A Közszolgálati Törvényszék F-14/12. sz., Schönberger kontra Számvevőszék ügyben 2013. november 5-én hozott ítélete ellen Peter Schönberger által 2014. január 8-án benyújtott fellebbezés

(T-26/14. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Peter Schönberger (képviselő: O. Mader ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Számvevőszéke

Kérelmek

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék F-14/12. sz., Schönberger kontra Számvevőszék ügyben 2013. november 5-én hozott ítéletét;

adjon helyt a felperes elsőfokú kérelmeinek;

kötelezze az alperest a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező hét jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap: a Közszolgálati Törvényszék a fellebbező véleménye szerint elmulasztott határozni az első kereseti kérelme ügyében, amely alapján a 2011-es előléptetési évben az AD13 besorolási fokozatba való előléptetés vonatkozásában három álláshely állt rendelkezésre, amely tízzel kevesebb a személyzeti szabályzat által előírt ötéves átlagnál a 2007. és 2011. közötti időszak tekintetében.

A második jogalap: a fellebbező arra hivatkozik, hogy a megtámadott ítélet meghamisítja a felek álláspontjait annyiban, amennyiben a 2010. és 2014. közötti időszakot nyilvánítja a vitás ötéves időszaknak.

A harmadik jogalap: a fellebbező előadja, hogy sérült a felperes védelemhez való joga, mivel nem adtak alkalmat számára arra, hogy a Közszolgálati Törvényszék által relevánsnak tartott ötéves időszakkal kapcsolatban állást foglaljon.

A negyedik jogalap: a fellebbező hiányos indokolásra hivatkozik, mivel a megtámadott ítélet nem indokolja, hogy miért kell referencia-időszaknak tekinteni a 2010. és 2014. közötti ötéves időszakot.

Az ötödik jogalap: a fellebbező arra hivatkozik, hogy a Közszolgálati Törvényszék a szolgálati szabályzatot a jogalkotó azon világosan felismerhető szándékával ellentétesen értelmezi, amely szerint 2014-ben új ötéves időszakot kell kezdeni.

A hatodik jogalap: a fellebbező itt arra hivatkozik, hogy a Közszolgálati Törvényszék megsértette a jogos bizalom elvét, amennyiben az ítéletét a személyzeti szabályzat olyan értelmezésére alapozta, amelyet az alperes kifejezetten elvetett.

A hetedik jogalap: a fellebbező arra hivatkozik, hogy az egyenlő bánásmód elve hiányosan vagy nem az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően érvényesült.