A Közszolgálati Törvényszék F-88/11. sz., BX kontra Bizottság ügyben 2013. április 24-én hozott ítélete ellen BX által 2013. július 2-án benyújtott fellebbezés

(T-352/13. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: BX (Washington, Egyesült Államok) (képviselő: R. Rata ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

Kérelmek

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék F-88/11. sz. ügyben 2013. április 24-én hozott ítéletét;

semmisítse meg a vizsgabizottság azon vitatott határozatát, amelynek értelmében a felperest nem vették fel az EPSO/AD/148/09-RO (HL 2009. C 14., 1. o.) versenyvizsga sikeres pályázóinak tartaléklistájára; és

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező hat jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap azon alapul, hogy a jelen ügyben nem alkalmazható a Közszolgálati Törvényszék azon megállapítása (ítélet 33. pontja), amely szerint a fellebbező nem tett eleget a bizonyítási kötelezettségnek.

A második jogalap értelmében a Közszolgálati Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy az olyan pályázó, akinek az eredeti pontszáma alacsonyabb volt, mint az előzetesen meghatározott legalacsonyabb pontszám, nem jogosult az összehasonlító értékelésre (41. pont), mivel:

az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az EPSO versenyvizsgán részt vevő valamennyi pályázónak joga van az összehasonlító értékeléshez, függetlenül attól, hogy a kezdeti eredménye eléri-e a minimális pontszámot;

a vizsgabizottság nem csak a fellebbező esetében, hanem a szóbeli vizsga többi pályázója tekintetében sem tett eleget az összehasonlító értékelésre vonatkozó kötelezettségének, hiszen a végső értékelő ülésre fordított idő nyilvánvalóan nem volt elegendő; és

a megfellebbezett ítélet nem hivatkozik a fellebbező által felhozott releváns érvekre, és nem veszi figyelembe az alperes érveinek ellentmondásait.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy helytelen a Közszolgálati Törvényszék fellebbezés tárgyát képező ítéletének 45. pontjában foglalt azon megállapítás, amely szerint nem sértették meg az egyenlő bánásmód elvét.

A negyedik, a vizsgabizottság összetételére vonatkozó szabályok megsértésére alapított jogalap:

a vizsgabizottság összetétele nem volt kiegyensúlyozott (az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata III. melléklet 3. cikkének ötödik bekezdése):

a Közszolgálati Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy nem képezte vita tárgyát, hogy a vizsgabizottság három tagból állt a fellebbező szóbeli vizsgája alatt (a fellebbezés tárgyát képező ítélet 49. pontja);

a Közszolgálati Törvényszék tévesen hivatkozott a Bartha-ügyre (49. pont) azon megállapításának alátámasztása érdekében, hogy nem sértették meg azon elvet, amely szerint a vizsgabizottság összetételében biztosítani kell a nők és férfiak közötti kiegyensúlyozott képviseletet.

a vizsgabizottság rendes és póttagjainak a szóbeli vizsgán egy időben való jelenléte tette az adott ügyben jogellenessé a vizsgabizottság eljárását (50. pont);

a vizsgabizottság állandó összetétele elvének megsértése (51. pont).

Az ötödik jogalap szerint a Közszolgálati Törvényszék tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a jelen ügy körülményei nem indokolják az eljárási szabályzata 87. cikke 2. §-ának alkalmazását (81. pont), mivel az alperes elismerte, hogy a fellebbező korábbi közigazgatási panaszainak elutasítása téves indokoláson alapult, és ezért az alperesnek kell viselnie a költségeket.

A hatodik jogalap szerint a nem vagyoni kártérítés indokolt volt.