2023. szeptember 28-án benyújtott kereset – Németország kontra ACER

(T-612/23. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: J. Möller és R. Kanitz, valamint R. Bierwagen Rechtsanwalt)

Alperes: Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Ügynökség fellebbezési tanácsának 2023. július 7-i A-003–2019 R. sz. határozatát annyiban, amennyiben az fenntartja az alperes 02/2019. sz. határozata I. melléklete 5. cikkének (8) és (9) bekezdését és II. melléklete 5. cikkének (8) és (9) bekezdését;

másodlagosan, abban az esetben, ha a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy az 1. pont alapján az I. és II. melléklet megsemmisítendő rendelkezései elválaszthatatlanok a vonatkozó cikk vagy a vonatkozó melléklet egyéb rendelkezéseitől, vagy az alperesnek a fellebbezési tanács határozatával módosított, 2019. február 21-i 02/2019. sz. határozatának egészétől, semmisítse meg a vonatkozó cikkeket, mellékleteket vagy az egész határozatot;

másodlagosan, abban az esetben, ha a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a 2. pont alapján az I. és II. melléklet megsemmisítendő rendelkezései elválaszthatatlanok a vonatkozó cikk vagy a vonatkozó melléklet egyéb rendelkezéseitől, vagy az alperesnek a fellebbezési tanács határozatával módosított, 2019. február 21-i 02/2019. sz. határozatának egészétől, semmisítse meg a vonatkozó cikkeket, mellékleteket vagy az egész határozatot; és

az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A kereset az alábbi öt jogalapon nyugszik:

Az első jogalap: A villamos energia belső piacáról szóló rendelet¹ 14–16. cikkének megsértése

A kritikus hálózati elemeknek a határokon átnyúló kereskedelmi kapacitások kiszámítása során történő figyelembevételére vonatkozó további hatékonysági elemzés bevezetése ellentétes a villamos energia belső piacáról szóló rendelet 14–16. cikkével, mivel először az összehangolt kapacitásszámításnak, nem pedig az Ügynökségnek kell meghatároznia a kritikus hálózati elemeket. Ez a rendelkezések értelmezéséből következik, mind a villamos energia belső piacáról szóló rendelet szövege, keletkezéstörténete, rendszere, mind preambulumbekezdései szempontjából. Az uniós jogalkotó 70%–os minimális értéket, nem pedig hatékonysági kritériumot választott. Ezenkívül a hatékonysági kritériumot gyakorlatilag lehetetlen teljesíteni, ami a minimális kapacitás 70%-os túllépéséhez vezet. Ezenkívül megkerülik az ajánlattételi övezetek újbóli kijelölésére vonatkozó szabályokat, mivel a tagállam de facto kénytelen újraválasztani az ajánlattételi övezetét, ha a kapacitásszámítás során már nem tudja figyelembe venni a belső hálózati elemeket.

A határozat I. és II. melléklete 5. cikke (8) bekezdésének b) pontja szerinti legalább 10%-os Power Transfer Distribution Factor (a továbbiakban: PTDF-tényező) sérti a villamos energia belső piacáról szóló rendelet 16. cikkének (4) és (8) bekezdését is. Mivel maga a határozat is elismeri, hogy a kapacitásszámítási módszer 2020. évi alkalmazásától kezdve már az 5%-ot meghaladó PTDF-tényezővel rendelkező hálózati elemek kritikusak, 2022 közepétől kezdve a legalább 10%-os PTDF-tényező önkényes lenne.

A második jogalap: A (EU) 2015/1222 rendeletnek¹ a hatékonysági kritérium által történő megsértése

A határozat I. és II. melléklete 5. cikke (8) bekezdésének c) pontjában meghatározott hatékonysági kritérium ellentétes az ajánlattételi övezetnek az (EU) 2015/1222 rendelet 32. és azt követő cikkeiben meghatározott felülvizsgálati eljárásával, a hálózatüzemeltetők azon jogával, hogy az (EU) 2015/1222 rendelet 25. cikkének (1) bekezdésével összhangban egyedileg meghatározzák a kapacitásszámítás során figyelembe veendő, rendelkezésre álló korrekciós intézkedéseket, valamint az (EU) 2015/1222 rendelet 29. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti azon szabállyal, amely szerint a hálózati elemeket figyelembe kell venni (nem kell figyelembe venni) a kapacitásszámítás során.

Harmadik jogalap: Az átviteli rendszer üzemeltetésére vonatkozó iránymutatás megsértése

A határozat I. és II. melléklete 5. cikke (8) bekezdésének b) pontja aláássa az iránymutatás 21. cikke (2) bekezdésének a) pontjában a rendszerüzemeltetők számára előírt azon kötelezettséget, hogy a leghatékonyabb és leggazdaságosabb korrekciós intézkedések kiválasztásával aktiválják az átviteli rendszer működtetésére vonatkozó leghatékonyabb és leggazdaságosabb korrekciós intézkedéseket.

Negyedik jogalap: Az arányosság elvének megsértése

A határozat I. és II. melléklete 5. cikke (8) bekezdésének b) és c) pontjában szereplő hatékonysági kritérium és a PTDF-tényező az egész határozatot sérti az arányosság elvét, mivel veszélyezteti a rendszer biztonságát a Core régióban, és nem költséghatékony. A kapacitásszámítás során szinte valamennyi kritikus hálózati elem eltávolítása további kockázatot jelent a rendszer biztonságára nézve, és növeli a költségeket.

Ötödik jogalap: Alaki jogsértések

Az alperes nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a hálózat kritikus elemeit a hatékonysági kritérium alapján határozza meg, és hogy meghatározza a korrekciós intézkedések korai figyelembevételét.

A határozat sérti az 1. tanácsi rendelet¹ 2. és 4. cikkét, mivel azt csak angolul hozták nyilvánosságra és tették közzé.

____________

¹ A villamos energia belső piacáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet (átdolgozás) (HL 2019. L 158., 54. o.).

¹ A kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrahozásáról szóló, 2015. július 24-i (EU) 2015/1222 bizottsági rendelet (HL 2015. L 197., 24. o.).

¹ Az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. tanácsi rendelet (HL 1958. 17., 385. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 3. o.).