T‑80/08. sz. ügy

CureVac GmbH

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – Az RNAiFect közösségi szóvédjegy bejelentése – Az RNActive korábbi közösségi szóvédjegy – Viszonylagos kizáró ok – Az összetéveszthetőség hiánya – A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja)”

Az ítélet összefoglalása

Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség

(40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

Az érintett fogyasztó számára nem áll fenn az összetévesztés veszélye a közösségi védjegyként a nizzai megállapodás szerinti 1. és 5. osztályba tartozó „Ipari és tudományos vegyi termékek; ipari és tudományos vegyi termékek biopolimerek feldolgozásának céljára; a tudomány és kutatás területén laboratóriumi használatra szánt biológiai anyagok, jelesül pufferek és reagensek, jelesül molekuláknak és molekulaagregátumoknak, vagyis peptideknek és/vagy nukleinsavaknak sejtekbe, azaz prokarióta és eukarióta sejtekbe történő juttatására alkalmas anyagok; a biopolimerek és reagensek szétválasztása, tisztítása és izolációja során alkalmazott kromatografikus anyagok és oldatok a kromatografikus szétválasztások, tisztítások és vagy izolációs folyamatok végrehajtásához; molekuláknak és molekulaagregátumoknak, vagyis peptideknek és/vagy nukleinsavaknak sejtekbe, azaz prokarióta és eukarióta sejtekbe történő juttatására alkalmas felszerelések; transzfekciós reagensek”, illetve „Gyógyszerészeti, állatgyógyászati és egészségügyi készítmények” tekintetében bejelentett RNAiFect szómegjelölés és a korábban ugyanazon osztályokba tartozó, részben azonos, részben pedig jelentős mértékben hasonló áruk tekintetében lajstromozott RNActive közösségi védjegy között.

A két megjelölés ténylegesen a közös „rna” elemre épül. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy ezen elemnek legfeljebb korlátozott megkülönböztető képessége lehet, még akkor is, ha a fogyasztók egy része nem ismeri pontosan a szóban forgó rövidítés jelentését, de feltételezi, hogy különösen valamely kémiai vegyületre vagy molekulára történő közvetett utalásról van szó.

Egyébiránt még ha igaz is, hogy a fogyasztó általában nagyobb figyelmet fordít a szavak elejére, mivel az hangsúlyosabb, nem kevésbé igaz, hogy általános szabályként a fogyasztóközönség az összetett védjegy részét képező leíró vagy kevésbé megkülönböztető elemet nem tekinti megkülönböztetőnek és dominánsnak a védjegy által keltett összbenyomás tekintetében.

Márpedig a két megjelölés közös eleme, vagyis az „rna” elem, amely legfeljebb korlátozott megkülönböztető képességgel rendelkezik, nem teszi lehetővé az áruk kereskedelmi eredetének azonosítását. Tehát az ütköző megjelölések szuffixumai, vagyis a „ctive” és „ifect” tekinthetők a fogyasztók figyelmét felkeltő megkülönböztető és domináns elemeknek, mivel az első, „rna” elemhez képest jelentősebb megkülönböztető képességgel rendelkeznek.

Tehát, noha a két megjelölés közös eleme, azaz az „rna” található első helyen, ez az azonosság nem vezet összetéveszthetőséghez, mivel ezen elem korlátozott megkülönböztető képességgel rendelkezik, miáltal a vásárlóközönség figyelmét a két megjelölés végződésére fordítja, amelyek átfogó értékelés keretében vizuálisan, hangzásban és fogalmilag eltérőek. A két megjelölés tehát eltérő benyomást kelt.

Következésképpen az érintett áruk azonosságának vagy igen erős hasonlóságának fokát ellensúlyozza a megjelölések hasonlóságának csekély mértéke, illetve az „RNA” rövidítés csekély mértékű megkülönböztető képessége, sőt mi több: leíró jellege, miáltal ki kell zárni, hogy az érintett vásárlóközönség tudatában fennállna bármiféle összetéveszthetőség.

(vö. 47–50., 52., 53. pont)