T‑209/01. sz. ügy

Honeywell International, Inc.

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Megsemmisítés iránti kereset – Verseny – Összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozat – 4064/89/EGK rendelet – A határozat részbeni kifogásolásának hatástalansága – Repüléstechnikai piacok – Kereset, amely nem eredményezheti a határozat megsemmisítését”

Az ítélet összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Tárgy – Az összefonódások ellenőrzése során hozott határozat – Az érvelés több pillérén alapuló határozat, amelyek mindegyike elegendő ahhoz, hogy megalapozza annak rendelkező részét – Az érvelésnek csak az egyik pillérét érintő hibára, illetve más jogsértésre vonatkozó jogalapot felhozó felperes – Megalapozatlan kereset

(4064/89 tanácsi rendelet, 2. cikk, (3) bekezdés)

2.      Eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – Hasonló követelmények a jogalap alátámasztására felhozott kifogások tekintetében – A keresetlevélben nem ismertetett kifogások – Általános hivatkozás a keresetlevélhez csatolt más iratokra – Elfogadhatatlanság – Ugyanazon bíróság előtt más ügyben benyújtott iratokra való hivatkozás megengedhetősége – Esetenkénti értékelés – Lényeges feltétel – A felek és különösen a felperes azonossága mindkét ügyben

(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk; az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata,, 43. cikk, 1. § és 44. cikk,, 1. §)

3.      Eljárás – Különböző felperesek által indított két ügy egyesítése – Az általuk külön‑külön benyújtott keresetlevél terjedelmére való kihatás hiánya

(az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 50. cikk)

4.      Verseny – Összefonódások – A közös piaccal való összeegyeztethetőség értékelése – A versenyt akadályozó erőfölényes helyzet kialakulásának vagy megerősödésének a hiánya – Az érintett piacok sokfélesége – Az egyik piac tekintetében nem teljesülő feltétel – Tilalom

(4064/89 tanácsi rendelet, 2. cikk, (3) bekezdés)

5.      Verseny – Összefonódások – Közigazgatási eljárás – A Bizottság azon kötelezettségének hiánya, hogy közölje a kifogásközlés elküldése és a végleges határozat elfogadása között előzetesen megállapított problémák esetleges megoldásával kapcsolatos elképzeléseit

6.      Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Fogalom – A megsemmisítés iránti keresetlevélnek a határozat összefoglalására szánt részében szereplő szempontok – Bennfoglaltság – Feltétel – A megtámadott határozatban szereplő megállapítások érvényességének világos és egyértelmű vitatása

1.      Amennyiben a határozatot megalapozó egyes indokok önmagukban alkalmasak arra, hogy jogilag megfelelően igazolják a határozatot, azok a hibák, amelyek a jogi aktus más indokait érvényteleníthetik, semmiképpen nem befolyásolják annak rendelkező részét. Továbbá – mivel a Bizottság határozatának a rendelkező része az érvelés több pillérén alapul, amelyek mindegyike önmagában elegendő ahhoz, hogy e rendelkező részt megalapozza – fő szabály szerint csak abban az esetben kell megsemmisíteni ezt a jogi aktust, ha mindegyik pillér jogsértő. Ebben az esetben olyan hiba vagy más olyan jogsértés, amely az érvelésnek csak az egyik pillérét érinti, nem elegendő ahhoz, hogy igazolja a szóban forgó határozat megsemmisítését, mivel annak nem lehetett meghatározó befolyása az intézmény által elfogadott rendelkező részre. E tekintetben – amennyiben az érvelés valamely pillérét, amely elegendő ahhoz, hogy a jogi aktus rendelkező részét megalapozza, a felperes a megsemmisítés iránti keresetében nem kérdőjelezte meg – e pillért és az azon alapuló jogi aktust tehát úgy kell tekinteni, mint amely jogszerű és vele szemben megalapozott.

Ez alkalmazandó különösen az összefonódások ellenőrzése során hozott határozatok esetében. Így tehát nem lehet abból az okból megsemmisíteni az összefonódást megtiltó határozatot, hogy a felperes rámutatott egy vagy több olyan tévedésre, amely érvénytelenné teszi az egy vagy több piac tekintetében végzett elemzést, mivel az összefonódást megtiltó határozatból mégis az következik, hogy a bejelentett összefonódás egy vagy több más piac viszonylatában teljesíti a 4064/89 rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében említett feltételeket. Különösen ha e más piacokra vonatkozó indokokat nem kérdőjelezi meg a keresetlevél, azokat a szóban forgó keresetlevél értelmében megalapozottnak kell tekinteni, így a keresetet teljes egészében megalapozatlannak kell tekinteni.

(vö. 48‑50., 96. pont)

2.      A Bíróság alapokmányának 21. cikkéből és az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 44. cikkének 1. §‑ából következik, hogy elfogadhatatlannak kell tekinteni azokat a jogalapokat, amelyeket nem megfelelően fogalmaztak meg az eljárást kezdeményező keresetlevélben. Az eljárásgátló ok fennállása miatti elfogadhatatlanságot az Elsőfokú Bíróság szükség esetén hivatalból állapíthatja meg.

A felperesi jogalapok rövid ismertetésének kellően világosnak és pontosnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye az alperes részére a védekezésének előkészítését, és az Elsőfokú Bíróság adott esetben további erre vonatkozó információ nélkül is határozni tudjon a keresetről. Hasonló követelmények érvényesülnek a jogalap alátámasztására felhozott kifogás tekintetében is.

Másfelől az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság és az igazságszolgáltatás megfelelő működésének biztosítása érdekében a kereset elfogadhatóságához az szükséges, hogy azok a lényeges ténybeli vagy jogi körülmények, amelyeken a kereset alapul, legalább röviden összefoglalva, de összefüggően és érthetően kitűnjenek magából a keresetlevélből). E tekintetben, míg a keresetlevél szövege egyes pontokban alátámasztható és kiegészíthető az ahhoz kapcsolt iratok részeire való hivatkozásokkal, addig más, akár a keresetlevélhez mellékelt iratokra való általános hivatkozás nem pótolhatja a lényegi jogi érvelés hiányát, amelynek a fentiekkel összhangban a keresetlevélben kell megjelennie. Továbbá az Elsőfokú Bíróság nem köteles megkeresni és azonosítani a mellékletekben azokat a jogalapokat és érveket, amelyekről feltehető, hogy a kereset alapjául szolgálnak, mivel a mellékletek célja pusztán az igazolás és az okirati bizonyítás.

Még ha a közösségi bíróság olykor-olykor lehetővé is tette, hogy más ügyre való hivatkozással nevesítsék a jogalapokat, más esetekben viszont anélkül utasította el ezt a lehetőséget, hogy – legalábbis kifejezetten – megjelölte volna e választás döntő szempontját, és e tekintetben az egyes esetek sajátosságait vette figyelembe. Mindenesetre meg kell állapítani, hogy a felek és különösen a felperes személyének azonossága mindkét ügyben lényeges feltétele azon jogalapok elfogadhatóságának, amelyeket állítólagosan egy másik ügy beadványaira való hivatkozással hoztak fel.

Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 44. cikkének 1.§‑ában foglalt feltétlenül érvényesítendő követelmények megkerülését tenné lehetővé, ha megengednénk a keresetlevélben nem kifejezett módon ismertetett jogalapok elfogadhatóságát azzal az indokolással, hogy azokat valamely harmadik személy a keresetlevélben hivatkozott másik ügyben ugyanezen bíróság előtt már felhozta.

(vö. 54‑59., 61., 64., 67. pont)

3.      Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 50. cikkéből következik, hogy az egyesítésről rendelkező végzés nem érinti az abban foglalt ügyek függetlenségét és önálló természetét, mivel bármikor hozható határozat az elkülönítésről. Így tehát két olyan ügy egyesítése, ahol különbözőek a felperesek, nem módosíthatja az általuk külön-külön benyújtott keresetlevél terjedelmét, máskülönben sérülne elkülönült kereseteik függetlensége és önállósága. Ennek ellenkezőjének az elfogadása azzal a következménnyel járna, hogy az elnök szabad mérlegelési jogkörébe tartozó eljárási határozata kiterjesztené a keresetlevél terjedelmét, és ennélfogva a bírósági eljárás kimenetelére döntő hatású lenne azáltal, hogy abba önkényes tényezőt juttatna.

(vö. 70‑72., 75. pont)

4.      A 4064/89 rendelet 2. cikkének (3) bekezdéséből következik, hogy a bejelentett összefonódást, amely olyan erőfölényt hoz létre vagy erősít meg egyetlen piacon, amelynek következményeként a közös piacon a hatékony verseny jelentősen korlátozódna, a Bizottságnak fő szabály szerint akkor is meg kell tiltania, ha az ügylet máskülönben feltehetően nem akadályozza a versenyt. Ha a Bizottság egymást követően több piacot vizsgál, és arra a következtetésre jut, hogy erőfölény jön létre vagy erősödik meg azok közül több piacon is, és ennek az a következménye, hogy a hatékony verseny jelentősen korlátozódna, meg kell állapítani, hacsak nincs ezzel ellentétes kifejezett rendelkezés a határozatban, hogy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az összefonódás következtében e piacok mindegyikének helyzete önmagában igazolja a bejelentett ügylet megtiltását..

(vö. 79. pont)

5.      Az összeolvadás ellenőrzése során a Bizottság nem kötelezhető arra, hogy a kifogásközlésben fenntartott kifogások ismertetésére és azok kiegészítésére vonatkozó kötelezettségén túl – feltéve hogy új kifogásokra való hivatkozás mellett döntött – közölje az e kifogásközlés elküldése és a végleges döntés elfogadása között előzetesen megállapított problémák esetleges megoldásával kapcsolatos elképzeléseit.

(vö. 99. pont)

6.      Azok az elemek, amelyek a megsemmisítés iránti keresetben a „A határozat összefoglalása” cím alatt találhatók, első látásra nem képeznek olyan önálló jogalapokat, amelyek a megtámadott határozat megsemmisítését eredményezik, azok inkább a kifogásolt jogi aktust ismertetik. Ennek ellenére nem lehet eleve kizárni azt a lehetőséget, hogy a keresetlevél e része tartalmazhatja egy vagy több jogalap ismertetését is. Mindazonáltal csak az e cím alatt található részből következik világosan és egyértelműen, hogy leíró jellegén kívül ez a rész megkérdőjelezi a megtámadott határozatban szereplő megállapítások érvényességét, amelyet – a keresetlevél felépítése és általános rendszerében elfoglalt helye ellenére – adott esetben jogalapnak lehet tekinteni.

(vö. 106. pont)