T‑22/13 és T‑23/13. sz. egyesített ügyek

(kivonatos közzététel)

Senz Technologies BV

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi formatervezési minta – Megsemmisítési eljárás – Esernyőket ábrázoló, lajstromozott közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési ok – A korábbi formatervezési minta nyilvánosságra jutása – Egy amerikai szabadalomból álló korábbi formatervezési minta – Az érintett ágazaton belül működő szakmai körök – Tájékozott használó – A tájékozott használó figyelmének szintje – Divatáruk – Az alkotói szabadság foka – Egyéni jelleg – Eltérő összbenyomás – Megsemmisítésre irányuló kérelem”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (ötödik tanács), 2015. május 21.

1.      Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Az egyéni jelleg hiánya – Nyilvánosságra jutás – Kivétel – Tények, amelyek ésszerűen nem lehetnek ismertek az érintett ágazaton belül működő szakmai körök előtt – Az unió területén kívül történt események – Értékelési szempontok

(6/2002 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés)

2.      Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Az egyéni jelleg hiánya – Nyilvánosságra jutás – A korábbi formatervezési mintán alapuló gyártás hiánya – Hatás – Feltételek

(6/2002 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés)

1.      A közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002 rendelet, 7. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, hogy a formatervezési mintát nyilvánosságra jutottnak kell tekinteni, ha az a fél, aki a nyilvánosságra jutásra hivatkozik, bizonyította az e nyilvánosságra jutást megvalósító eseményeket. E vélelem megdöntéséhez viszont a nyilvánosságra jutást vitató félnek kell a jogilag megkövetelt módon bizonyítania, hogy az adott ügy körülményei ésszerűen megakadályozhatták, hogy e tények a rendes üzletvitel során az érintett ágazaton belül működő szakmai körök tudomására jussanak.

A 6/2002 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében szereplő vélelem egyébként a nyilvánosságra jutást megvalósító események megvalósulásának helyétől függetlenül alkalmazandó, mivel e cikk első mondatából kitűnik, hogy ahhoz, hogy e rendelet 5. és 6. cikke alkalmazásában a mintát nyilvánosságra jutottnak tekintsék, nem szükséges az, hogy a nyilvánosságra jutást megvalósító eseményekre az Unió területén kerüljön sor.

Az a kérdés, hogy az érintett ágazaton belül működő szakmai körökhöz tartozó személyek ésszerűen tudomást szerezhettek‑e az Unió területén kívül bekövetkezett eseményekről, olyan ténykérdés, amelyet illetően a válasz az egyes ügyek körülményeinek az értékelésétől függ.

Ezen értékelés elvégzéséhez azt a kérdést kell megvizsgálni, hogy azon ténybeli elemek alapján, amelyeket a nyilvánosságra jutást vitató félnek kell szolgáltatnia, úgy kell‑e tekinteni, hogy e köröknek valójában nem volt lehetősége a nyilvánosságra jutást megvalósító eseményekről tudomást szerezni, egyúttal figyelembe véve azt, ami ésszerűen megkövetelhető e köröktől a technika korábbi állásának ismerete tekintetében. E ténybeli elemek vonatkozhatnak például a szakmai körök összetételére, szakképesítéseikre, szokásaikra és magatartásaikra, tevékenységeik terjedelmére, azokon az eseményeken való jelenlétükre, amelyeken a formatervezési mintákat bemutatják, a szóban forgó minta jellegzetességeire, így más termékekkel vagy ágazatokkal való kapcsolatukra, és azon termékek jellegzetességeire, amelyekbe a szóban forgó formatervezési mintát beillesztették, különösen az érintett termék technikai jellegére. Mindenesetre a mintát nem lehet a rendes üzletvitel során tudomásra jutottnak tekinteni, ha az érintett ágazaton belül működő szakmai körök csak véletlenül szerezhettek arról tudomást.

(vö. 26–29. pont)

2.      A közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése egyáltalán nem követeli meg, hogy a korábbi formatervezési mintát valamely termék gyártása vagy forgalmazása érdekében felhasználják.

Mindazonáltal az, hogy a formatervezési mintát soha nem illesztették be valamely termékbe, csak akkor bírna jelentőséggel, ha bizonyított lenne, hogy az érintett ágazaton belül működő szakmai körök általánosságban nem tekintenek be a szabadalmi lajstromokba, illetve az érintett ágazaton belül működő szakmai körök általában semmilyen jelentőséget nem tulajdonítanak a szabadalmaknak. Ezekben az esetekben azon érv, hogy a korábbi szabadalmi oltalom alá tartozó termékek nincsenek jelen a piacon, nehezen tenné elfogadhatóvá azt, hogy az érintett ágazaton belül működő szakmai körök más információforrásokon keresztül tudomást szerezhettek a korábbi szabadalomról.

(vö. 36., 37. pont)