cikke által biztosított oltalom kizárólag ezen elnevezés egészére vonatkozik, vagy kiterjed az elnevezés egyes, földrajzi utalást nem tartalmazó alkotóelemeinek használatára is.
14 A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének második albekezdéséből és a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy egy több szóból álló, eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként bejegyzett elnevezés oltalma kiterjedhet az azt alkotó különböző kifejezésekre is. A több alkotóelemből álló OFJ oltalmának terjedelmét ugyanakkor az elnevezés bejegyzéséről rendelkező jogi aktus érvényesen korlátozhatja. E bíróság továbbá úgy véli, hogy az oltalom alatt álló elnevezések bejegyzéséről szóló rendeletek preambulumbekezdéseiben a Bizottság által tett, az oltalom terjedelmét korlátozó megjegyzések nem minősülnek az 1151/2012 rendelettől való jogellenes eltérésnek, mivel a Bizottság – ez utóbbi rendeletnek megfelelően – határozatot hozhat a bejegyzésről, amennyiben felszólalást nyújtottak be, és nem jött létre megállapodás.
15 A kérdést előterjesztő bíróság azon a véleményen van, hogy a jelen ügyben az 583/2009 rendelet (3), (5) és (10) preambulumbekezdése az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezés egészére kiterjedő oltalom terjedelmének korlátozása mellett szól, kizárva a különböző, földrajzi utalást nem tartalmazó alkotóelemeket. Ezenfelül, ha a 813/2000 rendelet által bejegyzett, „Aceto balsamico tradizionale di Modena” és „Aceto balsamico tradizionale di Reggio Emilia” oltalom alatt álló eredetmegjelölések (a továbbiakban: OEM) tekintetében ezen elnevezések földrajzi utalást nem tartalmazó alkotóelemei szabad használatának jogszerűségét az 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja és 13. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján esetről esetre kell vizsgálni, a szóban forgó OFJ esetében nem lenne ezzel ellentétes elismerni az utóbbinak biztosított oltalom alóli kivételt, amennyiben az ezen OEM‑ek bejegyzéséről szóló rendeletben az ilyen irányú pontosítás hiánya egyszerűen a felszólalás hiányából is következhet.
16 E körülmények között a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:
„Kiterjed‑e az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezés egészének oltalma az összetett elnevezés egyes, földrajzi utalást nem tartalmazó tagjainak (»Aceto«, »Balsamico«, »Aceto Balsamico«) a használatára?”
A szóbeli szakasz újbóli megnyitása iránti kérelemről
17 A főtanácsnok indítványának ismertetését követően a Consorzio 2019. augusztus 7‑i levelében az eljárás szóbeli szakasza újbóli megnyitásának elrendelését kérte. Kérelmének alátámasztása érdekében a Consorzio lényegében arra hivatkozik, hogy a főtanácsnok indítványa olyan, az „Aceto balsamico tradizionale di Modena” és az „Aceto balsamico tradizionale di Reggio Emilia” OEM‑ek bejegyzésével kapcsolatos új elemeken alapul, amelyeket a felek még nem vitattak meg, valamint arra, hogy általánosan elterjedt elnevezések lehetnek, illetve arra hivatkozik, hogy a javasolt válasz nem foglalkozik az ügy tényleges problematikájával, és nem teszi lehetővé a kérdést előterjesztő bíróság számára, hogy az előtte folyamatban lévő jogvitát érdemben megoldja. E kérelmekből az is következik, hogy a Bíróság nem rendelkezik elegendő információval a határozathozatalhoz.
18 Eljárási szabályzatának 83. cikke alapján a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor elrendelheti az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását, különösen, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei nincsenek kellően feltárva, vagy ha a fél e szakasz befejezését követően a Bíróság határozatára nézve döntő jelentőségű új tényt hoz fel, illetve ha az ügyet olyan érv alapján kellene eldönteni, amelyet a felek, illetve az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23. cikke szerinti érdekeltek nem vitattak meg.
19 A jelen ügyben nem áll fenn ez a helyzet. Azon kívül ugyanis, hogy nem hivatkoztak új tényre, a Consorzio és a jelen eljárásban részt vevő többi érdekelt fél mind az írásbeli, mind a szóbeli szakaszban előadhatta azokat a ténybeli és jogi érveket, amelyeket a feltett kérdés megválaszolása szempontjából relevánsnak tartottak. E tekintetben meg kell jegyezni, különösen a Consorzio által hivatkozott, állítólagosan új elemek kapcsán, hogy az elsőt a kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kérelmében kifejezetten érintette, a másodikat pedig többek között a Bizottság felhozta az írásbeli észrevételeiben, és az a tárgyaláson a Bíróság által a felek részére feltett írásbeli kérdések egyikének tárgyát képezte. Így a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően úgy véli, hogy a határozathozatalhoz szükséges valamennyi információval rendelkezik, és az ügyet nem olyan új tény vagy érv alapján kell eldönteni, amelyet a felek vagy az érdekeltek nem vitattak meg.
20 Egyébként, a főtanácsnok indítványával szemben előterjesztett kritikai észrevételeket illetően emlékeztetni kell arra, hogy egyrészt az Európai Unió Bíróságának alapokmánya és eljárási szabályzata nem teszi lehetővé, hogy az érdekelt felek a főtanácsnoki indítványra válaszként észrevételeket tegyenek (2017. október 25‑i Polbud – Wykonawstwo ítélet, C‑106/16, EU:C:2017:804, 23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2018. július 25‑i Mitsubishi Shoji Kaisha és Mitsubishi Caterpillar Forklift Europe ítélet, C‑129/17, EU:C:2018:594, 25. pont).
21 Másrészt az EUMSZ 252. cikk második bekezdése értelmében a főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva, nyilvános tárgyaláson indokolással ellátott indítványt terjesszen elő azokban az ügyekben, amelyek esetében az Európai Unió Bíróságának alapokmánya szerint a főtanácsnok részvételére van szükség. E tekintetben a Bíróságot nem köti sem a főtanácsnok indítványa, sem pedig az annak alapjául szolgáló indokolás. Következésképpen az, ha az érdekelt fél nem ért egyet a főtanácsnok indítványával, bármilyen kérdéseket is vizsgáljon a főtanácsnok az indítványban, önmagában nem indokolhatja a szóbeli szakasz újbóli megnyitását (2017. október 25‑i Polbud – Wykonawstwo ítélet, C‑106/16, EU:C:2017:804, 24. pont; 2018. július 25‑i Mitsubishi Shoji Kaisha és Mitsubishi Caterpillar Forklift Europe ítélet, C‑129/17, EU:C:2018:594, 26. pont).
22 A fenti megfontolásokra tekintettel a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően úgy ítéli meg, hogy az eljárás szóbeli szakaszának újból megnyitását nem szükséges elrendelni.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
23 Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy az 583/2009 rendelet 1. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy az „Aceto Balsamico di Modena” oltalma kiterjed az egyes, földrajzi utalást nem tartalmazó elemeinek használatára is.
24 Az 583/2009 rendelet (11) preambulumbekezdésével és I. mellékletével összefüggésben értelmezett 1. cikk értelmében az „Aceto Balsamico di Modena (OFJ)” elnevezés bejegyzésre került az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába. Ezen 1. cikk szövege szerint tehát az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezés teljes egészében került bejegyzésre, és került következésképpen oltalom alá.
25 E tekintetben a Bíróság már kimondta, hogy a 2081/92 rendelettel létrehozott, az 510/2012 rendelet által átvett, és jelenleg az 1151/2012 rendeletben meghatározott oltalmi rendszerben az elnevezés különböző alkotóelemeinek biztosítandó oltalomra vonatkozó kérdések az érdekelt felek által ismertetett ténybeli összefüggés részletes elemzése alapján a nemzeti bíróság által elvégzendő értékelés körébe tartoznak (lásd ebben az értelemben: 1998. június 9‑i Chiciak és Fol ítélet, C‑129/97 és C‑130/97, EU:C:1998:274, 38. pont; 2008. február 26‑i Bizottság kontra Németország ítélet, C‑132/05, EU:C:2008:117, 30. pont).
26 Mindazonáltal a Bíróság azt is megállapította, hogy a 2081/92 rendeletnek megfelelően bejegyzett„összetett” elnevezés esetében azon tény, hogy bejegyzést elrendelő rendeletben nem szerepelt olyan lábjegyzet, amely meghatározta volna, hogy az elnevezés egyik része tekintetében nem kérték a bejegyzést, nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden egyes eleme oltalomban részesül. A Bíróság kifejtette, hogy még ha bizonyítást is nyerne ugyanis, hogy a 2081/92 rendelet 13. cikkéből az következik, hogy – ellenkező értelmű sajátos körülmények hiányában – az e rendelkezés által biztosított oltalom nem csak magára az összetett elnevezésre, hanem annak egyes alkotóelemeire is kiterjed, ez a helyzet csupán akkor áll fenn, ha ez az elem nem szokásos, és nem is általánosan elterjedt elnevezés (lásd ebben az értelemben: 1998. június 9‑i Chiciak és Fol ítélet, C‑129/97 és C‑130/97, EU:C:1998:274, 37. és 39. pont).
27 Mivel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmára vonatkozó, a 2081/92 rendeletben szereplő rendszert az 510/2006 rendelet, majd a 1151/2012 rendelet érdemi módosítás nélkül átvette, és a 2081/92 rendelet 13. cikkének rendelkezéseit szintén érdemi módosítás nélkül vették át az ezt követő rendeletek 13. cikkei, meg kell állapítani, hogy ez az ítélkezési gyakorlat továbbra is releváns, és az ekképpen az olyan összetett elnevezésekre is alkalmazandó, mint például a szóban forgó OFJ, amelyeket az 510/2006 rendelet szerint jegyeztek be, és amelyek jelenleg is oltalom alatt állnak az 1151/2012 rendelet értelmében.
28 Márpedig az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezés – 583/2009 rendelettel történt – bejegyzésének sajátos körülményeiből kitűnik, hogy az ezen elnevezés számára biztosított oltalom nem terjedhet ki az egyes, földrajzi utalást nem tartalmazó elemeire.
29 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy valamely jogi aktus rendelkező része elválaszthatatlan annak indokolásától, ezért azt szükség esetén az elfogadásához vezető okok figyelembevételével kell értelmezni (2000. június 27‑i Bizottság kontra Portugália ítélet, C‑404/97, EU:C:2000:345, 41. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2004. április 29‑i Olaszország kontra Bizottság ítélet, C‑91/01, EU:C:2004:244, 49. pont).
30 A jelen ügyben az 583/2009 rendelet (8) preambulumbekezdéséből az következik, hogy az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezés hírneve a belföldi piacon és a külföldi piacokon egyaránt vitathatatlan, és ekképpen maga ez az összetett elnevezés teljesíti a terméknek ezen elnevezéshez kötődő sajátos hírnevére vonatkozó feltételt.
31 Ezenfelül, ami az említett elnevezésnek a Németországi Szövetségi Köztársaság, illetve a Görög Köztársaság általi bejegyzésével szemben megfogalmazott felszólalásokat illeti, e rendelet (10) preambulumbekezdése szerint e tagállamok érvelése „valójában az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezés egészét nem, hanem csupán annak egyes elemeit, nevezetesen az „aceto”, a „balsamico” és az „aceto balsamico” kifejezést, illetőleg „e kifejezések fordítását más nyelvekre” érintette, „[m]árpedig az oltalom az „Aceto Balsamico di Modena” összetett elnevezésre vonatkozik”, és „[a]z összetett elnevezés egyes, földrajzi utalást nem tartalmazó tagjait – akár egyszerre többet is közülük –, valamint fordításukat a[z uniós] jogrend elveinek és szabályainak betartásával a [az Unió] egész területén használni lehet”.
32 Következésképpen az említett rendelet (11) preambulumbekezdése úgy szól, hogy „[a] fentiekre való figyelemmel indokolt az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezést bejegyezni az „Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába”.
33 Így az 583/2009 rendelet preambulumbekezdéseiből így az következik, hogy a szóban forgó OFJ földrajzi utalást nem tartalmazó alkotóelemei, azaz az „Aceto” és a „balsamico” elemek, azok kombinációja és fordításai nem részesülnek az 510/2006 rendeletben biztosított oltalomban, amelyet jelenleg az 1151/2012 rendelet biztosít az „Aceto Balsamico di Modena” OFJ‑nek.
34 Ezenfelül nyilvánvaló egyfelől, hogy az „aceto” általános elterjedt kifejezés, amint azt a Bíróság már megállapította (lásd ebben az értelemben: 1981. december 9‑i Bizottság kontra Olaszország ítélet, 193/80, EU:C:1981:298, 25. és 26. pont). Másfelől a „balsamico” szó a „balzsamszerű” melléknél olasz nyelvű fordítása, amely semmiféle földrajzi vonatkozással nem bír, és amelyet, ecetről lévén szó, általánosan egy jellemzően édes‑savanyú ízű ecet vonatkozásában használnak. Ennélfogva itt is a jelen ítélet 26. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében vett általánosan elterjedt kifejezésről van szó.
35 Végül, amint arra lényegében a főtanácsnok is rámutatott indítványának 57. és 58. pontjában, a szóban forgó OFJ számára biztosított oltalom terjedelmének ezen értelmezése a „Aceto balsamico tradizionale di Modena” és az „Aceto balsamico tradizionale di Reggio Emilia” OEM bejegyzéséből adódik, amely bejegyzéseket – amint azt a 583/2009 rendelet preambulumbekezdései is jelzik – a Bizottság is figyelembe vett e rendelet elfogadása során. Ugyanis az „aceto” és a „balsamico” kifejezések ezen OEM‑ek szövegében történő használata, valamint a kombinációjuk és a fordításaik használata nem tekinthető olyannak, amely sérthetné a szóban forgó OFJ számára biztosított oltalmat.
36 A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 583/2009 rendelet 1. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezés oltalma nem terjed ki az egyes, földrajzi utalást nem tartalmazó elemeinek használatára.
A költségekről
37 Mivel ez az eljárás az alapügyben részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:
Az egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Aceto Balsamico di Modena [OFJ]) szóló, 2009. július 3‑i 583/2009/EK bizottsági rendelet 1. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezés oltalma nem terjed ki az egyes, földrajzi utalást nem tartalmazó elemeinek használatára.
Aláírások