Language of document : ECLI:EU:F:2013:39

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(első tanács)

2013. március 19.

F‑13/12. sz. ügy

BR

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Ideiglenes alkalmazott – A szerződés meghosszabbításának elmaradása”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke értelmében alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben BR azt kéri a Közszolgálati Törvényszéktől, hogy semmisítse meg az Európai Bizottság azon határozatát, amelyben megtagadta az ideiglenes alkalmazotti szerződésének meghosszabbítását, továbbá kötelezze az Európai Bizottságot az őt ért kár megtérítésére.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. BR maga viseli saját költségeit, és köteles viselni a Bizottság részéről felmerült költségeket is.

Összefoglaló

Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Az alkalmazás időtartama – Az intézmény mérlegelési jogköre – Általános hatályú belső határozat útján történő korlátozás – Megengedhetőség – Korlátok

(az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk; az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 2. cikk, b) és d) pont és 8. cikk, első és második bekezdés)

Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 8. cikkének második bekezdése nem teremt jogot valamely alkalmazott számára a hatéves leghosszabb alkalmazási időszakra való alkalmazásra, tekintettel a az intézmény azon jogára, hogy az ilyen szerződéseket az engedélyezett leghosszabb időszaknál rövidebb időre kösse vagy hosszabbítsa meg, méghozzá azon széles mérlegelési jogkör alapján, amely abból a célból áll ezen intézmény rendelkezésére, hogy a szervezeti egységeit az intézmény feladatainak megfelelően alakítsa ki, és a rendelkezésére álló személyi állományt e feladatok figyelembevételével ossza be, azzal a feltétellel azonban, hogy e beosztás a szolgálat érdekében történjék.

Egyebekben az intézmény nemcsak egyedi esetekben rendelkezik ezzel a széles mérlegelési jogkörrel, hanem azon általános politika keretében is, amely adott esetben olyan általános hatályú belső határozaton alapul, mint az általános végrehajtási rendelkezések, amellyel az intézmény korlátozza magát a mérlegelési jogköre gyakorlásában. Ez azonban nem változtat azon, hogy az ilyen belső határozat nem járhat azzal a következménnyel, hogy az intézmény teljes egészében lemond az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 8. cikkének első bekezdése által számára biztosított azon jogkörről, hogy az említett alkalmazási feltételek 2. cikkének b) vagy d) pontja értelmében vett ideiglenes szerződéses alkalmazotti szerződést az eset körülményeitől függően hatéves leghosszabb időszakra kösse vagy hosszabbítsa meg. Egyébként az intézménynek továbbra is be kell tartania az olyan általános jogelveket, mint az egyenlő bánásmód és a bizalomvédelem elve.

Az általános jogelvekre tekintettel a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság nem mondhat le az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 8. cikkének második bekezdése által részére biztosított mérlegelési jogkörről a hatéves szabály mechanikus – azaz az ideiglenes szerződéses alkalmazottként való alkalmazásra kiválasztható személy pályázati iratainak és a szolgálati érdek vizsgálata nélkül való – alkalmazásával azért, hogy megindokolja ezen személy alkalmazásának az említett alkalmazási feltételek 8. cikkének második bekezdése által engedélyezettnél rövidebb időszakra való korlátozását. A mérlegelési jogkörről való e lemondással ugyanis az említett hatóság megsértené az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkében foglalt, megfelelő ügyintézéshez való jogot, amely megköveteli, hogy az intézmény minden egyes pályázati iratot gondosan, teljes körűen és pártatlanul vizsgáljon meg, tekintettel az érintett pályázó saját érdemeire és képességeire, továbbá a betöltendő munkakör követelményeire. Az ilyen lemondás a gondoskodási kötelezettség és az egyenlő bánásmód elvének megsértését is maga után vonná.

(lásd a 33–35. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑404/06. P. sz., ETF kontra Landgren ügyben 2009. szeptember 8‑án hozott ítéletének 215. pontja;

az Európai Unió Törvényszéke T‑143/09. P. sz., Bizottság kontra Petrilli ügyben 2010. december 16‑án hozott ítéletének 34. és 35. pontja.